Infostart.hu
eur:
363.3
usd:
322.86
bux:
144939.58
2026. október 16. péntek Gál
Az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA által közreadott felvétel a Hold mögött elhaladó Föld bolygóról, amelyet az Artemis II küldetésben részt vevõ ûrhajósok örökítettek meg 2026. április 6-án. Az Artemis II legénysége holdközeli repülése során megdöntötte az Apollo–13 1970-es, 400 171 kilométeres rekordját, és mintegy 406 600 kilométerre távolodva a Földtõl felállította az emberes ûrutazás új távolsági csúcsát. Az Artemis II küldetés célja, hogy az alacsony Föld körüli pályát elsõként túllépve tíznapos ûrutazás alatt megkerüljék a Holdat, és elõkészítsék a terepet a 2028-as Holdra szálláshoz.
Nyitókép: MTI/EPA/NASA

Teljesen egyedül maradtak a világűrben

Utolsó napjához ért csütörtökön az Artemis–2, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Hold-programjának legénységgel végzett első Hold körüli űrrepülése.

A négytagú legénység az Orion űrkabin fedélzetén az április 1-én megkezdett küldetés keretében a Holdat megkerülve érkezik vissza a Földre, és a tervek szerint kaliforniai idő szerint pénteken délután nem sokkal 5 óra után San Diego közelében a Csendes-óceán vízére ereszkedik le.

Az Artemis–2 küldetés tagjai Reid Wiseman parancsnoksága alatt rekordot állítottak fel, amikor kedden minden korábbinál mélyebben hatoltak a világűrbe és olyan távolságba kerültek a Földtől, mint korábban egyetlen ember sem. A legénység tagja – első nőként a Hold közelében – Christina Koch, valamint Victor Glover pilóta és a kanadai Jeremy Hansen.

A küldetés során új felvételeket készítettek a Hold Föld felől nem látható, „sötét oldaláról”, és előkészítik az Artemis program következő repülését is, amely már a Holdra leszálló jármű teszteléséről is szól majd. A legénység tagjai emellett több egyéb kísérletet is elvégeznek, ami az űrben való hosszú távú tartózkodás élettani hatásaival függ össze.

A négy asztronauta szerdán a világűrből tartott sajtótájékoztatón osztotta meg élményeit: „lenyűgöző” tapasztalatról beszéltek, különösen azokat a pillanatokat tekintve, amikor a Hold teljesen kitakarta a Földet, és tervezett módon a rádiókapcsolat is megszakadt az irányítóközponttal, így teljesen egyedül maradtak a világűrben.

Az asztronauták a Hold Föld felől nem látható felületén két krátert kereszteltek el, egyiket az Orion űrhajó neve után Integritynek, míg a másik a Carroll nevet kapta, amivel a parancsnok 2020-ban elhunyt feleségére emlékeztek.

Az Artemis–2 Hold körüli küldetés során az űrhajó mintegy 7400 kilométerre (4600 mérföld) repült túl a Holdon, mielőtt azt megkerülve ismét a Föld felé vette az irányt. Az Orion űrkabin a Földtől mintegy 400 ezer kilométerre (250 ezer mérföld) távolodott el, amivel megdöntötte a NASA 54 évvel korábban zárult Apollo Hold-programja során elért rekordot.

Az Artemis program keretében a NASA 2028-ra tervezi, hogy ismét embert juttasson a Holdra, ahol a jövőben állandó emberi tartózkodásra alkalmas bázist akarnak létrehozni.

Címlapról ajánljuk
A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a választáson – három üzenet

A Vajdasági Magyar Újrakezdés is indul a szerbiai nemzeti tanácsi választásokon. Négy évvel ezelőtt csak egyetlen lista, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás indult. Az idén alapított Vajdasági Magyar Újrakezdés listáján 35 jelölt szerepel, a listavezető Mezei Zoltán színész. Az InfoRádió megkereste Rózsa Zsombort, a Vajdasági Magyar Újrakezdés elnökét.

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

A biogáz eddig háttérbe szorult a nap- és szélenergia mögött, pedig a szakértők szerint egyszerre segíthetne a hulladékkezelésben, az emissziócsökkentésben és a magyar energiarendszer szabályozásában. Magyarországon ma nagyjából 200 millió köbméter biogáz keletkezik évente, ezt 2030-ra akár 600 millió köbméterre lehetne növelni, a meglévő gázmotoros kapacitások rugalmasabb használatával pedig akár 900 megawattnyi gyorsan indítható szabályozó kapacitás is létrejöhetne. A technológia adott, az alapanyag rendelkezésre áll, a kérdés az, hogy lesz-e kiszámítható piac és támogatási környezet. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragonzca Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×