Infostart.hu
eur:
360.44
usd:
310.57
bux:
132214.34
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Romos házak a Gázai övezetben fekvõ Bureidzsben 2025. november 18-án, az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között október 9-tõl érvényes tûzszünet alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Az újjáépítés ára Gázában: nem fér ki az összeg a számológépen

Az ENSZ becslése szerint akár a 70 milliárd dollárt is meghaladhatja a Gázai övezet helyreállításának költsége. A világszervezet közölte: évekig is eltarthat, mire eltakarítják a háborús pusztítás által hátrahagyott törmeléket. A konfliktus gazdasági következményei Ciszjordániában is példátlan visszaesést okoztak.

Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezete, az UNCTAD kedden közzétett elemzésében úgy fogalmaz: Izrael gázai hadműveletei „aláásták az emberi túlélés minden alapvető támaszát”. A jelentés szerint a két és fél milliós lakosságot „extrém, többdimenziós elszegényedés” sújtja. Közben a Gázai övezet gazdasága 2023 és 2024 között 87 százalékkal zsugorodott. Az egy főre jutó GDP mindössze 161 dollár, ami a világ legalacsonyabb mutatói között van.

A világszervezet szerint még jelentős nemzetközi támogatással is évtizedekre lesz szükség ahhoz, hogy a gazdaság visszatérjen a 2023 októbere előtti szintre, mert jelenleg visszacsúszott oda, ahol 2003-ban volt.

Egyes adatok szerint a pusztítás 61 millió tonna törmeléket hagyott maga után. Akkora mennyiséget, amelynek eltakarítása éveket vesz igénybe.

Ciszjordániában – amelyet nem sújtott a Hamász 2023-as mészárlását követő izraeli katonai művelet, szintén aggasztó a helyzet: a jelentés „erőszakról, a zsidó telepek felgyorsult bővítéséről és a munkavállalói mobilitás korlátozásáról” számol be, aminek az eredménye a gazdaság összeomlása. Amiatt, hogy az izraeli kormány visszatartja a költségvetési támogatásokat, a Palesztin Hatóság mozgástere beszűkült, így az alapvető közszolgáltatások fenntartása is egyre nehezebb.

Gázában a helyreállítást ugyanakkor bonyolítja a tűzszünet utáni politikai helyzet és a Hamász visszatérése, annak ellenére, hogy a pusztító háborúban Izrael meghirdetett célja a kormányként is működő terrorcsoport megsemmisítése volt.

Az októberben életbe lépett, amerikai közvetítéssel létrejött fegyvernyugvás törékeny ugyan, de jelenleg kitart. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint azonban a tűzszünet kezdete óta is legalább 342 palesztin halt meg izraeli csapásokban, miközben Izrael három katonáját vesztette el.

A mindennapi élet Gázában továbbra is rendkívül nehéz.

A Világélelmezési Program beszámolója szerint a legtöbb családnak nincs pénze az alapvető élelmiszerekre sem.

Bár az árak estek az utóbbi hetekben, az étel mennyisége jóval elmarad a háború előtti szinttől. A lakosok főként gabonát, hüvelyeseket, kevés tejterméket és olajat fogyasztanak. Hús, zöldség és gyümölcs alig jut nekik. A földgáz hiánya miatt sokan műanyaghulladékot égetnek, hogy valahogy melegedni tudjanak.

A tűzszünet előírásai értelmében a Hamász minden életben maradt túszt átadott, és a 25 halottból 22 maradványait is visszaszolgáltatta. Izrael közel kétezer palesztin foglyot engedett szabadon, és több száz halott palesztin holttestét adta vissza. Kedden a Hamász úgy fogalmazott, hogy a romok alatt megtalált újabb izraeli túszok holttesét adták vissza.

Közben a korábban említett rekonstrukció politikai keretei egyelőre nem világosak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt héten jóváhagyta Donald Trump amerikai elnök 20 pontos tervét, amely egy nemzetközi felügyelet alatt működő, ideiglenes, technokrata palesztin kormányt hozna létre Gázában, egy nemzetközi biztonsági erő támogatásával. Az, hogy ez hogyan kerülne hatalomra és váltaná le a Hamászt, egyelőre nem világos.

(A nyitóképen: romos házak a Gázai övezetben fekvő Bureidzsben 2025. november 18-án, az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között október 9-től érvényes tűzszünet alatt.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a hátralévő napokban sorozatban igyekszik felvázolni, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, kik voltak az eltelt immár több mint hetven év legfontosabb szereplői, s nem utolsósorban: miért kaphatta meg a klubfutball jelenében a legszűkebb elittől messze lévő Magyarország a rendezés jogát.

Reagált a Fidesz és a KDNP a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítási javaslatára

A szerda este benyújtott javaslatban korlátoznák a miniszterelnöki pozíció időbeli betölthetőségét, rögzítenék, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon, valamint lépéseket tesznek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Az MBH Bank is beállt a sorba: a megugró extraprofitadó miatt lett mínuszos az első negyedév

Az MBH Bank is beállt a sorba: a megugró extraprofitadó miatt lett mínuszos az első negyedév

Az Erste Bank és az OTP Bank magyarországi tevékenységéhez hasonlóan az MBH Bankot is veszteségbe taszította a banki különadók megemelése, miután az egy évvel korábbi 19,6 milliárd forint után 52,6 milliárd forintnyi éves extraprofitadó elszámolására kényszerült a társaság év elején. Az első negyedévben kimutatott 19,4 milliárd forintos számviteli adózás utáni veszteség a korrekciós tételek nélkül 54,1 milliárd forint nyereség volt, ami 6%-kal marad el az egy évvel korábbitól, leginkább a kamateredmény további csökkenése és a költségek emelkedése miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×