Az Európai Tanács transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó rendkívüli ülésére érkezve Frederiksen az 1951-ben Washington és Koppenhága között létrejött védelmi szerződésre emlékeztetett, amelyben az Egyesült Államok vállalta, hogy megvédi a szigetet egy esetleges agressziótól, majd kijelentette:

Dánia lehetővé tette az amerikaiak számára, hogy katonai bázisokat hozzanak létre Grönlandon.

„Ha ezt a megállapodást ki lehet bővíteni, azt biztosan nem utasítanánk el sem a dán, sem a grönlandi fél részéről” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Dánia évek óta együttműködik az Egyesült Államokkal biztonsági kérdésekben, valamint azt, hogy a megállapodás bármilyen módosítását megfelelő módon, mindhárom érintett fél bevonásával kell végrehajtani.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor azt mondta: az év megmutatta, hogy mennyire kiszámíthatatlan lehet a transzatlanti kapcsolat. Szavai szerint Európának arra kell összpontosítania, ahol a valódi a probléma rejlik, vagyis az ukrajnai háborúra. „Nem láttunk semmilyen engedményt az orosz oldalról” – fogalmazott Kallas, majd hangsúlyozta: a szövetségesek közötti bármilyen nézeteltérés csak az ellenfeleknek kedvez. „Nem vagyunk hajlandóak elengedni a 80 éves jó transzatlanti kapcsolatot” – tette hozzá érkezési beszédében az uniós diplomácia vezetője.

Emmanuel Macron francia elnök érkezésekor, elismerve az európai egységet, azt hangsúlyozta, hogy ez az egység segít enyhíteni a feszültségeket. Közölte: Európa kiáll Dánia mellett, ami azt mutatja, hogy az EU egységes és erős, gyorsan reagál, továbbá képes a rend nyugodt helyreállítására. „Amikor Európa egységesen reagál a rendelkezésére álló eszközöket felhasználva, akkor tiszteletet tud kivívni. És ez jó dolog” – tette hozzá érkezési nyilatkozatában a franca elnök.

Friedrich Merz német kancellár érkezésekor reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok módot talál a feszültségek leküzdésére. „Nagy jelentőséget tulajdonítok a NATO megőrzésének” – fogalmozott Merz, majd aláhúzta: a transzatlanti szövetséget nem lehet egyszerűen csak feladni. A német kancellár véleménye szerint a hangsúlyt most az EU védelmi és versenyképességi megerősítésére kell helyezni. A védelmi képesség és a versenyképesség véleménye szerint ugyanis ugyanazon érme két oldala. Ezen kell dolgozunk – tette hozzá Merz.

Christian Stocker osztrák kancellár kijelentette, noha a vámok eddig ismeretlen fenyegetést jelentenek Európára nézve, az EU-nak magabiztosan kell reagálnia. Hozzátette: a tagállami vezetőknek meg kell vitatniuk és meg kell tudniuk állapodni a lehetséges válaszokról. A csütörtökön létrehozott Béketanáccsal kapcsolatban Stocker az mondta, már van egy szervezet, melyet az ilyen esetekre hoztak létre, Egyesült Nemzetek Szervezetének hívják. „Nem hiszem, hogy párhuzamos szervezeteket kellene létrehoznunk” – tette hozzá a kancellár.

Micheál Martin ír miniszterelnök érkezésekor azt mondta, hogy az Egyesült Államok és az EU közötti kapcsolat kulcsfontosságú az igazságos és fenntartható béke biztosítása szempontjából Ukrajnában. „A helyzet Ukrajnában kétségbeejtő. Több százezer ember vesztette életét, az energetikai infrastruktúra elleni támadások miatt pedig sokan maradtak fűtés nélkül” – fogalmazott az ír kormányfő, majd hozzátette: rendkívüli szükség van a háború lezárására.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök érkezésekor azt mondta, hogy a jelenlegi az egyik legkritikusabb pillanat, ezért is felbecsülhetetlen értékű az Európai Unió egysége mellett az olyan országokkal ápolt kapcsolatok elmélyítése, mint az Egyesült Királyság, Kanada, Izland vagy Norvégia. A lengyel kormányfő fontosnak nevezte tisztázni azt, miként lehet elkerülni „a nemzetközi politikában tapasztalt furcsa természetű problémákat”. Elutasította az amerikai dominanciát, ugyanakkor elismerte az Egyesült Államok vezető szerepét országának biztonsága szempontjából.

Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök érkezésekor azt mondta: azoknak az országoknak, amelyeket meghívtak a Béketanácsba, csak a gázai békefolyamat következő szakaszának felügyeletével kellene foglalkozniuk. „Úgy vélem, hogy ez egy ésszerű kompromisszumos megoldás lenne, amely lehetővé tenné számunkra, hogy részt vegyünk a gázai békefolyamatban” – fogalmazott. Megjegyezte, hogy az elmúlt hetekben jelentős feszültség alakult ki az euroatlanti kapcsolatok terén, majd azon véleményének adott hangot, hogy Donald Trump amerikai elnöknek a Davosi Világgazdasági Fórumon tett kijelentései a helyzet rendezése felé mutatnak, legalábbis Grönland kérdésében.

Gitanas Nauseda litván elnök azt mondta, a csütörtöki találkozót arra fogja felhasználni, hogy megbeszélést folytasson az északi-balti nyolcak (NB8) – Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia és Svédország – vezetőivel, hogy megvitassák, részt vegyenek-e a Trump vezette Béketanácsban. A kezdeményezéshez való csatlakozás „nem kizárt” – mondta Nauseda, majd hozzátette: annak ellenére lehetséges országának csatlakozása, hogy Fehéroroszország és Oroszország is meghívást kapott. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy Fehéroroszország részvétele komoly aggályokat vet fel a Litvániát, Lettországot és Lengyelországot célzó hibrid támadások miatt.