Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, idő előtt evakuálni kellett a Nemzetközi Űrállomást az egyik űrhajós, Michael Fincke január 7-én jelentkező váratlan egészségügyi problémája miatt. Azóta is rejtély volt, hogy mi is lehetett ez a bizonyos titokzatos probléma, ám az érintett asztronauta a napokban felfedte a titkot: azon a bizonyos januári napon éppen a vacsoráját fogyasztotta, amikor egyszer csak megnémult, egyetlen hang sem jött ki a torkán.

Az eset kapcsán Nagy Klaudia Vivien kardiológus, az Európai Űrügynökség űrorvosa az InfoRádióban előljáróban leszögezte, természetesen van tudomása a fentiekről, de erről direktben nem beszélhet, mert az orovosi tények védett adatnak számítanak. Vagyis az asztronauta által az interjúban nyilvánosságra hozott információk egy magánvélemény, nem pedig a NASA, illetve az Európai Űrügynökség orvoscsapatának a hivatalos álláspontja.

Mint mondta, nagyon sok minden okozhat az űrben olyan jellegű eltéréseket, mint amiről az asztronauta beszélt, hiszen az űr nagyon sokrétű hatást gyakorol az emberi szervezetre, aminek az egyik legrobusztusabb része a kardiovaszkuláris rendszerre kifejtett hatás. Ezáltal kialakulhat például egy folyadékátrendeződés: a testben lévő, mind az erekben keringő, mind pedig a szövetek között lévő folyadékok a felsőtest felé mozdulnak el – mivel nincs gravitáció –, ami egy ödémásodással jár, és ez az agyra, a fejben lévő szervekre is hatással van. Nagyon súlyos esetben okozhat keringési zavart, illetve valamilyen agyi ereket érintő eseményt. Egy akut stroke, akár egy vérzéses esemény is okozhat ilyen problémát, úgyhogy ilyen esetekben – főleg űrkörülmények között – nagyon óvatosan kell eljárni – fejtette ki a szakértő, emlékeztetve: csak néhány héttel korábban a tervezett visszatérést megelőzően hozták vissza ezt az asztronautát, tehát gyakorlatilag már több mint 5 hónapot az űrállomáson töltött, amikor kialakult nála ez az eltérés.

Ismeretes, az asztronauták egy nagyon szigorú és hosszadalmas kiválasztáson – többek között kardiológiai, érsebészeti és neurológiai vizsgálatokon – esnek át, ennek egy igen lényeges része, hogy semmilyen orvosi egészségügyi problémájuk ne legyen. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika Repülő- és Űrorvostani Tanszék egyetemi docense szavai alapján

a mostani eset nem egy meglévő betegségnek a jelentkezése volt, amit diagnosztizálni lehetett volna az űrutazást megelőzően.

„Akut esemény viszont bárkinél bármikor bekövetkezhet, főleg egy olyan megváltozott állapotban – űrkörülmények között –, amikor a szervezetben számos olyan válasz, olyan hatás jön létre, ami földi körülmények között nem jelentkezik például, amit korábban említettem, ez a folyadékátrendeződés” – fogalmazott a kardiológus.

Arra a kérdésre, hogy egy akut egészségügyi probléma jelentkezésekor minden esetben vissza kell-e térni a Földre, Nagy Klaudia Vivien azt válaszolta, hogy nem, ez az eset súlyosságának függvénye.

Nagyon sok olyan betegség, olyan eltérés van, ami űrkörülmények között is kezelhető, hiszen az űrállomáson egy viszonylag kiterjedt orvosi eszközpark, gyógyszerkészlet is rendelkezésre áll, tehát például egy banális megfázást, vagy egy kisebb gasztrointesztens gyomor-bélrendszeri fertőzést, vagy egy kisebb sérülést, ezeket mind el lehet látni, „sőt, nagy baj esetén újraélesztésre is van lehetőség; van defibrillátor, van lélegeztetőgép az űrállomáson, hála' Istennek erre még soha nem volt szükség, de ebből látható az, hogy nagyon sok minden rendelkezésre áll, ugyanígy diagnosztikus vonalon ultrahang készülék, különböző szemészeti vizsgálati készülékek”.

Természetesen, hogyha fennáll egy súlyosabb, tartós egészségkárosodás vagy akut életveszély, vagy ennek veszélye, akkor meg kell fontolni azt, hogy az asztronautát visszahozzák; magától értetődően az élet védelme az a legfontosabb, úgyhogy ennek megfelelően járnak el – emelte ki Nagy Klaudia Vivien, példaként említve a vakbélgyulladást, ami esetében vissza kell hozni az asztronautát, vagy pedig, ami már publikációra került korábban: lehet a nyaki vénában olyan érelzáródás, olyan vérrögképződés, ami ha súlyos tünetet okoz – bár ezt is lehet már az űrkörülmények között kezelni –, vagy fennáll a veszélye, hogy valami nagyon komoly komplikáció léphet föl, akkor ebben az esetben is vissza kell hozni a Földre az űrhajóst. De egy pszichés változás, tehát pszichiátriai, pszichológiai probléma is okozhat olyan állapotot, ami miatt esetleg valakit vissza kell hozni. De ezek az említett példák nem olyan eltérések, amik krónikusan megvannak az asztronautánál, hanem űrkörülmények között kialakult betegségek – nyomatékosította a szakértő.

Nincs feltétlen orvos a fedélzeten

A szakember azt is elárulta, hogy nincs előírás arra, hogy az ISS fedélzetén legyen orvos, tehát csak akkor van, ha egy asztronauta alapképzettsége az, ami azért gyakorta megesik. Ugyanakkor mindig van egy úgynevezett medical officer, egészségügyi tiszt a legénység tagjai között, aki a felkészítés során egy speciális egészségügyi képzésben is részesül, megtanítva őt például az újraélesztés részleteire vagy az alap gyógyszerelési dolgokra, és tudja majd használni űrállomáson található orvosi eszközöket.

„Természetesen, hogyha van lehetőség és van idő, akkor minden esetben a Földön lévő űrorvosi személyzettel konzultálva alkalmazzák ezeket az eszközöket, de mondjuk valamilyen okból kifolyólag kapcsolat hiányában, illetve akut életveszélyes esetén tudja ez az egészségügyi tiszt, hogy mit kell csinálni mindaddig, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik” – fogalmazott az InfoRádióban Nagy Klaudia Vivien.