Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
319.48
bux:
151502.35
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Donald Trump: „én nem tágítok Grönland ügyében
Nyitókép: Truth / Donald Trump

A dán kormányfő a grönlandi tárgyalásokról: a régi világ a múlté

Egyelőre elcsitultak a viharfelhők a Dániához tartozó, de az Egyesült Államok által követelt Grönland fölött. Az amerikai elnök elállt a katonai erő alkalmazásától, és a hírek szerint beéri egyfajta „ciprusi megoldással”. Tárgyalási készségét hangsúlyozta Mette Frederiksen dán miniszterelnök is.

Dánia kormányfője ennek ellenére nem táplált illúziókat abban a beszélgetésben, amely az ARD német közszolgálati televízióban hangzott el. Frederiksen – aki mellett a NATO tagállamainak többsége kiállt – hangsúlyozta, hogy országa kész együttműködni a Donald Trump vezette Egyesült Államokkal, Grönlanddal kapcsolatban azonban területi engedményekről szó sem lehet.

Országa mindent megtesz a Washingtonnal való megállapodás érdekében, kivéve a területek átengedését – jelentette ki a miniszterelnök.

„A demokrácia alappilléreit illetően nem lehet szó kompromisszumról” –

hangsúlyozta.

Korábban az amerikai elnök több alkalommal is azzal fenyegetőzött, hogy országa annektálja Grönland szigetét, a davosi Világgazdasági Fórumon azonban visszavonulót fújt. Ezzel egyidejűleg felhagyott azzal a szándékával, hogy az európai szövetségeseket, köztük Németországot a Dánia melletti kiállás miatt vámokkal büntesse.

Az ARD-nek nyilatkozva Mette Frederiksen mindezt sikerként könyvelte el. A miniszterelnök szerint amikor Európa egységesen kiáll, megvédi magát, és egy hangon beszél, akkor működik. „Most arra kell törekednünk, hogy megállapodásra jussunk” – jelentette ki.

Szerinte tárgyalásokra van szükség, azok tartalmáról azonban nem kívánt nyilatkozni.

A tárgyalásokkal párhuzamosan ugyanakkor fel kell ismernünk, hogy „a régi világrend a múlté”

– jelentette ki.

Ez a világrend immár aligha tér vissza – fogalmazott Frederiksen, aki ebből kiindulva Európa számára „az újrafegyverkezés fontosságát” hangsúlyozta.

Közvetlenül a davosi fórum után Donald Trump úgy értékelte, hogy az Egyesült Államok mindent elért, amit Grönlanddal kapcsolatban célként kitűzött . „Mindent megkapunk, amit akartunk, teljes biztonságot, teljes hozzáférést mindenhez” – fogalmazott az elnök és hozzátette, hogy a Grönlandra vonatkozó amerikai jogok közé tartozhat a jövőben, hogy bármennyi katonai bázist és mindenfajta eszközt telepíthet a szigetre.

Grönland integráns részét képezi majd az amerikai rakétavédelmi rendszernek, az úgynevezett Aranykupolának

– jelentette ki.

Közvetlenül a fórum után, már Brüsszelben, Mette Frederiksen azt hangsúlyozta, hogy Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében. Az Európai Tanács transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó rendkívüli ülésén Frederiksen erre a Washington és Koppenhága között létrejött védelmi szerződésre emlékeztetett, melyben az Egyesült Államok vállalta, hogy megvédi a szigetet egy esetleges agressziótól.

Dánia ezért lehetővé tette az amerikaiak számára, hogy katonai bázisokat hozzanak létre Grönlandon.

„Ha ezt a megállapodást ki lehet bővíteni, azt biztosan nem utasítanánk el sem a dán, sem a grönlandi fél részéről” – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Új állampapírokon dolgozik az ÁKK: véget ért az olcsó pénzek kora

Új állampapírokon dolgozik az ÁKK: véget ért az olcsó pénzek kora

Miközben globálisan egyre élesebb a verseny a finanszírozásért, és a fejlett államok a Covid utáni időszakban már jóval drágábban adósodnak el, Magyarországon idén érdemi fordulat látszik a hosszú hozamokban – mondta Balogh Csaba, az Államadósság Kezelő Központ üzleti vezérigazgató-helyettese a Portfolio Future of Finance 2026 konferenciáján. A magyar tízéves hozamok korábban inkább a román szinthez tapadtak, tavasztól azonban elváltak attól, majd a lengyel hozamokat is elhagyták, és ma már gyakran közelebb vannak a cseh szinthez. A kedvező folyamatot az eurókonvergencia, a transzparensebb költségvetési politika, az MNB alacsonyabb inflációs célja, a külföldi befektetők erősödő érdeklődése és a diverzifikált adósságszerkezet is támogatja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×