Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatójuk végén az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jae C. Hong

Gálik Zoltán: a budapesti csúcs egy hosszú békefolyamat első lépése lehet

A nemzetközi figyelem középpontjába került Budapest, miután bejelentették, hogy a magyar főváros lesz a helyszíne az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozójának. A külföldi reakciókról az InfoRádió Gálik Zoltánt, a Corvinus Egyetem docensét kérdezte.

Egészen biztosan szimbolikus jelentősége van a helyszínválasztásnak, hiszen Orbán Viktor kormánya egyaránt jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal Donald Trump amerikai elnökkel – emelte ki Gálik Zoltán. A Corvinus Egyetem docense felidézte azt is, hogy 1994-ben Budapesten írták alá azt a megállapodást, amely Ukrajna és Oroszország között a határok kölcsönös tiszteletben tartását és egymás meg nem támadását volt hivatott rögzíteni, tehát ebből a szempontból is szimbolikus jelentősége van a magyar fővárosnak.

„Nem utolsó sorban egy olyan helyszínt kellett keresni, amely biztosítja azt, hogy találkozni tud egymással a két vezető, hiszen mindenki tudja, hogy Putyin ellen nemzetközi letartóztatási parancs van érvényben, és a magyar kormány kijelentette, hogy ezt nem kívánja érvényesíteni” – emlékeztetett a szakértő.

A külföldi, különösen egyes az uniós reakciók szerint „Európa megalázásának” tekintik a helyszínválasztást, mivel az unió már 18 szankciós csomagot elfogadott Oroszország ellen, amelynek a vezetője most majd egy uniós fővárosba látogat. Gálik Zoltán úgy vélekedett, hogy erre a találkozóra két szempontból lehet tekinteni. „Az egyik, hogy minden olyan lépés, amely a helyzet rendezése felé irányulhat, az pozitív, hiszen egy pusztító és nagyon régóta tartó háború lezárásához vezethet, a másik, hogy azok a kérdések, amelyek itt tornyosulnak a konfliktus lezárásához, semmiképpen sem oldhatók meg egyetlen találkozóval, egyetlen megbeszéléssel.

Egy hosszú folyamatnak lehet ez egy fontos lépése”

– mondta a külpolitikai szakértő, de hozzátette, szerinte is felvetődnek legitimitási kérdések, és a magyar különutas külpolitika ezzel újabb konfrontációt nyithat az európai integrációval szemben.

Gálik Zoltán azt is kiemelte, hogy ritkán kerül sor ekkora jelentőségű diplomáciai eseményre, egy-egy évtizedben egy-kettő szokott előfordulni. Ráadásul az ukrán elnök is bejelentette, hogy csatlakozna, és a szakértő úgy véli, egy ilyen diplomáciai csúcs a rendező ország ázsióját mindenképpen növelheti, de konfliktusokhoz is vezethet az Európai Unióval.

Gálik Zoltán szerint nagy kérdés, hogy milyen felhatalmazással érkezhet Volodimir Zelenszkij Budapestre, mert úgy látja, a békéhez em elég azokról a kérdésekről tárgyalni, amelyek az utóbbi napokban egyre hangsúlyosabban kerülnek nyilvánosságra, például a donyecki régió feladása és ezekért cserébe esetleges területek visszaadása, hanem a biztonsági garanciákról is, amelyeket majd nemcsak az orosz és az amerikai félnek, hanem az Európai Uniónak is biztosítani kell.

Ezek alapján Gálik Zoltán arra számít, hogy a nagy jelentőségű budapesti csúcs egy hosszú folyamat első lépése lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ruff Bálint-interjú a tiszás táskás emberekről és a rezsicsökkentésről

A Népszabadságnak adott interjút a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ruff Bálint egyértelművé tette: a kormányzat zéró toleranciát hirdet az informális gazdasági érdekcsoportokkal szemben, a rezsicsökkentés rendszeréhez pedig mindaddig nem nyúlnak hozzá, amíg az ország el nem éri a teljes energiaszuverenitást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Donald Trump egy pénteken kiadott rendeletével felfüggesztette az oroszellenes szankciós törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit – köztük az orosz árukra kivetendő vámokat és az orosz olaj- és gázvásárlásokat büntető intézkedéseket –, mindössze néhány nappal a hatálybalépésük előtt. Ukrajna közben újraindította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: már hatodik egymást követő éjszaka korlátozták a légiforgalmat Moszkva felett, a fővárosi repülőtereken járatok százai torlódtak fel. A Fekete-tenger térségében kereskedelmi hajókat érnek dróncsapások, Nicușor Dan román elnök ezért a NATO nagyobb szerepvállalását kéri a térségben. A fronton az orosz vezérkar a Donyeck megyei erődváros, Dobropillja elfoglalásáról számolt be, Moszkva szerint pedig egyelőre nincs napirenden a béketárgyalások folytatása az amerikai küldöttséggel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×