Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Hán-Júnisz, 2025. május 20.Izraeli katonai járművek a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz térségében 2020. május 20-án. Az izraeli hadsereg május 17-én kezdett újabb átfogó támadást az övezetben, hogy felszámolja a Hamász palesztin iszlamista szervezetet és kiszabadítsa az összes maradék túszt, akit a szervezet 2023. október 7-i terrortámadása során Izraelből elhurcolt a Gázai övezetbe.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Súlyos a helyzet, megszólalt az ENSZ-főtitkár Izrael gázai offenzívája ügyében

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára csütörtökön azonnali tűzszünetet sürgetett Gázában, miután Izrael bejelentette a Gáza városának elfoglalására irányuló művelet első lépéseit.

„Elengedhetetlen, hogy azonnal tűzszünetet érjünk el Gázában, ami szükséges a Gázaváros elleni katonai művelet által elkerülhetetlenül okozott halálesetek és pusztítás elkerüléséhez” – mondta Guterres Japánban, ahol részt vesz az afrikai fejlesztésről szóló tokiói nemzetközi konferencián.

Izrael, amely több tízezer tartalékos katonát hívott be, továbbra is folytatja tervét, hogy elfoglalja Gáza legnagyobb városi központját, annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség bírálja a műveletet, amely valószínűleg még több palesztin kitelepítését fogja eredményezni. Izrael jelenleg a Gázai övezet mintegy 75 százalékát tartja ellenőrzése alatt, és megkezdék újabb offenzívájukat.

A gázai háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász fegyveresei megtámadták Izrael déli településeit, megölve mintegy 1200 embert, főként civileket, és 251 túszul ejtve többek között gyermekeket is, akiket Gázába vittek az izraeli adatok szerint.

Izrael a Gázai övezet elleni katonai offenzívája legalább 60 ezer palesztin halálát okozta az enklávé egészségügyi minisztériuma szerint.

Guterres a Hamász által fogva tartott túszok feltétel nélküli szabadon bocsátását szorgalmazta. Arra is sürgette Izraelt, hogy vonja vissza a Ciszjordániában történő telepépítés kiterjesztésére vonatkozó döntését.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×