Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felszólal a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok kiszabadításáról szóló vitán a parlament, a knesszet jeruzsálemi épületében 2024. november 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Izrael nem áll meg, pedig otthon a túszokért tüntetnek, külföldön pedig a megölt gázaiak miatt tiltakoznak

A Gázai övezet egy déli kórházát és a terület legnagyobb városát érő csapások nyomán egyre több palesztin távozik lakhelyéről. Izraelben közben tömegtüntetéseket tartanak a túszok hazahozását és a háború leállítását követelve.

Keddre virradóra is folytatódtak a Gázaváros külkerületeit érő izraeli légi és tűzérségi támadások – miközben a zsidó állam a kormány meghirdetett célja szerint a város teljes elfoglalására készül.

A hírügynökségek jelentései szerint 3 külkerületet lőttek az éjszaka folyamán, és az északra található Dzsabalia városban is találatok értek házakat.

Ennek nyomán további palesztin családok menekültek el. „Az akarják, hogy az emberek féljenek és elhagyják az otthonaikat” – idézte a Reuters egy gázavárosi lakos véleményét.

Az izraeli hadsereg, a Védelmi Erők hivatalos indoka az, hogy a terroristák által létrehozott alagutakat és a fegyvereiket akarja megsemmisíteni az általa „a Hamász utolsó bástyájának” nevezett városban.

Hétfőn nemzetközi felháborodást váltott ki, hogy az izraeli erők csapást mértek a Gázai Övezet déli részén található Nasszer kórházra – a dupla csapásban, amelyben a helyszínre siető mentősök is meghaltak. Összesen 20 ember hunyt el, köztük a Reuters, az AP, az Al-Dzsazíra és más lapok 5 szabadúszó gázai palesztin újságíróját.

A Hamász egészségügyi minisztériuma szerint az éjjel összesen 34 ember halt meg izraeli csapások nyomán, napközben az Izrael által bírált Al-Dzsazíra szerint már 61 volt a szám, ezek közül 18 élt Gázavárosban, ami jelenleg az övezet lakosai felének az otthona. Többezren már elvándoroltak a városközpontba vagy a tengerpartra – írta a Reuters.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „mély sajnálkozását” fejezte ki a hétfői támadás miatt, amit „tragikus hibának” nevezett.

Izraeli részről azonban nem érkezett további információ arról, hogy szerintük hogyan történhetett meg az akció.

Netanjahunak közben a hazai bírálókra kell figyelnie, akik az izraeli lobogóval és sárga zászlókkal blokkolták az utakat Tel Aviv-ban és az ország más pontjain. A tüntetők a Hamász által elrabolt túszok képeit a magasba tartva követelték a háború leállítását. A tiltakozók nagygyűlést hívtak össze keddre a védelmi erők főhadiszállásához.

„690 napja háborúzik a kormány világos cél nélkül” – mondta az egyik túsz édesanyja. „Hogyan hozzák haza az életben lévő és a halott túszokat? Ki fogja utána kormányozni Gázát? Hogyan építjük újjá az országunkat” – tette fel a kérdést?

Megszólalt Donald Trump amerikai elnök is, aki a már ismert „Nem vagyok boldog tőle, nem akarom ezt látni” kifejezéssel kommentálta a kórház elleni támadást. „Közben véget akarunk vetni a lidércnyomásnak. Én vagyok az, aki túszokat juttatott haza” – mondta. Azt is kifejtette, hogy szerinte „két-három hét múlva nagyon jó, végleges lezárás jön”, azaz véget ér a háború.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×