Infostart.hu
eur:
364.08
usd:
325.17
bux:
144122.4
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Donald Trump: „én nem tágítok Grönland ügyében
Nyitókép: Truth / Donald Trump

A dán kormányfő a grönlandi tárgyalásokról: a régi világ a múlté

Egyelőre elcsitultak a viharfelhők a Dániához tartozó, de az Egyesült Államok által követelt Grönland fölött. Az amerikai elnök elállt a katonai erő alkalmazásától, és a hírek szerint beéri egyfajta „ciprusi megoldással”. Tárgyalási készségét hangsúlyozta Mette Frederiksen dán miniszterelnök is.

Dánia kormányfője ennek ellenére nem táplált illúziókat abban a beszélgetésben, amely az ARD német közszolgálati televízióban hangzott el. Frederiksen – aki mellett a NATO tagállamainak többsége kiállt – hangsúlyozta, hogy országa kész együttműködni a Donald Trump vezette Egyesült Államokkal, Grönlanddal kapcsolatban azonban területi engedményekről szó sem lehet.

Országa mindent megtesz a Washingtonnal való megállapodás érdekében, kivéve a területek átengedését – jelentette ki a miniszterelnök.

„A demokrácia alappilléreit illetően nem lehet szó kompromisszumról” –

hangsúlyozta.

Korábban az amerikai elnök több alkalommal is azzal fenyegetőzött, hogy országa annektálja Grönland szigetét, a davosi Világgazdasági Fórumon azonban visszavonulót fújt. Ezzel egyidejűleg felhagyott azzal a szándékával, hogy az európai szövetségeseket, köztük Németországot a Dánia melletti kiállás miatt vámokkal büntesse.

Az ARD-nek nyilatkozva Mette Frederiksen mindezt sikerként könyvelte el. A miniszterelnök szerint amikor Európa egységesen kiáll, megvédi magát, és egy hangon beszél, akkor működik. „Most arra kell törekednünk, hogy megállapodásra jussunk” – jelentette ki.

Szerinte tárgyalásokra van szükség, azok tartalmáról azonban nem kívánt nyilatkozni.

A tárgyalásokkal párhuzamosan ugyanakkor fel kell ismernünk, hogy „a régi világrend a múlté”

– jelentette ki.

Ez a világrend immár aligha tér vissza – fogalmazott Frederiksen, aki ebből kiindulva Európa számára „az újrafegyverkezés fontosságát” hangsúlyozta.

Közvetlenül a davosi fórum után Donald Trump úgy értékelte, hogy az Egyesült Államok mindent elért, amit Grönlanddal kapcsolatban célként kitűzött . „Mindent megkapunk, amit akartunk, teljes biztonságot, teljes hozzáférést mindenhez” – fogalmazott az elnök és hozzátette, hogy a Grönlandra vonatkozó amerikai jogok közé tartozhat a jövőben, hogy bármennyi katonai bázist és mindenfajta eszközt telepíthet a szigetre.

Grönland integráns részét képezi majd az amerikai rakétavédelmi rendszernek, az úgynevezett Aranykupolának

– jelentette ki.

Közvetlenül a fórum után, már Brüsszelben, Mette Frederiksen azt hangsúlyozta, hogy Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében. Az Európai Tanács transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó rendkívüli ülésén Frederiksen erre a Washington és Koppenhága között létrejött védelmi szerződésre emlékeztetett, melyben az Egyesült Államok vállalta, hogy megvédi a szigetet egy esetleges agressziótól.

Dánia ezért lehetővé tette az amerikaiak számára, hogy katonai bázisokat hozzanak létre Grönlandon.

„Ha ezt a megállapodást ki lehet bővíteni, azt biztosan nem utasítanánk el sem a dán, sem a grönlandi fél részéről” – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Elfogadta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát elhalasztó előterjesztést az Országgyűlés

Elfogadta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát elhalasztó előterjesztést az Országgyűlés

Az Országgyűlés – 129 támogató és 33 ellenszavazat, valamint 8 tartózkodás mellett – elfogadta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát két héttel elhalasztó előterjesztést. A vitában a KDNP vezérszónoka jelezte, nem támogatják a javaslatot, míg a Mi Hazánk korábbi aggályai beigazolódását látta a határidő-módosításban.

Nagy Attila Tibor: Orbán Viktor és a Fidesz elkezdte feldolgozni a vereséget, de a nyelvezetük csak az idősebbekhez szól

A Fidesz mintha kezdené feldolgozni a választási vereséget, de az „újkommunista”, illetve „baloldali” jelzők szitokszóként használata az ellenfélre, illetve a kormányzati gazdaságpolitikára kevés, hiszen csak az idősebbekhez szól, de egyáltalán nem szólítja meg a fiatalokat – vélekedett Nagy Attila Tibor az InfoRádióban. A politikai elemző beszélt a KDNP esetleges Fidesztől való „leválásáról”, valamint Magyar Péter miniszterelnökkel vívott saját személyes szócsatájáról is.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Borúlátóbbá váltak a vállalkozások, várják a konkrétumokat a kormánytól

Borúlátóbbá váltak a vállalkozások, várják a konkrétumokat a kormánytól

Két százalékponttal csökkent az előző negyedévhez képest a VOSZ-tagvállalkozások üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét mérő VOSZ Barométer, amely így 50%-on áll - derül ki a harmadik negyedévre vonatkozó felméréséből. A visszaesést az okozta, hogy a Barométer három alindexe közül kettő (az üzleti hangulatot tükröző, illetve a beruházási halandóságot mutatóindikátor) is jenetősen csökkent. A felmérés eredményeit ismertetve Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke kiemelte: a vállalkozások nem látják még, hogy konkrétan milyen formában valósul meg az új kormányzat vállalkozásokat támogató politikája; várják a konkrétumokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×