Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
TEL AVIV, ISRAEL - MARCH 24: Firefighters spray water in a crater left by an Iranian missile on March 24, 2026 in Tel Aviv, Israel. Israel is now fighting a war on two fronts - with Hezbollah in Lebanon and against Iran - after the United States and Israel launched a joint attack on Iran early on February 28th. (Photo by Erik Marmor/Getty Images)
Nyitókép: Erik Marmor/Getty Images

Tévedett Dávid Parittyája, súlyos károk Izraelben

Súlyos károk keletkeztek Tel-Avivban, miután kedd hajnalban becsapódott egy óriási, legalább 100 kilónyi robbanótöltetet hordozó iráni rakéta. A hétvégén hibázott Izrael rakétavdelmi rendszerének „középső” eleme, a Dávid Parittyája, ezért okoztak a szokottnál súlyosabb kárt az iráni válaszcsapások.

Becsapódott egy iráni rakéta Tel-Aviv központjában kedd reggel, hatan könnyebben megsebesültek, súlyos anyagi károk keletkeztek több épületben. Három épületben helyrehozhatatlan károk keletkeztek, számos, a környéken parkoló jármű kigyulladt. A tüzeket eloltották.

A legalább száz kilós robbanótöltetű rakéta a házak közötti nyílt területen ért földet, és nem talált el közvetlenül egy épületet, de így is jelentős károkat okozott a környező házakban. A 13-as kereskedelmi televízió értesülése szerint tíz épület vált lakhatatlanná.

A helyben lakók időben eljutottak az óvóhelyekre, de többeket kezeltek pánikrohammal.

Éjféltől hat hullámban indítottak rakétákat Iránból Izrael felé, számos helyen csapódtak be rakéták vagy elfogórakéták repeszei Izrael középső részén.

Hibázott Dávid Parittyája

A Dávid Parittyája nevű rakétavédelmi rendszer hibája miatt csapódott be két iráni rakéta Izrael déli részén a minap és okozott sebesülést több tucatnyi embernek, valamint jelentős anyagi kárt – közölte hétfőn az izraeli hadsereg.

Nem fejtették ki, hogy milyen hibáról van szó, csak annyit mondtak el az esetekkel kapcsolatban, hogy készletgazdálkodási okból és az Irán elleni háború elhúzódásától tartva használták ezúttal a Dávid Parittyáját, vagyis a három rétegű rakétavédelmi rendszer középső elemét, amely a ballisztikus rakéták és a 40-300 kilométer hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek elfogására alkalmas optimálisan. A szombaton Arad és Dimona városok területén becsapódó, Kadr típusú iráni rakéták viszont mintegy ezer kilométeres távolságból támadtak, ami ellen már a rakétavédelmi rendszer legköltségesebb eleme, a Nyíl nevű az optimális. A hadsereg szerint a Dávid Parittyája korábban sikeres volt a Kadr ellen is, ennél a kettőnél kudarcot vallott.

Az izraeli rakétavédelmi rendszer harmadik eleme a Vaskupola, és ezenkívül van még egy lézeres rakétaelhárító rendszer is.

A szombat esti kudarc után a hadsereg közölte, hogy a háború kezdete óta Irán 440 ballisztikus rakétával támadta Izraelt, és ezeknek 92 százalékát sikerült elfogni.

(Nyitóképünkön: a kedd hajnalban Tel-Avivban becsapódott iráni rakéta okozta károk)

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×