Infostart.hu
eur:
387.57
usd:
329.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a digitális polgári körök által szervezett elsõ háborúellenes gyûlésen a gyõri Olimpiai Sportpark Multicsarnokában 2025. november 15-én.
Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán

Magyarország szeretné megreformálni az EU-t, de soha nem fogja elhagyni - itt az újabb Orbán-interjú

A politikai és kormányzati rendszernek a szabadságra kell épülnie, és Magyarországon van az egyik legstabilabb és leghatékonyabb kormányzás Európában - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök abban az interjúban, amelyet Mathias Döpfnernek, az Axel Springer lapkiadó vállalat vezérigazgatójának adott Beszélt arról is, hogy az Európai Unió "békeprojektből háborús projektté vált", Donald Trump amerikai elnök viszont "a béke embere".

"Olyan megoldást keresek, hogyan lehet megerősíteni a demokráciát, nem pedig lecserélni" - mondta az interjúban, amely Mathias Döpfner YouTube csatornáján látható. Úgy vélte, Brüsszel meg akarja változtatni a kormányt Magyarországon, és kijelentette: Magyarország szeretné megreformálni az EU-t, de soha nem fogja elhagyni, hiszen a nyugati keresztény kultúra része.

A legfontosabb európai értéknek a miniszterelnök a nemzeti szuverenitást nevezte. Csalódásnak nevezte, hogy Európa tönkreteszi saját versenyképességét.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a legfontosabb téma a magyar választási kampányban, azt válaszolta: a szuverenitás. Hozzátette, hogy

az általa vezetett modern keresztény kormány elleni kihívókat Brüsszelben finanszírozzák és tartják fenn.

A migrációról Orbán Viktor kifejtette, hogy Magyarország maga szeretné eldönteni, kiket enged be, kivel akar együtt élni. Ha nem keresztényeket engednek be nagy számban egy keresztény országba, az hatással van a demokráciára is - emelte ki. Magyarország megállította az illegális migrációt, és ezért Brüsszel még meg is büntette - emlékeztetett. Megemlítette, hogy Magyarországon is vannak vendégmunkások.

Az ukrajnai háborúról úgy vélekedett, hogy "nagyon közel vagyunk a békéhez". Ehhez elsősorban egységes transzatlanti álláspontra lenne szükség - tette hozzá. Ha Európa közös álláspontra jutna az amerikaiakkal, az megkönnyítené a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokat is - említette meg.

Donald Trump a béke embere

Az amerikai elnökről kijelentette, hogy Donald Trump "a béke embere". Ha ő lett volna az elnök az ukrajnai háború kirobbanásakor, akkor valószínűleg el sem kezdődött volna vagy nagyon hamar véget ért volna - fogalmazott. Kiemelte Trump keresztény hozzáállását is, és hangoztatta, hogy ő már első találkozásukkor, 2015-ben tudta, hogy a nyugati világnak szüksége van Trumpra, ezért támogatta azóta is. Kitért arra, hogy teljes mértékben támogatja az amerikai elnök békeerőfeszítéseit a Gázai övezetben is.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy meglátása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekelt-e az ukrajnai tűzszünetben és a békében, Orbán Viktor igennel válaszolt.

Azt pedig "nevetségesnek" nevezte, hogy Oroszország megtámadná az Európai Unió tagországait vagy a NATO-t. Ehhez nem elég erős - vélte.

Hozzátette, hogy a háború eszkalálódása növeli egy harmadik világháború kockázatát. "Az erőnket a tárgyalóasztalnál kell demonstrálnunk, nem a frontvonalon" - fogalmazott.

Leszögezte, hogy azt szeretné, ha a háború után Európa biztonságosabbá válna, egy új biztonsági rendszer jönne létre. Hozzáfűzte: Magyarország biztonságát a Berlin-Moszkva-Isztambul háromszög határozza meg.

Kijelentette azt is, hogy

"minél tovább folytatódik az ukrajnai háború, Oroszország annál erősebbé válik".

Magyarországnak régi tapasztalatai vannak Oroszországról, "jól ismerjük őket", így Magyarország hasznos közreműködő lehet mindazok számára, akik békét szeretnének teremteni Ukrajnában. Egyúttal csodálkozását fejezte ki, hogy Németországban mindennapossá vált a "háborús beszéd" a politikában. Megemlítette, hogy akkor sem tört volna ki a háború, ha Angela Merkel lett volna a német kancellár akkoriban. Németország nélkül az európai álláspont sosem lesz békepárti - hangsúlyozta.

Az AfD-ről

Alice Weidelről, az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnökéről azt mondta, hogy budapesti látogatásán nagy hatást tett rá. Különösen a gazdaság területén vannak nagyon világos elképzelései - emelte ki.

Az amerikai tárgyalásokról

Szó esett az interjúban arról is, hogy Magyarország kivételt kapott az orosz olajexportra vonatkozó amerikai szankciók alól. Elmondta: megállapodtak Donald Trumppal abban, hogy mindaddig, amíg mindketten hivatalban vannak, ez érvényben marad. Elmagyarázta az amerikai elnöknek, hogy ha Magyarország elesik az orosz olajtól, az azonnali többszörös áremelkedést eredményez, és "háztartások millióinak" végét jelenti. Trump megértette, hogy Magyarországnak nincs alternatívája, hiszen nincs tengere - fejtette ki. Orbán Viktor arra is emlékeztetett, hogy Németország már Magyarország előtt kivételt kapott a szankció alól.

A pénzügyi védőpajzsról szólva a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország történelmileg törékeny pénzügyileg, hiszen az első világháborút követően elvették tőle mindazt, ami szilárd alapot nyújtott a gazdaságnak. A védőpajzsnak eredendően az Európai Uniótól kellene érkeznie, ám a helyzet éppen fordított: Brüsszel zsarolja és megpróbálja megfojtani Magyarországot gazdaságilag. A pajzsra most Brüsszel ellen van szükség - jelentette ki.

Elmondta, hogy Trumppal amerikai nukleáris technológia vásárlásáról is tárgyaltak, mert Magyarország természeti erőforrásokban is szegény, ezért nukleráis energiában kell gondolkodnia. Hosszú távon az energia 70 százaléka ebből a forrásból származhat - jelentette ki Orbán Viktor.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×