Évek óta hallani a kritikákat az ENSZ-szel kapcsolatban, ideje átgondolni, hogy ez a nemzetközi szervezet megfelel-e még az alapelveknek, és hogy működőképes-e még – erről beszélt Csepeli Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója az InfoRádióban.
Hangsúlyozta, hogy az ENSZ a tavalyi, 2025-ös évet 1,6 milliárd dollár befizetetlen hozzájárulással zárta, ez kétszer akkora hiány, mint a megelőző, 2024-es évben. Tavaly közel 2500 állás megszüntetésével igyekeztek javítani a pénzügyi helyzetet, ugyanakkor az USA kivonulása több, az ENSZ-hez köthető nemzetközi szervezetből nem segít a helyzeten.
Az USA az ENSZ költségvetésének 22 százalékát biztosítja
– emelte ki a kutató. Hozzátette, az USA után Kína következik a befizetők sorában, illetve elmondta, hogy az Egyesült Államok több, mint 60 nemzetközi szervezetből lépett ki nemrégiben, de ez a Biztonsági Tanácsot nem érintette.
Mint elmondta, egyértelmű, hogy szükség van egy nemzetközi összefogó szervezetre. Ugyanakkor az is látható, hogy nem képes a reformokra, már évtizedek óta. Csepeli Réka emlékeztetett, hogy az 1970-es években az akkori nyugatnémet kancellár, Willy Brandt is felvetette már a reformok szükségességét.
Annalena Baerbock, az Olaf Scholz kancellár vezette előző német kormánykoalíció egykori külügyminisztere immár az ENSZ közgyűlésének elnökeként szintén jelentős reformokat helyezett kilátásba. A tisztséget 2025 májusa óta tölti be egyébként – tette hozzá a kutató. Kiemelte, hogy pénzügyi támogatás nélkül „nehéz lesz”. A szervezet alapelveiről elmondta, hogy a célja a béke fenntartása, a háború csapásaitól való védelem, az igazságosság fenntartása, a jobb életkörülmények biztosítása, és az emberi jogok védelme.
Hozzátette, hogy ugyanakkor évtizedek óta különféle diktatúrák is felszólalnak az ENSZ-ben, így például Szaúd-Arábia, amely a „női jogokról nem a legkompetensebb”, 2017 óta tagja a nőjogi bizottságnak. Emellett Örményország is különböző, „egészen meglepő” szerepeket kap.
Az Emberi Jogok Tanácsa közel 50 tagjának kétharmada diktatúra
– fogalmazott Csepeli Réka.
Az ENSZ alapokmányát a „világ minden zsarnoksága büntetlenül tapossa”. Az alapelvek betartása tehát már megbomlott, és azt is hallani többfelől, hogy gyakorlatilag bárki bekerülhet ebbe a „sóhivatalba” – tette hozzá a kutató. Elmondta, hogy Donald Trump béketanácsi felvetése mindenképpen jó volt arra, hogy felrázza ezt a „80 éve szunnyadó” szervezetet, ahol sok alapelv már nem úgy érvényes, ahogyan azt eredetileg elképzelték. Az amerikai gazdasági, politikai nyomás új lendületet adhat a szervezet megreformálására.
