Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Person taking aim with rifle, shallow depth of field, slight grain due to low light.
Nyitókép: Eddisonphotos/Getty Images

Két oroszt lőtt ki egy ukrán mesterlövész 4000 méterről

A „Privyd” (Szellem) egység egy mesterlövésze 4000 méteres távolságból, egyetlen lövéssel semmisített meg két orosz katonát.

A lövést drónirányítás és mesterséges intelligencia segítségével, egy ukrán fejlesztésű, 14,5 mm-es „Alligator” puskával adták le.

Az „Alligator” eredetileg anyagi célpontok elleni fegyverként készült, maximális hatótávolsága a fejlesztők szerint 2 kilométer volt. A mostani, 4000 méteres teljesítmény azonban messze felülmúlta a tervezői elvárásokat.

Az előző rekordot szintén ukrán mesterlövész tartotta, aki 3900 méterről talált el célpontot.

Májusban írtunk arról, hogy egy ukrán mesterlövész kilőtte egy manőverező orosz páncélos vezetőjét, megállítva ezzel az orosz rohamot. A lövéseket 1700 méteres távolságból adták le.

Az E40 mesterlövész csoport által közzétett videón látható (mondjuk alig), hogy egy ukrán mesterlövész pontos lövések sorozatát adta le egy orosz páncélozott járműre, amely nem sokkal később megállt a harctéren.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×