Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Izrael az iráni Forradalmi Gárda vezetőit vette célba a libanoni fővárosban.
Nyitókép: X / Rula El Halabi

Súlyos bejelentést tett az iráni Forradalmi Gárdáról egy közeli ország

Az iráni Forradalmi Gárda tagjai vezetik a Teherán támogatását élvező libanoni Hezbollah síita milícia erőit – mondta Navaf Szalám libanoni miniszterelnök.

Az iráni iszlamista elithadsereg, mint azt Navaf Szalám libanoni miniszterelnök a szaúdi al-Hadat televíziónak adott interjújában vasárnap elmondta, „jelen van Libanonban és sajnos vezeti az ottani katonai műveletet. Ezeknek az embereknek hamis útleveleik vannak és illegálisan jöttek az országba” – tette hozzá.

A ciprusi Limasszol melletti brit Akrotíri légibázist március 1-jén ért dróncsapásért Szalám szintén a Libanonban tevékenykedő Forradalmi Gárdát tette felelőssé.

A nicosiai hatóságok szerint a drónt akkor nem Iránból, hanem Libanonból lőtte ki a Hezbollah.

Szalám újfent azzal vádolta a Hezbollahot, hogy az Izrael ellen indított rakétacsapásaival bevonta Libanont is az iráni háborúba.

„Azt nyilatkozták, hogy ez a háború megtorlás (Ali) Hamenei (iráni legfőbb vezető) meggyilkolása miatt, ez tehát azt jelenti, hogy ránk erőltették ezt a háborút” – fűzte hozzá.

Szalám felidézte, hogy

Libanon kormánya márciusban döntést hozott arról, hogy betiltják az iráni Forradalmi Gárda tevékenységét az országban és egyben megtiltotta a Hezbollah katonai tevékenységét utóbbit felszólítva arra, hogy szolgáltassa be fegyvereit az államnak.

A Hezbollah ugyanakkor hétfőn közölte, hogy az utóbbi egy napban több mint 60 támadást indított Izrael ellen. A szélsőségesek szerint egyebek között rakétákkal, drónokkal és tüzérséggel támadták az izraeli csapatokat a határtérségben.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×