Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyugat-Európa legnagyobb atomerőműve, az észak-franciaországi Gravelines-ben.
Nyitókép: Wikipédia

Furcsa ok miatt állt le Nyugat-Európa legnagyobb atomerőműve

Leállt az észak-franciaországi Gravelines-ben lévő erőmű négy blokkja, miután a hűtésére szolgáló vízszivattyú-állomásokban tömegesen és előre nem látható módon jelentek meg medúzák - közölte az EDF francia áramszolgáltató.

Az automatikus leállások "nem voltak hatással a létesítmények biztonságára, a személyzet biztonságára vagy a környezetre" - tette hozzá a vállalat a honlapján. "Ezek a leállások a szivattyútelepek szűrődobjaiban, a létesítmények nem nukleáris részében található medúzák tömeges és előre nem látható jelenlétének következményei" - hangsúlyozta az üzemeltető.

A gravelines-i erőmű így ideiglenesen teljesen leállt, mivel a másik két egység jelenleg karbantartási munkák miatt nem működik.

Az EDF tájékoztatása szerint szerint három blokk automatikusan leállt vasárnap este 11 óra és éjfél között, "a biztonsági és védelmi előírásoknak megfelelően", egy másik egység pedig hétfőn reggel 6 óra 20 perckor szintén "automatikusan leállt".

"Az erőmű munkatársai dolgoznak, és jelenleg a szükséges diagnosztikai vizsgálatokat és szükséges beavatkozásokat végzik ahhoz, hogy az egységek teljes biztonságban újraindulhassanak" - írta az EDF.

Az Északi-tenger partján fekvő Gravelines reaktorai számát és termelési kapacitásukat tekintve Nyugat-Európa legnagyobb atomerőműve (6 darab, egyenként 900 megawatt teljesítményű nyomottvizes reaktor). Az erőműben 2040-ig két újgenerációs (EPR2) reaktort is terveznek üzembe helyezni, amelyek teljesítménye egyenként 1600 megawatt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×