Egy 1951-ben kötött Dánia és az Egyesült Államok közötti kétoldalú megállapodás biztosít széleskörű hozzáférést Grönlandon az amerikai hadsereg számára. Ezen a jogi alapon működhet jelenleg is az amerikai támaszpont a szigeten – mondta az InfoRádióban Flamm László történész, Skandinávia-szakértő.

„Ez azt foglalja magában, hogy a háború idején az amerikai hadsereg használta Grönland szigetét, de ők garantálják a biztonságát, védelmét olyankor is, amikor éppen nincs háború” – magyarázta a szakember.

Flamm László szerint Donald Trump azért választhatta a fenyegető fellépést, mert arra számított, a meglévő jogi alap ellenére az európai szövetségesek nem fogják a szigetet teljes amerikai ellenőrzés alá bocsátani. Úgy véli,

a kínaiak túlterjeszkedése ellen kitalált uniós kereskedelmi-gazdasági korlátozás belengetésével vették rá Trumpot a diplomáciai tárgyalásokra, hiszen 93 milliárd dollár volt a tét.

A másik ok szintén gazdasági. Nemrég az egyik dán nyugdíjbefektetési alap kiszállt az amerikai államadósság finanszírozásából, holott annak döntő része európai befektetők kezén van – szögezte le a szakértő, hozzátéve, hogy ez mutatja, hogy Donald Trump ellen be lehet vetni olyan kőkemény eszközt is, aminek ténylegesen mérhető, kiszámolható pénzügyi következményei vannak az USA gazdaságára nézve, az elnök pedig „összerakhatta a puzzle-t”, hogy az országa sérülékeny financiálisan.

A térségi szakértő pozitív fejleménynek tartja, hogy nem katonai megoldás született, de a későbbiekben nem zárja ki ennek a lehetőségét. Megemlítette az orosz és a kínai törekvéseket, valamint az orosz-ukrán háború kimenetelét is. Mint mondta, kiszámíthatatlan a világpolitika, nem tudni, mi fog történni egy-másfél év múlva, vagy annál hamarabb.

„Ha bármilyen új krízishelyzet alakul ki, kérdésessé válik, hogy kielégítette-e Donald Trumpot a jelenlegi megoldás Grönlanddal kapcsolatban.”

Ami viszont Flamm László szerint tanulságos dolog, hogy a jelenlegi megoldáshoz most mindenki úgy próbál hozzáállni, hogy az hosszú távú lesz.