Számíthat az iráni háború lezárásának időpontjára nézve, hogy kinek mennyit kell költenie még rá; az irániaknak 20 ezer dolláros drónokkal mennek, az amerikaiak viszont valószínűleg ennél sokkal drágább, fejlettebb eszközökkel dolgoznak.

Mint Csiki Varga Tamás, a Stratégiai és Védelemkonzultációs Csoport elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, Irán oldaláról egy klasszikus „rendszertúlélésre kihegyezett” konfliktussal állunk szemben, ami azt jelenti, hogy minden erőforrás tulajdonképpen belefér egészen addig, amíg ez a politikai garnitúra hatalmon tud maradni.

„Az ő esetükben »jó hír«, hogy ők viszonylag olcsón tudják vívni ezt a háborút, illetve hogy ők otthon vannak. Tehát nem kell elmenni a világ túlsó végére, nem kell ott ellátni 50 ezer katonát, nem kell a legfejlettebb fegyverrendszereket »csilliárdos« áron fenntartani, üzemeltetni, és ha abból elvesztenek néhány gépet, akkor annak más a költsége” – vázolta.

Amerikai oldalról viszont, mint folytatta, van egy közvetlen katonai költség és kézzelfogható elemek is; ismert, Donald Trump benyújtott az amerikai kongresszusnak egy 200 milliárd dolláros költségvetés-kiegészítési igényt.

„Az amerikai védelmi költségvetés évente mintegy 850 milliárd dolláros nagyságrendű, a kiegészítési igény tehát 25 százalékos, és ez csak az iráni háborúra vonatkozik. Viszont ez egy viszonylag általános, háborús célokat szolgáló történet; a kongresszus kevésbé volt lelkes, részben azért, mert nem specifikus a kérés, részben azért, mert nem tartalmaz például olyan megkötést, hogy az amerikai háborús célok sorrendjében a szárazföldi erő beavatkozását ez megtiltaná, merthogy a kongresszus erre nagyon érzékeny, ugyanígy az amerikai társadalom is” – figyelmeztetett Csiki Varga Tamás.

Az amerikai helyzet most a következő: a kontrolloldal fékeket és ellensúlyokat próbál beépíteni, miközben tény, hogy az Öbölben amerikai erőket fenntartani nagyon költséges, ráadásul minden, amit odavisznek, védeni is kell és veszteség is keletkezik, nagyságrendekkel nagyobb, mint iráni oldalon.

„És a konkrét napi hadviselésben ugyanúgy megjelenik az az ellentmondás, mint az orosz-ukrán háborúban, hogy

nagyon olcsó drónokat nagyon drága rakétavédelmi eszközökkel vagy fegyverekkel próbálnak levadászni.

Viszonylag kis mennyiségű ballisztikus rakétával most Irán nagyon sokat elpusztított a kilövőket, rakétákat célzó rendszerek közül, illetve egyéb eszközöket. És néhány tucatos nagyságrendben még mindig képes Irán ballisztikus rakétákat kilőni, amiket adott esetben meg tudnak orosz mintára egyéb repülőeszközökkel, drónokkal, bármi egyébbel is támogatni, tehát egy időben több helyről, több eszközzel is támadhatnak adott célpontra” – ecsetelte.

Emiatt Amerika arra kényszerül, hogy az ellentámadó eszközök elleni védekezésre, a semlegesítésre különböző kategóriájú dolgokat kell bevetni, fajlagosan a szakértő szerint sokkal drágábbakat.

Hogy az Egyesült Államok a pénzből vagy a kongresszusi támogatásból fogy ki előbb Iránban, arról Csiki Varga Tamás elmondta, pénzből azért fogynak ki nehezebben, mert eddig az volt a megoldás, hogy nyomnak még pénzt, de „végtelen költségvetés nincs”, illetve Donald Trump politikai nyilatkozataival is „legyünk inkább óvatosak”.

És politikai támogatás nélkül pénz sem lesz a szakértő szerint.