Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Kézigránátot fog egy kiképzõ az ukrán nemzeti gárda 13. mûveleti dandárja katonáinak aknák és robbanószerek alkalmazásáról tartott kiképzésen a kelet-ukrajnai Harkivi területen 2025. október 16-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: Maria Senovilla

Sokat kér Vlagyimir Putyin a békéért

A Washington Post értesülései szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben azt követelte, hogy Ukrajna adja át a teljes Donyeck régiót Oroszországnak a háború lezárása érdekében.

Két magas rangú amerikai tisztviselő szerint az orosz elnök jelezte, hogy cserébe hajlandó lenne feladni Zaporizzsjában és Herszonban néhány, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló területet - írja a 444.hu külföldi lapok alapján.

A Donyeck régió 2014 óta az orosz stratégiai célok közé tartozik, de Moszkva eddig nem tudta teljesen elfoglalni. Az ukrán erők mélyen beásták magukat, és a térséget a Kijev elleni esetleges orosz előrenyomulás fő védőbástyájának tekintik. Oroszország jelenleg mintegy 20 százalékát ellenőrzi Ukrajna területének, több mint három évvel a teljes körű invázió kezdete után.

A beszélgetés során Putyin „területi csere” lehetőségét vetette fel: Donyeck teljes átadása fejében részleges visszavonulás Zaporizzsjából és Herszonból. Egyes Fehér Ház-tisztségviselők ezt „előrelépésnek” nevezték, míg európai diplomaták élesen bírálták az ajánlatot:

„Olyan, mintha eladnák nekik a saját lábukat semmiért”

– idézik egy másik lapból.

A Washington Post szerint Trump különmegbízottja, Steve Witkoff a pénteki washingtoni találkozón megpróbálta meggyőzni az ukrán delegációt, hogy fontolják meg Donyeck átadását, azzal érvelve, hogy a régió lakosságának többsége oroszul beszél. Ukrajnai és európai tisztviselők ezt a Kreml régi narratívájának tartják, amely figyelmen kívül hagyja, hogy az orosz nyelv használata nem jelent politikai lojalitást Moszkva felé - olvasható az unn.ua nevű oldalon.

Trump a Zelenszkijjel folytatott Fehér Ház-i találkozó után nyilvánosan nem támogatta Putyin követelését, de közösségi oldalán azt írta: „Ideje megállítani a gyilkolást, és megkötni az alkut! Álljanak meg ott, ahol vannak. Mindkét fél mondhassa, hogy győzött, a történelem majd eldönti!”

Ahogy arról az Infostarton is beszámoltunk a két elnök a tervek szerint a következő hetekben Budapesten találkozik, hogy folytassák a tárgyalásokat.

Ukrajna hivatalosan továbbra is elutasítja a területi engedményeket, és csak akkor hajlandó elismerni a de facto helyzetet, ha erős biztonsági garanciákat kap arra, hogy Oroszország nem indít újabb támadást.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×