Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök sajtóértekezletet tart az észak-lengyelországi Bydgoszcznagyváros 2-es számú Katonai Légijárműjavító üzemében tett látogatásán 2022. november 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Tytus Zmijewski

Melegházasságok nemzetállami elfogadása az EU-ban – Nemet mond egy pártcsalád elnöke

Az azonos nemű személyek külföldön kötött házasságának elismeréséről szóló múlt heti uniós döntés sérti a tagállamok szuverenitását - jelentette ki hétfői varsói sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki, az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) európai pártcsalád elnöke, volt lengyel kormányfő.

A fő lengyelországi ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa az Európai Bíróság múlt keddi döntése ügyében foglalt állást, melyben a luxembourgi székhelyű testület megállapította: az EU tagállamai kötelesek elismerni egy másik uniós tagországban azonos nemű személyek által kötött házasság érvényességét. A döntést annak kapcsán hozták, hogy a lengyel hatóságok korábban megtagadták egy lengyel és egy lengyel-német állampolgárságú férfi németországi házassági anyakönyvi kivonatának bejegyzését a hazai nyilvántartásba.

Az uniós bíróság ezzel a döntésével „mélyrehatóan beavatkozik a tagállamok ügyeibe” – hangsúlyozta Morawiecki. Hozzátette: az Európai Uniónak a jelenlegi kulcsfontosságú problémákkal kellene foglalkoznia, például a versenyképességgel, a zöld megállapodás korlátozásával vagy a migrációs paktummal. Mindeközben „arcátlan, szemtelen beavatkozás zajlik a tagállamok jogrendjébe, a családi jog rendszerébe” – jelentette ki az EKR elnöke.

„El a kezekkel a lengyel gyermekektől!” – hangoztatta Morawiecki, majd így folytatta: az uniós döntés elismerése végeredményben azt jelentené, hogy egy másik országban házasságot kötött azonos nemű pár „minden olyan jogosultságot élvezne, amelyet egy Lengyelországban összeházasodott pár megkaphat”. „Ebbe semmiképpen sem egyezhetünk bele” – húzta alá, felszólítva a társadalmat „a lengyel családok, lengyel gyermekek, a lengyel hagyományok védelmére bármilyen külső beavatkozással szemben”.

Waldemar Zurek igazságügyi miniszter múlt héten a közszolgálati televízióban kijelentette: az uniós bíróság döntését át kell vezetni a lengyel jogrendbe, és a kormány „napirendre tűzi majd a témát". „El kell fogadnunk saját jogszabályainkat, és végre kell hajtanunk ezt a döntést” – fogalmazott a tárcavezető.

Donald Tusk kormányfő a múlt keddi kormányülés elején kijelentette: „ez nem úgy van, hogy az ügyben az EU akármit rákényszeríthetne" Lengyelországra, a kormány viszont a „saját előírásain dolgozik", és ez ügyben is „természetesen tekintettel lesznek" az uniós bíróság döntéseire.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×