„Együtt dolgozunk azon, hogy garantáljuk a NATO egészének biztonságát, és fokozzuk az együttműködésünket annak érdekében, hogy megerősítsük az elrettentést és a védelmet az északi-sarkvidéki területen” – írta Mark Rutte az X-en, miután tanácskozott a dán kormányfővel Brüsszelben.

Mette Frederiksen a közösségi médiában azt írta a találkozó után: egyetértettek abban, hogy a NATO-nak többet kell vállalnia az Északi-sarkvidéken, mert a térség védelme és biztonsága fontos ügy az egész szövetség számára.

Frederiksen a nap folyamán Grönlandra utazik, hogy találkozzon a Dániához tartozó, de autonóm tartományként működő sziget miniszterelnökével.

Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter pénteken úgy nyilatkozott, hogy dán és amerikai diplomaták előző nap Washingtonban kialakítottak egy menetrendet a továbbiakra.

„Nem fogunk beszámolni ezeknek a tervezett találkozóknak az időpontjáról, mert most már mellőznünk kell a drámát (...), higgadt eljárásra van szükség” – fogalmazott Rasmussen.

Miután Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozva hetekig azt követelte, hogy az Egyesült Államok kapjon tulajdonjogot Grönland felett, csütörtök este Davosban bejelentette, hogy a NATO-főtitkárral sikerült kialakítani egy Grönlandra vonatkozó jövőbeli megállapodás kereteit, és ennek köszönhetően elállt attól, hogy február 1-jétől importvámokat vezessen be nyolc európai országgal szemben.

Bennfentes források szerint Rutte és Trump csütörtökön megegyezett arról, hogy további tárgyalásokat tartanak majd az 1951-es amerikai-dán megállapodás korszerűsítéséről. A Washington és Koppenhága között létrejött védelmi szerződés lehetővé tette az amerikaiak számára, hogy katonai bázisokat hozzanak létre Grönlandon.

Mette Frederiksen kijelentette: Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében.