Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Rendőrautó

Rengeteg a lövöldözés Brüsszelben

Ezen a nyáron, júniustól ez idáig húsz lövöldözés, köztük két halálos kimenetelű, illetve nyolc sebesüléssel járó fegyveres utcai támadás történt Brüsszelben - közölte sajtótájékoztatón a brüsszeli ügyészség kedden.

A La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilap beszámolójában azt írta, hogy a brüsszeli ügyészség szerint aggodalomra ad okot az utcai verekedések utáni lövések, a fegyveres rablások, a kábítószerrel kapcsolatos erőszak számának növekedése a belga fővárosban.

Julien Moinil brüsszeli ügyész szerint a nyári hetekben ez idáig feljegyezett húsz lövöldözés "épp hússzal több", mint amennyi a belga fővárosban megtörténhetne, azért kollégáival a nyomozóhatóságok jogköreinek megerősítését, további járőröző rendőröket és térfigyelő kamerák felszerelését kérte a belga kormánytól.

"Meg kell várnunk, amíg ártatlan civil áldozatai lesznek az utcai erőszaknak, mielőtt megkapjuk a szükséges erőforrásokat?" - fogalmazott az ügyész, majd elfogadhatatlannak nevezte, hogy bármely brüsszeli lakost eltalálhat egy eltévedt golyó.

"Elfogadhatatlan, hogy az emberek félnek Brüsszelben élni, dolgozni vagy egyszerűen csak autóval közlekedni. A brüsszeli ügyészség számos intézkedést tesz a fegyveres erőszak elleni küzdelem fokozása érdekében. Egyetlen elkövető sem érezheti úgy, hogy szabadon és büntetlenül tevékenykedhet, kockázatok és következmények nélkül" - fogalmazott.

Julien Moinil közölte, hogy noha a rendkívül jövedelmező kábítószer-kereskedelemhez köthető erőszak a leggyakoribb, tévedés lenne a lőfegyverekkel elkövetett támadásokat a drogkereskedők közötti háborúnak tekinteni. Elfordulnak fegyveres rablások, vagy "csúnyán elfajuló verekedések" is - tette hozzá a brüsszeli ügyész a napilap beszámolója szerint.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×