A német mérnökök második világháború alatti találmányai évtizedekre előre kijelölték a technikai fejlődés irányait. A sugárhajtású repülőgépek, gázturbinás harckocsik, éjjeltátó készülékek, irányított fegyverek, rakétatechnológia és a tengeralattjárók fejlesztése még a világégést követően másfél évtizeddel is uralták a győztes hatalmak hadiiparát. Kis túlzással, de lényegében az 1960-as évekig szinte minden technikai újdonság valamilyen 1945 előtti német találmányból eredt.
Csak éppen Németország húzódott vissza a fejlesztésektől, részben mert a háborút követő békeszerződés erre kötelezte, részben pedig mert maga a német társdalom is erős ellenérzéseket táplált az országot romba döntő militarizmussal szemben. A korábban hihetetlen dolgokat kiötlő német mérnökök és technikusok vagy külföldön dolgoztak tovább, vagy ha otthon maradtak akkor inkább a polgári iparban helyezkedtek el.
Azért persze a Szovjetunió és az általa létrehozott katonai szövetség, a Varsói Szerződés fenyegetése lassan felébresztette a Csipkerózsika-álmából a német hadiipart is. Idővel Európa legnagyobb fegyvergyártói lett a Rheinmetall, vagy a KMW, illetve az Airbus, amely a számos, egykor nagynevű német repülőgépgyártóból és a szintén cégek egyesüléséből született francia Aérospatiale-ból jött létre. A bővülést azonban a Szovjetunió megszűnését követő enyhülés alaposan lelassította.
Ellenben 2022. februárjában minden megváltozott azzal, hogy Oroszország rátámadt Ukrajnára. Az európai államok hirtelen ráébredtek, hogy mielőbb fel kell pörgetniük a jószerével csak alapjáraton dohogó hadiiparukat. Ezt erősítette Donald Trump visszatérése is, aki azt követelte, hogy Európa sokkal több áldozatot hozzon a saját védelme érdekében. (Persze az amerikai elnök nyilván arra gondolt, hogy az öreg kontinens országai majd főleg az USA fegyvergyáraiból fognak rendelni.)
A leggyorsabban a németek léptek, és mivel az amerikaiak után a legtöbb fegyvert szállítják Ukrajnának, óriási tempóban fejlesztik a saját haditermelésüket. De nem egyszerűen a már meglévő óriásvállalatok megrendeléseit fokozzák, hanem az addig mostoha gyerekként kezelt, ám rendkívül innovatív startupok támogatást kezdték növelni.
A mintát ebben is az Egyesült Államok szolgáltatta, amely már 2015-ben olyan, addig ismeretlen kezdő vállalkozásoknak adott jelentős hadiipar megrendeléseket, mint a mesterséges intelligenciát kutató Shield AI, a drónokat építő Anduril vagy a forradalmian új szoftvereket fejlesztő Palantir. Tíz év elteltével ma már Európában is van három olyan startup cég, amelynek értéke meghaladja az egymilliárd dollárt: a német, Helsing (mesterséges intelligencia, biotechnológia), a Quantum System (harci robotok), valamint az ugyancsak drónokat fejlesztő portugál Tekever – írja a Reuters.
Ehhez azonban komoly szemléletváltásra volt szükség a német gazdaságban és a politikában. Friedrich Merz kormánya – folytatva az előző kabinet munkáját – egyrészt egyszerűsítette az állami beszerzések folyamatát, másrészt elsöprögetett egy sor adminisztrációs akadályt és közvetlenül összekötötte a startupokat a német fegyveres erőkkel. Emellett változtattak a pályáztatás rendszerén, lehetővé téve, hogy a nyertesek mielőbb kaphassanak előleget.
Ezt a gyökeres szemléletváltást mutatja az is, amit az ARX Robitics nevű startup igazgatója, Marc Wietfeld mesélt a brit hírügynökségnek. „Tárgyaltam a védelmi miniszterrel, Boris Pistoriusszal, aki közölte: a pénz többet nem lehet akadály, van bőven.” Az állami megrendelések ugyanis óriási lökést adtak a német kockázati tőkének is. Míg korábban ezek a befektetők inkább igyekeztek kerülni a túl rizikós befektetéseket, most sokkal szívesebben nyitják ki a bukszájukat még akkor is, ha egy induló vállalkozás hajmeresztő ötlettel keresi meg őket. Ilyen elképzelésekből pedig egyre több van.
A SWARM Biotactics például kémcsótányokkal kísérletezik. A rovarokba olyan elektródákat ültetnek, amelyeken keresztül, gyenge áramütésekkel lehet irányítani őket, miközben a hátukon miniatűr érzékelőket, kamerát cipelnek. A csótányokat kitűnően lehet használni arra, hogy felderítsék velük az ellenség állásait. A cég azt ígéri: olyan kiborgokat (részben gép, részben élőlény) fog előállítani, amiket lehet külön-külön irányítani, vagy tudnak önállóan, csapatban is tevékenykedni.
A már említett Helsing alkotta azt a mesterséges intelligenciát, ami egy svéd Gripen E vadászgép vezérlő számítógépére telepítve, a pilóta beavatkozása nélkül volt képes sikeres légi csatát vívni más harci gépekkel.
A Poject A kockázati tőkealap társtulajdonosa szerint Európában sok, igen figyelemre méltó innovatív ötlettel lehet találkozni. Jack Wang a Reutresnek azt mondta, hogy ez különösen igaz Németországra, ahol a feltalálók – a hagyományosan fejlett ipari kultúrára alapozva – számos olyan találmányon dolgoznak, amelyek teljesen új irányba vihetik a haditechnika fejlődését.
Ugyanakkor a gyártói kapacitásból sincs igazából hiány, mivel abból van bőven az eladási gondokkal küzdő autógyárak beszállítóinál. Stefan Thumann, az egyik bajorországi hadiipari startup igazgatója arról számolt be, hogy naponta három-öt együttműködési ajánlat érkezik hozzájuk. Mint mondta: Németországban a startupok jelentik a kreatív, alkotó elmét, míg a háttérben dolgozó, beszállító kis- és középvállalkozások adják az ipar izmait.
A Quantum System stratégiai igazgatója pedig arról beszélt a Reutersnek, hogy teljesen átalakult a fegyvergyártással kapcsolatos társadalmi megítélés is. Az Ukrajna elleni orosz agresszió ráébresztette a németeket arra, hogy akár fegyverrel is, de meg kell védeni a nyugati demokráciát.
