Infostart.hu
eur:
393.83
usd:
343.87
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Johann Wadephul német külügyminiszter a sajtó képviselőinek nyilatkozik a nemzetközi békefenntartó missziókról szóló, miniszteri szintű ENSZ-találkozó kezdete előtt Berlinben 2025. május 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Németország nem enged, csak a kétállami megoldás után ismerné el a palesztin államot

Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és legutóbb Portugália jelentette be a palesztin állam elismerését. Értesülések szerint több ország hasonló döntésre készül, Németország azonban egyelőre nem hajlandó erre.

Portugália hivatalosan elismerte a palesztin államot – jelentette be vasárnap késő este Paulo Rangel portugál külügyminiszter, akinek országa ezzel Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália példáját követte. Rangel közlése szerint Luís Montenegro miniszterelnök Lisszabonban a parlamenti pártok "széles konszenzusával" hozta meg a döntést.

Németország álláspontja egyelőre eltér, ezt Johann Wadephul külügyminiszter is megerősítette, mielőtt elindult volna az ENSZ közgyűlésére, amelyen rendkívüli találkozót tartanak a palesztin kérdésről és a kétállami megoldásról. Berlin – mint arra a napokban Madridban Pedro Sanchez spanyol kormányfővel tartott találkozóján Friedrich Merz kancellár is utalt – az elismerést a kétállami megoldáshoz köti. A miniszter közölte, hogy az önálló palesztin állam elismerése csakis a folyamat végén, azaz a kétállami megoldást célzó tárgyalások sikeres befejezése után jöhet szóba. Ezeket a tárgyalásokat azonban haladéktalanul meg kell kezdeni – idézték a német hírportálok Johann Wadephult.

„A palesztin állam a célunk. Kiállunk a kétállami megoldás mellett. Nincs más út. Ezt azonban tárgyalások útján kell elérnünk” – mondta a külügyminiszter, és hozzátette, a megbékélés, a tárgyalásos megoldás nehéz és fáradságos „középút”, de Németország ezt képviseli.

Két évvel a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni terrortámadása után még mindig nincs kiút a konfliktusból, de Merz kancellárhoz hasonlóan a külügyminiszter elítélte Izrael gázai offenzíváját, ami – mint fogalmazott – „teljes mértékben rossz út”. A régiónak Wadephul szerint most azonnali tűzszünet kell, a gázai embereknek lényegesen több humanitárius segítségre van szükségük, és követelte az izraeli túszok feltétel nélküli szabadon bocsátását.

A német kormány régóta szorgalmazza az izraeliek és a palesztinok közötti kétállami megoldást, amelyben a zsidók és a palesztinok békésen élnek egymás mellett két külön államban Ezt azonban az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu a leghatározottabban elutasítja, mini ahogy a Hamász terrorszervezet is.

A német kormány az elmúlt hetekben elítélte a Gáza elleni izraeli támadásokat. Ezt erősítette meg azzal a döntésével is, hogy a jövőben nem szállít olyan fegyvereket Izraelnek, amelyek a Gázai övezetben bevehetők, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Izrael fegyveres támogatását teljes mértékben beszüntette volna.

Németországot a holokausztból fakadóan rendkívül érzékeny kapcsolatok fűzik Izraelhez. Ezt az akkori kancellár, Angela Merkel 2008-ban az izraeli parlamentben, a Kneszetben elhangzott beszédében úgy fogalmazta meg, hogy Izrael támogatása német államérdek. Joachim Gauck volt államfő 2015-ben Izrael támogatását német erkölcsi kötelességnek nevezte. Mindezt a korábbi és a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz és Friedrich Merz is megerősítette.

A német külügyminiszter felszólal azon a rendkívüli konferencián, amelyet az ENSZ-közgyőzés keddi ülésszaka előtt Franciaország és Szaúd-Arábia kezdeményezésére rendeznek a a kétállami megoldás kilátásairól.

Címlapról ajánljuk
BL élőben: három magyar is kezd az Anfield Roadon

BL élőben: három magyar is kezd az Anfield Roadon

Szoboszlai Dominik, Kerkez Milos és Sallai Roland is a kezdő tizenegyben szerepel az Anfield Roadon, a Liverpool–Galatasaray mérkőzésen. Három mérkőzés kezdődött 21 órakor a 2026-os BL-nyolcaddöntő utolsó estéjén, az angol és a török csapat csatája mellett a Tottenham az Atléticót, a Bayern München az Atalantát fogadja,

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×