Mesterségesen előidézett válságnak nevezték a gázai éhínséget az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai az Egyesült Államok kivételével közzétett közös állásfoglalásukban, és a testület 14 tagállama arra figyelmeztetett, hogy az éheztetés fegyverként való használatát tiltja a nemzetközi jog. Az Integrált Élelmiszerbiztonsági Skála (IPC) nevű, ENSZ-szervezeteket, kormányokat, segélyszervezeteket és más csoportokat tömörítő koalíció szerint nem lehet kizárni, hogy az éhínség az övezet más részeire is átterjedhet. A szervezet úgy értesült, hogy 514 ezren – a gázai palesztinok csaknem egynegyede – szenvednek éhínségtől, és ez a szám szeptember végéig akár 641 ezerre is emelkedhet.

Csicsmann László Közel-Kelet szakértő az InfoRádióban azt mondta, az elmúlt hetekben jelentősen romlott a humanitárius helyzet a Gázai övezetben, főleg azért, mert a kritikusok szerint Izrael korlátozza a segélyek eljuttatását a megfelelő helyekre, illetve a segélyszállítmányok szétosztásának folyamatát is rengeteg bírálat érte az utóbbi időben. Az egyetemi tanár hozzátette: az ENSZ BT azonnali, feltételek nélküli és tartós tűzszünetet, a Hamász által fogva tartott túszok szabadon engedését, valamint a segélyek mennyiségének lényegi emelését követeli. A tűszünet szorgalmazása és a túszok elengedése tulajdonképpen az izraeli álláspontot tükrözi.

Az ENSZ BT által kiadott közleményben hangsúlyos rész, hogy az aláírók arra hivatkoznak, a nemzetközi joggal ellentétes az éhínség fegyverként való használata. Az amerikai kormányzat azonban ezzel ebben a formában nem ért egyet, ezért nem is csatlakozott a mostani kezdeményezéshez. A Magyar Külügyi Intézet kutatója úgy fogalmazott, „vitathatatlan, hogy az éhínség jelen van a Gázai övezetben, bár május óta Izraelen keresztül egyre több segélycsomag eljut a térségbe.”

Az viszont kérdéses, hogy a leszállított mennyiség elegendő-e az érintett kétmillió lakosnak, főleg annak ismeretében, hogy jelenleg is zajlik Gázaváros ostroma.

Csicsmann László szerint ez a mennyiség nem elég az ott élők ellátására. A másik fő probléma, hogy az elmúlt hetekben a segélyekért sorban állók közül sokan életüket vesztették, miután zavargások törtek ki. Az izraeli védelmi erők igyekeztek megvédeni azokat, akik osztogatták a segélyeket, de a hatalmas zűrzavar halálos áldozatokat is követelt.

A Közel-Kelet szakértő kitért arra is, hogy az éhezésnek különféle szintjei vannak, és a nemzetközi adatok alapján öt fokozatba kategorizálják. Az ötös a legmagasabb fokozat, és az említett 641 ezres szám már ez a szint. Csicsmann László szerint azonban érdemes figyelembe venni, hogy a térségből ezeket az adatokat a Hamász szolgáltatja az ENSZ-nek, és Izrael nem tekinti azokat hitelesnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene kezelni ezt a problémát a Gázai övezetben. A konfliktus kirobbanása, vagyis 2023 októbere óta a helyi lakosság 80 százalékának el kellett hagynia az otthonát, a legtöbben az övezet déli részébe menekültek. Jelen pillanatban nem lehet megmondani, hogy Gázaváros ostroma milyen humanitárius válságot idéz elő a következő időszakban.

A Magyar Külügyi Intézet kutatója úgy véli, az ENSZ BT 14 tagállamának politikai nyomásgyakorlás a célja a mostani állásfoglalásával. Nem egy határozatot fogadtak el, ami azért sem történhetett meg, mert az Egyesült Államok megvétózta volna. Csicsmann László nem tartja valószínűnek, hogy ezzel a lépéssel változna a helyzet,

a konfliktust nem lehet rendezni egy ilyen követeléssel, és rövid távon nem is lehet arra számítani, hogy tűzszünet lesz.

A felek közötti tárgyalások ugyanis megrekedtek, miután a Hamász legutóbb elfogadott bizonyos feltételeket, Izrael viszont nem bizonyult együttműködőnek. A jövő szempontjából az a fő kérdés, hogyan alakul Gázaváros ostroma.

Az izraeli társadalom jelenleg rendkívül megosztott, de a közvélemény-kutatási adatok szerint valamivel többen vannak azok, akik a háború lezárását akarják. A helyzetet bonyolítja, hogy az izraeli kormány tagjai közül többen is azon a véleményen vannak, hogy ha nem viszik végig ezt a háborút, és nem számolják fel a Hamászt, akkor újratermelődik a probléma.

Rengeteg a kérdőjel a Hamász körül

Csicsmann László jelezte: bár az Egyesült Államok most nem csatlakozott az ENSZ BT kezdeményezéséhez, ezzel együtt Washington is tisztában van a válsággal, hiszen Donald Trump több nyilatkozatában is elismerte, hogy éhínség van Gázában. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az amerikaiak és az izraeliek nyári, dohai tárgyalása eredmény nélkül zárult. A Hamász ugyanis időről időre újabb feltételekkel áll elő, amit Izrael úgy értékelt, hogy csak húzza az időt, és nem akar valódi megállapodást.

A szakértő megjegyezte: a Hamászra érdemben az arab országok tudnak hatni, leginkább Egyiptom és Katar. Azt gondolja, hogy főleg ennek a két országnak a nyomására fogadta el a Hamász nemrég az amerikai közvetítő által előterjesztett feltételeket, de a tárgyalások eléggé lassan zajlanak, nagyon kevés az érdemi előrelépés. Csicsmann László hozzátette: bizonyos kérdésekben azonban még Egyiptom is kritikus a Hamász tevékenységével kapcsolatban. Mint fogalmazott, jelen pillanatban nagyon nehéz meghatározni, mennyire egységes szervezet a Hamász, amelynek Katarban és a Gázai övezetben is van egy-egy szárnya. Gázában viszont az utóbbi időben a szervezet több tagját is likvidálták, így nem lehet tudni, milyen hatalmi viszonyok vannak most a mozgalmon belül, illetve az sem világos, mennyire tekinthető hitelesnek, ha ilyen rendezetlen vezetésben azt jelzi valaki, hogy egy tárgyalás során elfogad valamilyen feltételt. Kétséges, hogy kinek lehet adni a szavára, és mennyire megbízható az aktuális tárgyalófél, akit közvetítőkön keresztül el lehet érni a Hamászból.