Infostart.hu
eur:
364.27
usd:
316.08
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Donald Trump: „én nem tágítok Grönland ügyében
Nyitókép: Truth / Donald Trump

A dán kormányfő a grönlandi tárgyalásokról: a régi világ a múlté

Egyelőre elcsitultak a viharfelhők a Dániához tartozó, de az Egyesült Államok által követelt Grönland fölött. Az amerikai elnök elállt a katonai erő alkalmazásától, és a hírek szerint beéri egyfajta „ciprusi megoldással”. Tárgyalási készségét hangsúlyozta Mette Frederiksen dán miniszterelnök is.

Dánia kormányfője ennek ellenére nem táplált illúziókat abban a beszélgetésben, amely az ARD német közszolgálati televízióban hangzott el. Frederiksen – aki mellett a NATO tagállamainak többsége kiállt – hangsúlyozta, hogy országa kész együttműködni a Donald Trump vezette Egyesült Államokkal, Grönlanddal kapcsolatban azonban területi engedményekről szó sem lehet.

Országa mindent megtesz a Washingtonnal való megállapodás érdekében, kivéve a területek átengedését – jelentette ki a miniszterelnök.

„A demokrácia alappilléreit illetően nem lehet szó kompromisszumról” –

hangsúlyozta.

Korábban az amerikai elnök több alkalommal is azzal fenyegetőzött, hogy országa annektálja Grönland szigetét, a davosi Világgazdasági Fórumon azonban visszavonulót fújt. Ezzel egyidejűleg felhagyott azzal a szándékával, hogy az európai szövetségeseket, köztük Németországot a Dánia melletti kiállás miatt vámokkal büntesse.

Az ARD-nek nyilatkozva Mette Frederiksen mindezt sikerként könyvelte el. A miniszterelnök szerint amikor Európa egységesen kiáll, megvédi magát, és egy hangon beszél, akkor működik. „Most arra kell törekednünk, hogy megállapodásra jussunk” – jelentette ki.

Szerinte tárgyalásokra van szükség, azok tartalmáról azonban nem kívánt nyilatkozni.

A tárgyalásokkal párhuzamosan ugyanakkor fel kell ismernünk, hogy „a régi világrend a múlté”

– jelentette ki.

Ez a világrend immár aligha tér vissza – fogalmazott Frederiksen, aki ebből kiindulva Európa számára „az újrafegyverkezés fontosságát” hangsúlyozta.

Közvetlenül a davosi fórum után Donald Trump úgy értékelte, hogy az Egyesült Államok mindent elért, amit Grönlanddal kapcsolatban célként kitűzött . „Mindent megkapunk, amit akartunk, teljes biztonságot, teljes hozzáférést mindenhez” – fogalmazott az elnök és hozzátette, hogy a Grönlandra vonatkozó amerikai jogok közé tartozhat a jövőben, hogy bármennyi katonai bázist és mindenfajta eszközt telepíthet a szigetre.

Grönland integráns részét képezi majd az amerikai rakétavédelmi rendszernek, az úgynevezett Aranykupolának

– jelentette ki.

Közvetlenül a fórum után, már Brüsszelben, Mette Frederiksen azt hangsúlyozta, hogy Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében. Az Európai Tanács transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó rendkívüli ülésén Frederiksen erre a Washington és Koppenhága között létrejött védelmi szerződésre emlékeztetett, melyben az Egyesült Államok vállalta, hogy megvédi a szigetet egy esetleges agressziótól.

Dánia ezért lehetővé tette az amerikaiak számára, hogy katonai bázisokat hozzanak létre Grönlandon.

„Ha ezt a megállapodást ki lehet bővíteni, azt biztosan nem utasítanánk el sem a dán, sem a grönlandi fél részéről” – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×