Az Egyesült Államok azt szeretné, ha Európa 2027-ig átvenné a NATO hagyományos védelmi képességeinek nagy részét, a hírszerzéstől a rakétavédelemig. Ezt azon a washingtoni találkozón közölték, amelyet a Pentagon NATO ügyekért felelős tisztségviselői és több, európai szövetséges ország delegációja tartott. A diplomáciai körökből kiszivárgott értesülésről a Reuters számolt be.

A Pentagon által előterjesztett követelések alapjaiban változtathatják meg az Észak-Atlanti Szövetségen belüli erőviszonyokat. Míg eddig a főszerepet az USA töltötte be, az új felállásban az európai országokra hárulna szinte teljes egészében a kontinens védelme. Legalábbis ami a hagyományos fegyvereket illeti, míg az Egyesült Államok ehhez jóformán csak nukleáris védőernyőjével járulna hozzá. A találkozón a Pentagon tisztviselői jelezték:

Washington még nem elégedett azokkal a lépésekkel, amelyeket az európai szövetségesek a 2022-es orosz invázió óta, a saját védelmük érdekében tettek.

A Reuteresnek nyilatkozó, de névtelenséget kérő források szerint az amerikaiak közölték európai kollégáikkal, hogy súlyos következményei lehetnek, ha Európa nem tartja be a 2027-es határidőt.

Kilátásba helyezték, hogy ebben az esetben az Egyesült Államok visszaléphet bizonyos NATO-kötelezettségektől.

A Pentagon illetékesei által előterjesztett követelések azonban a Reuters magyarázata alapján túl általánosak, mivel a hagyományos védelmi képességek közé tartozik minden, ami nem atomfegyverekre épít. Továbbá nem világos, hogy az amerikai hadügy miként mérné az európai védelm erősödését? De igazából még azt sem lehet tudni, hogy mindez csak a Pentagon néhány magas rangú illetékesének a követelése, vagy egyesen Donald Trump elnöktől származik.

Az amerikai tervekről megkérdezett több európai tisztviselő is elképzelhetetlennek nevezte a 2027-es határidő betartását. Legfőképpen azért, mert a hadiipar nem lenne képes ilyen rövid idő alatt előállítani annyi fegyvert és katonai felszerelést, amire egy ilyen, európai szerepvállaláshoz szükség lenne. Mint mondták: hiába ösztökéli a Trump adminisztráció a szövetséges országokat arra, hogy vásároljanak amerikai hadfelszerelést, a bonyolultabb fegyverek gyártása még akkor is évekig tartana, ha történetesen már ma leadnák rájuk a rendelést.

Európának a pénznél és a politikai akaratnál többre van szüksége ahhoz, hogy rövid távon pótolja az Egyesült Államokat

– idézte a mértékadó véleményeket a Reuters.

Ráadásul az USA olyan képességekkel is hozzájárul a NATO közös védelmi rendszeréhez, amelyeket nem lehet egyszerűen megvásárolni. Ilyen például az amerikaiak egyedülálló hírszerzése, felderítése és megfigyelési potenciálja. Ezek kulcsfontosságúnak bizonyultak már az ukrajnai háborúban is.

Az üggyel kapcsolatban a NATO szóvivője annyit mondott, hogy az európai szövetségesek jelentős erőfeszítéseket tesznek a saját védelmük megerősítése érdekében. Ellenben megkerülte azt a kérdést, hogy a nagyarányú haderőfejlesztést be lehet-e fejezni a Pentagon által kitűzött 2027-es időpontig? Mindössze megismételte azt a korábbi kijelentését: „A szövetségesek megértették, hogy a hagyományos védelem terheit át kell helyezni az Egyesült Államokról Európára.”

Erre Kingsley Wilson, a Pentagon sajtótitkára úgy reagált: „Nagyon világosan kifejeztük, hogy az európaiaknak vezető szerepet kell vállalniuk saját országaik hagyományos védelmében. Elkötelezettek vagyunk a NATO-n belüli együttműködésre, meg akarjuk erősíteni a szövetséget és biztosítani akarjuk a hosszú távú életképességét.

Ehhez pedig az kell, hogy a szövetségeseink egyre nagyobb felelősséget vállalnak a hagyományos elrettentés és védelem terén Európában.”

A brit hírügynökség emlékeztet rá: az európai nemzetek széles körben elfogadták Donald Trump követelését, hogy jelentősen növeljék a katonai kiadásaikat. Az amerikai elnök elvárásainak megfelelőn az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ra a kontinens pótolja a légvédelem, a drónok, a kiberháborús képességek, a lőszerek és más területeken mutatkozó hiányosságait. Megfigyelők azonban még ezt a határidőt is rendkívül ambiciózusnak tartják, nemhogy a most, Washingtonban követelt 2027-est.

A Reuters arra hívja fel a figyelmet, hogy mind a mai napig nem lehet pontosan tudni, mi is Donald Trump véleménye az Észak-atlanti szövetségről. A 2024-es választási kampányban gyakran bírálta az európai államokat, és kijelentette: kérni fogja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy támadja meg azokat a NATO-országokat, amelyek nem költenek eleget a védelmükre.

Viszont a júniusi éves NATO-csúcstalálkozón már dicsérte az európai vezetőket, amiért elfogadták azt a követelését, hogy az éves védelmi kiadásokat a tagállamok emeljék fel a GDP-jük öt százalékára. Ugyanakkor

az elmúlt hónapokban Donald Trump ingadozott az Oroszországgal szembeni keményebb fellépés és a Moszkvával való alkudozás között.

Ráadásul az ukrajnai háború befejezéséről kezdett megbeszélések többségéből is kihagyta az európai vezetőket. Márpedig, ha azt akarja, hogy Európa vegye át a vezető szerepet a saját védelmében, akkor nem köthet egyezséget a háború befejezéséről a Kreml-lel Brüsszel kihagyásával. Már csak azért sem, mert a békemegállapodás talán leglényegesebb eleme az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garancia. Ezt pedig nehéz lenne az európaiak kihagyásával elfogadni úgy, hogy aztán a végrehajtást meg teljesen rájuk hagyná Washington.

Egyelőre azonban csak az nyilvánvaló, hogy a Trump adminisztráció az európai NATO szövetségesekkel szemben akar erőt mutatni. A NATO külügyminisztereinek e heti találkozóján Christopher Landau, amerikai külügyminiszter-helyettes „magától értetődőnek” nevezte, hogy az európai tagállamoknak felelősséget kell vállalniuk a kontinens védelméért. Az X-en közzétett bejegyzésében szó szerint ezt írta: „Amióta az eszemet tudom az egymást követő amerikai kormányok ilyen vagy olyan formában, de mindig ezt sürgették, ... a mi kormányunk viszont komolyan is gondolja, amit mond”.