Infostart.hu
eur:
379.32
usd:
321.99
bux:
131378.11
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Kézigránátot fog egy kiképzõ az ukrán nemzeti gárda 13. mûveleti dandárja katonáinak aknák és robbanószerek alkalmazásáról tartott kiképzésen a kelet-ukrajnai Harkivi területen 2025. október 16-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: Maria Senovilla

Sokat kér Vlagyimir Putyin a békéért

A Washington Post értesülései szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben azt követelte, hogy Ukrajna adja át a teljes Donyeck régiót Oroszországnak a háború lezárása érdekében.

Két magas rangú amerikai tisztviselő szerint az orosz elnök jelezte, hogy cserébe hajlandó lenne feladni Zaporizzsjában és Herszonban néhány, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló területet - írja a 444.hu külföldi lapok alapján.

A Donyeck régió 2014 óta az orosz stratégiai célok közé tartozik, de Moszkva eddig nem tudta teljesen elfoglalni. Az ukrán erők mélyen beásták magukat, és a térséget a Kijev elleni esetleges orosz előrenyomulás fő védőbástyájának tekintik. Oroszország jelenleg mintegy 20 százalékát ellenőrzi Ukrajna területének, több mint három évvel a teljes körű invázió kezdete után.

A beszélgetés során Putyin „területi csere” lehetőségét vetette fel: Donyeck teljes átadása fejében részleges visszavonulás Zaporizzsjából és Herszonból. Egyes Fehér Ház-tisztségviselők ezt „előrelépésnek” nevezték, míg európai diplomaták élesen bírálták az ajánlatot:

„Olyan, mintha eladnák nekik a saját lábukat semmiért”

– idézik egy másik lapból.

A Washington Post szerint Trump különmegbízottja, Steve Witkoff a pénteki washingtoni találkozón megpróbálta meggyőzni az ukrán delegációt, hogy fontolják meg Donyeck átadását, azzal érvelve, hogy a régió lakosságának többsége oroszul beszél. Ukrajnai és európai tisztviselők ezt a Kreml régi narratívájának tartják, amely figyelmen kívül hagyja, hogy az orosz nyelv használata nem jelent politikai lojalitást Moszkva felé - olvasható az unn.ua nevű oldalon.

Trump a Zelenszkijjel folytatott Fehér Ház-i találkozó után nyilvánosan nem támogatta Putyin követelését, de közösségi oldalán azt írta: „Ideje megállítani a gyilkolást, és megkötni az alkut! Álljanak meg ott, ahol vannak. Mindkét fél mondhassa, hogy győzött, a történelem majd eldönti!”

Ahogy arról az Infostarton is beszámoltunk a két elnök a tervek szerint a következő hetekben Budapesten találkozik, hogy folytassák a tárgyalásokat.

Ukrajna hivatalosan továbbra is elutasítja a területi engedményeket, és csak akkor hajlandó elismerni a de facto helyzetet, ha erős biztonsági garanciákat kap arra, hogy Oroszország nem indít újabb támadást.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×