Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A 2024-es párizsi nyári paralimpia érmeinek bemutatója a francia főváros melletti Saint-Denisben 2024. február 8-án. A XXXIII. nyári olimpiai játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik a francia fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

Olimpiai pofon Berlinnek a berliniektől: német vetélkedő a 2036-os játékok rendezési jogáért

A 2028-as és a 2032-es nyári olimpiai játékok már gazdára találtak, Los Angeles, illetve Brisbane a rendező. Elsősorban 2036-ért, de 2040-ért, sőt 2044-ért ugyanakkor már folyik a versengés. Így Németországban is, ahol a pályázók egyelőre a lakosságot kérdezik.

Annyi már kiszivárgott, hogy München, Hamburg és város megnevezése nélkül Észak-Rajna-Vesztfália tartomány szívesen lenne a 2036-os rendezésre pályázók között. A Német Olimpiai Szövetség (DOSB) azonban a német pályázóról csak jövő ősszel dönt.

Természetesen előzetesen szükség van arra, hogy az adott város illetékes hatóságai a lakosság megkérdezésével előzetesen ehhez zöld jelzést adjanak.

Ennek felmérése ugyanakkor egyes városokban már javában folyik, ezt október végén a müncheniek bizonyították. A bajor főváros számára a rendezés egyáltalán nem idegen, az 1972-es játékok keserű emléke, az izraeli sportolók elleni, több halálos áldozatot követelő palesztin terrortámadás ugyanakkor kitörölhetetlen.

Mindennek ellenére egy előzetes népszavazás, egyfajta hangulati barométer szerint a helyi lakosság 66,4 százaléka örömmel venné, ha München 2036-ban ismét házigazda lehetne. A támogatókat felkarolta Markus Söder tartományi miniszterelnök, aki szerint a rendezés a bajor főváros számára – mindenekelőtt a beruházások, az infrastruktúra fejlesztése szempontjából – számos számos előnnyel járna. Az olimpai létesítmények pedig túlnyomóan már rendelkezésre állnak

Az ellenzők jóval csekélyebb tábora ezzel szemben a várható rendkívül magas rendezési költségekkel, érvelt

Hasonló népszavazást terveznek egyelőre hivatalosan még nem jelzet időpontban a jövő év elején Hamburgban, továbbá -, mint a tartomány miniszterelnöke megerősítette, április 19-én Észak-Rajna-Vesztfáliában is.

Az önálló tartománynak számító Berlinben egyelőre még nincs szó hivatalos népszavazásról, a mostani felmérést a Der Tagesspiegel című tekintélyes pap megbízásából végzett reprezentatív felmérés egy egyetemi cég végezte.

Az adatok szerint a megkérdezettek jelentős többsége ellenezte hogy 1936 után a főváros ismét a játékok házigazdája legyen. A rendezést értesülések szerint a berlini szenátus támogatná, a megkérdezettek 67 százaléka azonban nem. Mindössze 27 százalék volt ellenkező véleményen, míg 6 százalék bizonytalan volt. Ugyanakkor egy „NOlimpya” nevű szervezet már kezdeményezett népszavazást, csak épp a pályázás ellen.

Az újság szerint ugyanakkor a vita még nem dőlt el, az illetékes hatóságok még nem adták fel.

Korábbi beszámolók szerint Indonézia, Törökország, India és Chile után legutóbb Katar erősítette meg, hogy 2036-ban otthont adna a világ legnagyobb sporteseményének, és ebből a célból tárgyalásokat folytat a NOB-bal. Ugyanakkor Ázsiából, Afrikából és Európából is több ország jelezte, hogy érdeklődik a legközelebbi „kiadó” olimpiai játékok iránt.

A 2036-os nyári olimpia helyszínéről várhatóan 2027 és 2029 között dönt a NOB.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×