Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

Megvan a megállapodás: a Mol hatalmas mennyiségű kőolajat és kőolajterméket szállít Szerbiának

Szerbia számíthat Magyarországra az energiaellátásának biztosításában, ezért a Mol decemberben 2,5-szeresére növeli a kőolaj és a kőolajtermékek szállítását Szerbiába, így segítve a nehéz helyzetbe került szomszédos országot – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban.

A tárcavezető a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Dedoviccsal folytatott egyeztetését követően aláhúzta, hogy Magyarország mindig számíthatott Szerbiára az energiaellátása biztosításában, és ezért természetesen Szerbia is számíthat Magyarország támogatására most, amikor kihívásokkal néz szembe ezen a téren. Hazánk minden rendelkezésre álló eszközzel hozzá fog járulni a szomszédos ország kőolajellátásnak garantálásához, és ennek keretében a Mol kész tovább fokozni a szállítását Szerbiába.

November hónapban a Mol a kétszeresére növelte a beszállítását Szerbiába. Decemberben ezt tovább növeli, így az év utolsó hónapjában 2,5-szeresére növeli a Mol a kőolaj és a kőolajtermékek szállítását

– jelentette be.

Ennek kapcsán rámutatott, hogy a vállalat százhalombattai finomítójában történt októberi tűzeset nem érinti az erre vonatkozó terveket.

„A Mol a szállítások tekintetében minden hangszeren játszik (…) Közúton, vasúton és a folyami szállítást igénybe véve is folyamatos a szállítás Szerbiába” – tájékoztatott.

Az első vasúti szállítást már lebonyolították, s már készítik elő a másodikat, emellett folyamatos a szállítás a Dunán keresztül is. „Itt javaslatokat tettem miniszter asszonynak arra, hogy milyen intézkedéseket tudna hozni a szerb kormány annak érdekében, hogy még rugalmasabban tudjon eljárni a Mol, még könnyebben és kiszámíthatóbban tudja hozni a kőolajtermékeket” – mondta.

Szijjártó Péter fontosnak nevezte a tanulságok levonását a történtekből, és az egyik ilyen, hogy mindent meg kell tenni azoknak a brüsszeli kezdeményezéseknek a megakadályozása érdekében, amelyek célja bizonyos energiaszállítási útvonalak bezárása, ugyanis ez láthatóan súlyos kihívásokat okoz.

Szavai szerint a másik főbb tanulság, hogy villámgyorsan meg kell építeni a Magyarországot Szerbiával összekötő kőolajvezetéket, és az ehhez szükség strukturális változtatásokról már egyeztettek is a felek.

„Készek vagyunk napokon belül meghozni azokat a döntéseket, amelyek nyomán jelentős mértékben felgyorsítjuk a magyar-szerb kőolajvezeték megépítését” –

erősítette meg.

Emlékeztetett, hogy hasonló helyzetben voltak a két ország közötti földgázvezeték építésekor, „amikor mindenki kiröhögött, a szakemberek lesajnáltak minket, azt mondták, hogy nem értünk ehhez az egészhez, hát nem kell ide semmilyen vezeték, az üres lesz”.

„És évekig valóban üres is volt a vezeték, de ha nem építettük volna meg, akkor most Szlovákia ellátása nem lenne lehetséges. Az ukránok elzárták a tranzitot, s Szlovákia ellátása Szerbián és Magyarországon keresztül zajlik. (...) Most ugyanezt mondják, hogy nem kell megépíteni a vezetéket. De meg kell építeni, hiszen a mostani helyzet világosan mutatja, hogy az energiaszállítási infrastruktúra egy stratégiai kérdés (…) Minél több vezeték van, minél fejlettebb az energiaszállítási infrastruktúránk, annál kevésbé kerülhetünk bajba” – szögezte le.

A miniszter ezután részletesebben kitért az orosz energiaimport ellehetetlenítését szolgáló REPowerEU csomagra, amellyel „Brüsszel egy óriási kalapáccsal éppen szétverné az európai energiabiztonságot”.

Úgy vélte, Brüsszelnek ez az erőszakos nyomulása azt jelentené, hogy Magyarország az eddigi két kőolajvezeték helyett egy kőolajvezetékre kellene, hogy alapozza a kőolajellátását. Ám épp Szerbia a legjobb példa arra, hogy ez milyen kiszolgáltatott helyzetet eredményezne.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×