„Ez volt eddig a legkirályabb dolog, amivel a munkám során találkoztam!” – így lelkesedett az új technológiáért a Gripen fejlesztőcsapatának vezetője. Johan Segertoft különösen arra büszke, hogy a kísérletekhez egy szériagyártású Gripen E repülőgépet használtak, és nem kellett külön, erre a célra tervezett gépet építeni. Mint azt a Flight Global-nek elmondta: ezt az tette lehetővé, hogy a Gripen fejlesztésekor különválasztották a repülés biztonságát garantáló szoftvert és a harci alkalmazásokat vezérlő számítógépes programokat.

„Nem egy külön számítógépbe tápláltuk a mesterséges intelligenciával támogatott vezérlést, hanem egyszerűen rátöltöttük a Gripen saját rendszerére” – mondta Johan Segertoft. Ez magyarázza azt is, hogy az egész kísérlet elképesztően gyorsan jutott el a repülési tesztekig. A svéd repülőgépgyár és az MI-t fejlesztő német cég csak tavaly ősszel kezdett azon gondolkodni, hogy közösen talán létrehozhatnának valami teljesen újat.

„Az érdemi munka áprilisban kezdődött és nyolc héttel később már a levegőbe is emelkedett a mesterséges intelligenciával irányított harci repülőnk” – közölte Peter Nilson, a SAAB technológiai fejlesztésekért felelős vezetője. Május 28-án mindjárt két kísérleti repülés is volt, majd pedig június 3-án már egy kétüléses Gripen D ellen „harcolt” a robotvezérlésű márkatárs.

Miközben a fejlett repülőiparral rendelkező országok egymást sarkát taposva igyekeznek létrehozni az új, hatodik generációs harci gépeiket, a svédek egészen más utat választottak. A már rendszerben lévő Gripent igyekeznek szoftveresen úgy fejleszteni, hogy a gép eséllyel szállhasson szembe a legújabb gyártású ellenfelekkel is. „A szoftverfejlesztésben nincsenek generációk, csak a gyorsaság létezik” – magyarázta Johan Segertoft.

Állítását a Centaurnak elnevezett mesterséges intelligenciát létrehozó vállalat, a Helsing alelnöke azzal toldotta meg, hogy olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek révén folyamatosan az élvonalban lehet tartani egy harci gépet. Antoine Bordes azt is elmondta, hogy a 2023-óta fejlesztett MI az úgynevezett megerősítő tanulás módszerét követi. Például egy repülési szimulátorban képes akár saját maga ellen is harcolni, és az így szerzett tapasztalatokkal azonnal fejleszti a tudását. „A Centaur néhány perc vagy óra alatt annyi repülési tudást gyűjt össze, amennyi egy embernek 30-50 év alatt sikerülne” – mondta.

A SAAB cég Beyond Project fejlesztőprogramja éppen ilyen, gyorsan tanuló mesterséges intelligenciára alapoz. Az a cél, hogy olyan számítógépes háttértámogatást biztosítson a bevetéseken, ami nagy mértékben csökkenti a pilóta munkaterhelését, így más, fontosabb dolgokra is marad elég kapacitása. Merthogy a robot nem teljesen egyedül repüli a gépet, hanem az ember felügyeletével. A június 3-i kísérletben is az MI vezette a Gripent légi harcban egészen addig, amíg a gép tüzelési helyzetbe került. Ekkor viszont átadta az irányítást a pilótának, vagyis a fegyverhasználat változatlanul csak az ember joga.

A gyártó eredetileg a Gripen C változatához (ez a típus repül a Magyar Honvédségnél is) akart olyan számítógépes programot, amivel jelentősen meg lehet növelni a régebbi gépek harcértékét. Viszont az E változat sokkal fejlettebb számítógépes rendszere alkalmasabbnak ígérkezett arra, hogy mesterséges intelligenciával turbózzák fel. Ez persze nem zárja ki, hogy a svéd légierőben is még nagy számban üzemelő C, illetve D változatú Gripenek a nem túl távoli jövőben ne kaphassanak jelentős képességnövekedést biztosító szoftver csomagot.

A kísérletek talán legérdekesebb része az volt, amikor az utolsó felszállásoknál már pilóták vezette Gripen ellen vitte harcba a Centaur a saját gépét. Bizony előfordult, hogy a robot tudott győzni, mivel az embernél sokkal gyorsabban képes átlátni a legbonyolultabb harci helyzetet is, majd pedig töredék másodpercnyi idő alatt kidolgozza a győzelemhez szükséges manővereket. Egyelőre persze csak a látóhatáron túli légi harcban jeleskedik, ami azt jelenti, hogy olyan cél ellen harcol, amit szabad szemmel nem is látni, csupán a radar vagy más gépi érzékelő segítségével lehet tudni a létezéséről. De egyáltalán nem lebecsülendő a robotnak ez a képessége sem, mivel a modern légi harcászat éppen az ilyen, 40 és 100 kilométer közötti távolságban megvívott csatákra épít.

„Ha MI vezette gép ellen harcolsz, nagyon oda kell figyelned, mert egyáltalán nem biztos, hogy nyerni fogsz – mondta Marcus Wandt, a SAAB berepülő pilótája, egykori űrhajós. – Most még egy jó pilótának lehet esélye a robot ellen, de ez a helyzet gyorsan meg fog változni.”