Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatójuk végén az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jae C. Hong

Gálik Zoltán: a budapesti csúcs egy hosszú békefolyamat első lépése lehet

A nemzetközi figyelem középpontjába került Budapest, miután bejelentették, hogy a magyar főváros lesz a helyszíne az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozójának. A külföldi reakciókról az InfoRádió Gálik Zoltánt, a Corvinus Egyetem docensét kérdezte.

Egészen biztosan szimbolikus jelentősége van a helyszínválasztásnak, hiszen Orbán Viktor kormánya egyaránt jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal Donald Trump amerikai elnökkel – emelte ki Gálik Zoltán. A Corvinus Egyetem docense felidézte azt is, hogy 1994-ben Budapesten írták alá azt a megállapodást, amely Ukrajna és Oroszország között a határok kölcsönös tiszteletben tartását és egymás meg nem támadását volt hivatott rögzíteni, tehát ebből a szempontból is szimbolikus jelentősége van a magyar fővárosnak.

„Nem utolsó sorban egy olyan helyszínt kellett keresni, amely biztosítja azt, hogy találkozni tud egymással a két vezető, hiszen mindenki tudja, hogy Putyin ellen nemzetközi letartóztatási parancs van érvényben, és a magyar kormány kijelentette, hogy ezt nem kívánja érvényesíteni” – emlékeztetett a szakértő.

A külföldi, különösen egyes az uniós reakciók szerint „Európa megalázásának” tekintik a helyszínválasztást, mivel az unió már 18 szankciós csomagot elfogadott Oroszország ellen, amelynek a vezetője most majd egy uniós fővárosba látogat. Gálik Zoltán úgy vélekedett, hogy erre a találkozóra két szempontból lehet tekinteni. „Az egyik, hogy minden olyan lépés, amely a helyzet rendezése felé irányulhat, az pozitív, hiszen egy pusztító és nagyon régóta tartó háború lezárásához vezethet, a másik, hogy azok a kérdések, amelyek itt tornyosulnak a konfliktus lezárásához, semmiképpen sem oldhatók meg egyetlen találkozóval, egyetlen megbeszéléssel.

Egy hosszú folyamatnak lehet ez egy fontos lépése”

– mondta a külpolitikai szakértő, de hozzátette, szerinte is felvetődnek legitimitási kérdések, és a magyar különutas külpolitika ezzel újabb konfrontációt nyithat az európai integrációval szemben.

Gálik Zoltán azt is kiemelte, hogy ritkán kerül sor ekkora jelentőségű diplomáciai eseményre, egy-egy évtizedben egy-kettő szokott előfordulni. Ráadásul az ukrán elnök is bejelentette, hogy csatlakozna, és a szakértő úgy véli, egy ilyen diplomáciai csúcs a rendező ország ázsióját mindenképpen növelheti, de konfliktusokhoz is vezethet az Európai Unióval.

Gálik Zoltán szerint nagy kérdés, hogy milyen felhatalmazással érkezhet Volodimir Zelenszkij Budapestre, mert úgy látja, a békéhez em elég azokról a kérdésekről tárgyalni, amelyek az utóbbi napokban egyre hangsúlyosabban kerülnek nyilvánosságra, például a donyecki régió feladása és ezekért cserébe esetleges területek visszaadása, hanem a biztonsági garanciákról is, amelyeket majd nemcsak az orosz és az amerikai félnek, hanem az Európai Uniónak is biztosítani kell.

Ezek alapján Gálik Zoltán arra számít, hogy a nagy jelentőségű budapesti csúcs egy hosszú folyamat első lépése lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×