A Béketanács először az izraeli–palesztin, pontosabban szólva a gázai konfliktus kapcsán látott napvilágot, amikor Donald Trump bemutatta a 20 pontos béketervét. Akkor azt gondolhattuk, hogy ez kizárólag egy Gázával foglalkozó, a gázai helyreállítást felügyelő szervezet lesz, de ha megnézzük a Béketanács alapító okiratát, akkor azt látjuk, hogy sokkal többről van szó.

Gáza már nem is szerepel az alapító okiratban, hanem azt rögzíti a dokumentum, hogy a Béketanács általánosságban egy nemzetközi békefórum a konfliktusok lezárására és megelőzésére, tehát sokkal globálisabb fókuszt kapott az egész intézmény

– mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány biztonságpolitikai szakértője az InfoRádióban.

A kérdésre, hogy hol lehet ebben Magyarország helye, a szakértő azt mondta: Magyarország azáltal, hogy meghívást kapott a Béketanácsba, föl tudja erősíteni a saját szerepét, geopolitikai súlyát.

Ugye a kis és közepes államok klasszikusan törekvése, hogy csatlakozzanak mindenféle nemzetközi fórumokhoz, hogy ezáltal is növeljék a saját nem túl nagy befolyásukat. Így van ez a Béketanácsnál is. Ha megnézzük például a döntéshozatali mechanizmusát, akkor az „egy ország egy szavazat” rendszerben működik. Tehát Magyarország szavazata ugyanannyit fog érni, mint mondjuk a sokkal nagyobb Törökországnak vagy Szaúd-Arábiának, vagy éppen az Egyesült Államoknak. Úgyhogy azt gondolom, hogy

Magyarország számára ez egy egyedülálló lehetőség, és önmagában az is, hogy nemcsak hogy tagok vagyunk, hanem alapító tagok.

Ez egy kiemelt szerepbe és helyzetbe hozta Magyarországot – fogalmazott a szakértő.

A tagság meghívásos alapú. Donald Trump legalább 60 állam- és kormányfőnek kiküldte a meghívót. „A feltételekkel kapcsolatban több félreérthető cikket olvastam. Nem kell egymilliárd dollárt befizetni ahhoz, hogy valaki tag lehessen” – hangsúlyozta Nagy Dávid.

Az elsődleges tagság három évre szól. Ha valaki ezt meg akarja hosszabbítani, és állandó tag szeretne lenni, akkor kell ezt az összeget befizetni. Amit még érdemes tudni, hogy

a Béketanács elnökét, aki Donald Trump, egész életre választják. Trump három év múlva leköszön az amerikai elnöki tisztségről, de megmarad a Béketanács elnökének. A döntéseket egyszerű többséggel fogják meghozni a résztvevők, de az elnöknek vétójoga van minden döntés fölött.

Arról, hogy mely országok a tagjai, illetve lehetnek a tagjai a Béketancsának, a szakértő elmondta: Franciaország egyértelműen jelezte, hogy nem szeretne részt venni ezen a fórumon. Elsősorban azért, mert úgy gondolja, hogy ez csak duplikálja az ENSZ-t, és olyan hatásköröket, jogköröket szeretne magának tudni, amire már van egyfajta nemzetközi szervezet. Az Egyesült Királyság is jelezte, hogy még nem áll készen a csatlakozásra, de a hírek szerint elsősorban Fehéroroszország és Oroszország meghívása miatt hezitál, hogy azonnal belépjen.

Több európai ország még nem válaszolt Donald Trump meghívójára. A meghívás csak néhány nappal ezelőtt történt, elég rövid volt a határidő arra, hogy bármit is mondjanak a meghívottak a csütörtöki aláírási ceremóniáig. De Donald Trump, elmondta az aláírási beszédében is, hogy a következő napokban újabb országok csatlakozhatnak ehhez az új kezdeményezéshez.

A kérdésre, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét valóban gyengítheti-e a Béketanács, a szakértő azt mondta:

a Béketanács alapító okiratának preambuluma kimondja, hogy a tanács célja, hogy szakítson minden olyan eddigi mechanizmussal és intézménnyel, amelynek a megközelítése nem működött a konfliktusok rendezése kapcsán.

„Azt gondolom, hogy ezzel egyértelműen utal arra, amit Donald Trump már az elnöksége alatt számtalanszor említett, hogy az ENSZ nagyon sok esetben nem tudta megfelelően és hatékonyan kezelni a világ különböző konfliktusait” – fogalmazott Nagy Dávid.

Trump már sokszor kritizálta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy valójában nem tudnak úgy beavatkozni a konfliktusokba, hogy meg is oldják azokat, ehhez inkább a nagyobb országok, mint az Egyesült Államok hathatós közbenjárására és közvetlen beavatkozására van szükség.

Trump egy hatékonyabb szervezetet szeretne létrehozni, és ez egyértelműen üzenet az ENSZ számára is.

Meg is kérdezték az amerikai elnököt, hogy mi lesz a Béketanács és az ENSZ viszonya, az-e a célja, hogy hosszú távon majd helyettesítse az ENSZ-t, de erra azt mondta, hogy inkább együttműködni akar az ENSZ-szel, amiben szerinte nagyon nagy potenciál van, de nem használja ki . Ezért hívta életre a Béketanácsot, ami a várakozások szerint hatékonyabban fog működni – mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány biztonságpolitikai szakértője az InfoRádióban.