Miközben Washington és a közvetítő Pakisztán vasárnapra jelezte az egyezség létrejöttét, Teherán cáfolta a közeli aláírást. Sehbáz Saríf pakisztáni miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök szerint a felek megállapodtak a keretekről, így sor kerülhet a vasárnapi elektronikus aláírásra, amelyet a Hormuzi-szoros azonnali megnyitása követne.

Eszmáíl Bagái iráni külügyi szóvivő ugyanakkor óvatosságra intett, rávilágítva, hogy a dokumentumot biztosan nem a megjelölt napon látják el kézjeggyel, bár a következő időszakban ez nem zárható ki – írja a portfolio.hu.

A tervezett szándéknyilatkozat alapján Irán megnyitná a Hormuzi-szorost, Washington pedig feloldaná az iráni kikötők blokádját, fokozatosan hozzáférhetővé tenné Teherán befagyasztott eszközeit, és felfüggesztené az olajexportot sújtó szankciókat.

Az iráni fél ugyanakkor díjat számolna fel a szorosban nyújtott szolgáltatásokért,

és a külföldi katonai bázisok felszámolását követeli.

A konfliktust kiváltó iráni atomprogram kérdése egy későbbi, hatvannapos tárgyalási szakaszban szerepelne. Washington végcélja a nukleáris program teljes felszámolása és a dúsított urán elszállítása, míg Abbász Arákcsi iráni külügyminiszter leszögezte, hogy az uránkészletet felhígított formában meg kívánják tartani.

Benjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael nem lesz részese az alkunak. Tel-Aviv és Washington között feszültséget okoz, hogy az amerikai kormányzat a libanoni izraeli műveletek visszafogását sürgeti az egyezség érdekében. Arákcsi szerint az alku a libanoni háborúnak is véget vetne, ám az izraeli védelmi miniszter kizárta a csapatok kivonását a megszállt területekről.

A háború első napján légicsapásban elhunyt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője, akinek utódjául fiát, Modzstabá Hámeneit nevezték ki; a volt vezető temetési szertartása július 4-én kezdődik Teheránban.