Infostart.hu
eur:
377.52
usd:
318.2
bux:
125990.9
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla
Tense relations between Israel and Iran
Nyitókép: Getty Images / Leestat

Kiderült, miért pont most indított háborút Izrael

Brit lapértesülés szerint Jeruzsálemnek hitelt érdemlő információi voltak arról, hogy Irán csak egy kis lépésnyire van az atombomba előállításától.

A londoni The Economist úgy tudja, szilárd bizonyítékok ösztönözték Izrael biztonsági intézményeit, hogy támogassák a támadást - írja az Index. A bizonyítékokat megmutatták Amerikának és más nyugati partnereknek, akik fontos szerepet játszottak a döntésükben, hogy támogassák a lépést, majd maga az Egyesült Államok is belépjen a háborúba.

Az Izrael által bemutatott információk részletes beszámolót tartalmaznak arról, hogy az iráni tudósok atombomba létrehozására törekedtek. A dosszié két kulcsfontosságú bizonyítékot szolgáltat erre az állításra. Az első az, hogy egy iráni tudományos csoport olyan mennyiségű, fegyverminőségűre dúsított nukleáris anyagot rejtegetett, amelyről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megfigyelői nem tudtak. Június 9-én az IAEA úgy ítélte meg, hogy Iránnak több mint 400 kilogramm szinte fegyverminőségűre dúsított uránból álló készletei vannak.

A második bejelentett bizonyíték az, hogy a tudósok felgyorsították munkájukat, és találkozni készültek az iráni rakétahadtest parancsnokaival, nyilvánvalóan azért, hogy előkészítsék egy nukleáris robbanófej és egy rakéta jövőbeli „párosítását”.

Irán korábbi, nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kutatásai és tevékenységei már nagyrészt nyilvánosak voltak.

Az IAEA számos jelentést tett közzé, amelyek ezt dokumentálják – részben Izrael és más országok által szolgáltatott hírszerzési adatok alapján. 2018-ban a Harvard Egyetem kutatócsoportja is közzétette saját elemzését egyes Izrael által megszerzett iráni dokumentumokról. Ezek a források együttesen egy széles körű és tartós iráni erőfeszítést írtak le, amelynek célja egy bombához szükséges uránmag előállítása.

A programhoz tartozott a mag implodálásához szükséges robbanóanyag, amely láncreakciót vált ki, valamint olyan erőfeszítések, amelynek célja egy gömb alakú hasznos teher elhelyezése az iráni Shahab–3 ballisztikus rakétán. Egy május 31-én közzétett jelentésében az IAEA megjegyezte, hogy 2003-ban Irán azt tervezte, hogy végrehajtja azt, amit az Institute for Science and International Security nevű agytröszt „hideg tesztnek” nevez. Ez egy olyan eszköz, amely nem fegyverminőségű uránt, hanem természetes vagy szegényített uránt használ.

Izrael hírszerzési értékelései megismétlik ezen információk egy részét. Azt állítják, hogy iráni tudósok egy csoportja évek óta nyílt és titkos, fegyverekről szóló kutatásokon dolgozik. Ez az erőfeszítés eredetileg Irán hivatalos nukleáris fegyverekre irányuló kutatási programjának, az Amadnak a része volt, amelyet 2003-ban leállítottak, mert már akkor féltek az Egyesült Államok támadásától. A tudósok folyamatban lévő munkáját feltehetően az iráni Védelmi Innovációs és Kutatási Szervezet (fárszi rövidítéssel: SPND) keretében végezték. A munkáról tudomással bíró kevés személy egyike Mohammad Bagheri vezérőrnagy volt, aki az iráni hadsereg vezérkari főnökeként mind a reguláris fegyveres erők, mind az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) felügyeletét ellátta.

Azonban az izraeli hírszerzési dossziék új információkat is tartalmaznak.

Azt közlik, hogy nagyjából hat évvel ezelőtt a tudósok egy titkos speciális központot hoztak létre a korábbi AMAD-igazgató, Mohsen Fakhrizadeh szervezésével. Ennek a csoportnak az volt a célja, hogy előkészítse az utat egy sokkal gyorsabb fegyverkezési folyamathoz. Fakhrizadeht Izrael 2020 novemberében meggyilkolta. Azóta az is kiderült, hogy vezetőjük elvésztése ellenére a csoport tavaly év végén fokozta kutatásait. Irán számára az is ösztönzőleg hatott, hogy szembe kellett néznie megbízottjai, a Hamász és a Hezbollah összeomlásával Gázában és Libanonban.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: tett egy lépést a migrációs nyomás enyhítésére az EU, várjuk a hatást

Szakértő: tett egy lépést a migrációs nyomás enyhítésére az EU, várjuk a hatást

Komoly előrelépés, hogy az Európai Parlament módosította az uniós menekültügyi eljárásról szóló rendeletet – mondta az InfoRádióban Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Szerinte az új szabályok biztosan gyorsítanak majd a menedékjogi kérelmek elbírálásán, ugyanakkor kérdéses, hogy a kitoloncolás, a migránsok visszafogadása ezektől eredményesebb lesz-e.

Szijjártó Péter a Rubio-látogatásról: fontos nukleáris együttműködési megállapodást írunk alá az Egyesült Államokkal

Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Nagy esésben a magyar tőzsdei egykori sztárja

Nagy esésben a magyar tőzsdei egykori sztárja

Elsősorban a negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon friss számai és az amerikai kamatpálya alakulásával kapcsolatos várakozások befolyásolják a tőzsdei hangulatot, illetve friss narratívaként az is megjelent, hogy egy-egy szektor vezető részvényei hirtelen nagyot zuhantak azon félelmek miatt, hogy a mesterséges intelligencia kiváltja az adott terület jelentős részét (pl. szállítmányozás). A mai napról fontos tudni, hogy az amerikai piacok zárva tartanak az elnökök napjának ünnepe miatt. Ázsiában nem voltak ma heves mozgások a tőzsdéken, Európában iránykeresés zajlik; a magyar piacon vannak izgalmak, hiszen nagyot esik ma is a 4iG árfolyama. Hasonló témákkal foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×