Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Izrael és az Egyesült Államok ellen tüntetnek az iráni fővárosban, Teheránban 2025. június 22-én, miután az Egyesült Államok az éjszaka során légicsapásokat intézett ottani nukleáris létesítményekre. Az izraeli hadsereg június 13-án megtámadta az iráni nukleáris fejlesztések infrastruktúráját, katonai célpontokat és üzemanyagraktárakat, Irán pedig azóta ballisztikus rakétákkal és drónokkal lő izraeli célpontokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Körvonalazódik, mi lehet az iráni válasz az amerikai csapásokra

Az iráni keményvonalas politikusok súlyos csapásokat követelnek az amerikai támadás után.

Az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítményei elleni csapásokra adandó határozott válaszokat követeltek egyes iráni politikusok a közösségi médiában. Egyesek a térségben lévő amerikai támaszpontok elleni támadásokat sürgettek, míg mások azt javasolták, hogy Iránnak nyomban ki kellene lépnie az atomsorompó-szerződésből, amelynek értelmében nem fejleszt atombombát.

Ezen álláspontok szerint az Egyesült Államok hivatalosan is háborúba lépett Iránnal, és ha utóbbi nem ad azonnali és határozott választ, elveszíti elrettentő képességeét.

Hamid Rasaee iráni politikus az X-en közzétett bejegyzésében azt javasolta, hogy Amerika bármely pontjának megtámadása sem lenne olyan hatékony, mint a Szaúd-Arábiában található amerikai támaszpontok megtámadása.

A Kayhan Online konzervatív portál, amelynek főszerkesztője korábban szoros kapcsolatban állt Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezetővel, vezércikkében azt közölte, hogy "Irán rakétái a régióban lévő amerikai támaszpontokra irányulnak", "az amerikai katonák életükkel fizetiknek Trump őrültségéért, és Amerika tehetetlen gazdasága meghallja az adófizetők ordítását, akiknek innentől kezdve fizetniük kell a bombák árát egy olyan háborúért, amelynek nem lesz eredménye".

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy isztambuli sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, hogy "felrobbantja" a diplomáciát, Irán pedig "minden lehetőséget számba vesz biztonsági érdekeinek és népének védelmében".

Az ország vezető diplomatája az atomszerződésből való kilépésre is utalt, amely szerint nem képes megvédeni Teheránt, ezért "egy olyan országnak, mint Irán, vagy más országoknak, amelyek érdekeltek a nukleáris energia békés felhasználásában, nem kell az atomsorompó-szerződésre támaszkodniuk” – mondta Aragcsi.

Aragcsi Moszkvában tartózkodik, és a tervek szerint hétfőn tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×