Infostart.hu
eur:
366.92
usd:
329.98
bux:
0
2026. október 28. szerda Simon, Szimonetta
Repülőgéproncsok a Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőtér közelében 2025. június 13-án, miután előző nap röviddel a felszállás után lakott területen lezuhant az Air India indiai légitársaság Londonba induló Boeing 787-es Dreamliner gépe az északnyugat-indiai Gudzsarát államban fekvő Ahmedábádban. A hatóságok a fedélzeten tartózkodó 242 személyből 241 halálát megerősítették. Az egyedüli túlélőt, egy indiai gyökerekkel rendelkező brit állampolgárt kórházban kezelnek.
Nyitókép: MTI/EPA/Radzsat Gupta

Pető György: valószínűleg emberi mulasztás okozta az indiai repülőgép-szerencsétlenséget

Azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a gumikerekek helyett tévedésből a fékszárnyat húzták be a pilóták, és ezért történt tragédia Ahmedabadban – mondta az InfoRádióban Pető György. A repülési szakértő hozzátette: minden repülőgépet úgy terveznek meg, hogy ha az egyik hajtómű leáll, akkor is tud tovább repülni a másik hajtóművel, így ezzel nem lehet magyarázni a történteket, arra pedig még nem is nagyon volt példa, hogy mindkét hajtómű leálljon.

Csütörtökön nem sokkal a felszállás után lakóépületekre zuhant egy, Indiából az Egyesült Királyságba tartó utasszállító repülőgép. Az Ahmedabad repülőteréről felszálló gépen 242 személy tartózkodott, csütörtök estig a helyi hatóságok mintegy háromszáz halálos áldozatról adtak hírt. Az egyik brit állampolgárságú utast sikerült élve kimenteni a roncsok közül. A túlélő a Boeing 787-8 Dreamliner 11A számú ülésén utazott, amikor a tragédia történt.

Pető György repülési szakértő az InfoRádióban elmondta: a kivizsgálás szempontjából nem bonyolult az ügy, a tragédiát két ok okozhatta. Az egyik opció, hogy egyszerre mind a két hajtómű leállt, de ennek szerinte minimális a valószínűsége. Egyrészt azért, mert nem nagyon volt még ilyenre példa, másrészt a gépeket eleve úgy tervezik, hogy bizonyos rendszereket szétválasztva építenek be. Éppen azért, hogy ha például a gép egyik hajtóműve leáll, akkor azonnal működésbe lehessen hozni a másikat, ugyanis a kettő egymástól függetlenül funkcionál.

A másik verzió szerint valamilyen emberi mulasztás történhetett, és a szakértő is ezt tartja valószínűnek. Mint mondta, az illetékes hatóságoknak először azt kell kideríteniük, hogy az Air India légitársaság gépe kihasználta-e teljesen a kifutópálya hosszát, valamint azt is, hogy a meleg idő, a magas hőmérséklet hogyan befolyásolta a gép repülési tulajdonságait. Vélhetően annak is utánajárnak, miért maradtak kint a kerekek, továbbá feltehetően azt is kivizsgálják, hogy a fékszárnyakat abban a helyzetben tartották-e, ami a felszálláshoz kell. Pető György szerint

még azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a gumikerekek helyett tévedésből a fékszárnyat húzták be.

A felvételeken ugyanis azt látszik, hogy a repülőgép mintegy tíz másodpercen át a megszokott módon emelkedik, majd vagy a tolóerő szűnt meg, vagy a felhajtóerő a szárnyon, melynek következtében süllyedni kezdett a gép. Az is látszik a felvételeken, hogy a pilóták megpróbálják emelkedési szögbe állítani a gépet, de mindez hatástalannak bizonyult, lezuhant.

Pető György hozzátette: ha mégis mind a két hajtómű leállt, annak nem is lehetett más a vége, csak tragédia. Ebben az esetben és ilyen magasságban a világ legzseniálisabb pilótája sem tudja fenntartani a gépet. A szakértő azonban inkább emberi mulasztásra gyanakszik, mint technikai hibára. A pilótafülkében egy pilot flying pilóta ül, aki „repüli a gépet”, és egy pilot non-flying, aki kiszolgálja a repülőgépet, illetve a mellette ülő főpilótát. A szerepeket a felszállás előtt osztják ki egymás között. Pető György megjegyezte: megkerülhetetlen kérdés lesz a vizsgálatok során, hogy túlsúlyos volt-e a repülőgép.

Pető György úgy fogalmazott, nincsenek megoldások arra az eshetőségre, ha mind a két hajtómű leáll, a szakma erre nincs is felkészülve, mert nincs realitása. A csütörtöki tragédia abban az esetben következhetett be műszaki hiba miatt, ha mindkét hajtómű leállt,

ha az egyik vagy mindkettő működött, akkor szinte biztosan emberi mulasztás történt.

A szakértő arról is beszélt, hogy a repülő csak akkor emelkedhet fel a betonról, ha a pilóta vagy a kapitány megbizonyosodik róla, hogy a hajtómű működési paraméterei teljesen rendben vannak. Amíg az utasok azt érzik az utastérben, hogy a felszállás során folyamatosan gyorsul a betonon a gép, addig a pilóta monitorozza a hajtóművek teljesítményét. Ha pedig olyan problémát észlel, ami teljesítménycsökkenést idéz elő, akkor megállítja a gépet a pályán. Ami ilyenkor a legfontosabb, hogy a gép mindig a pálya elejétől kezdjen el gyorsulni, mert ha onnan indul el, akkor több hely van a megálláshoz.

Ha a csütörtöki esetnél a pilóta úgy döntött, hogy nem használja ki a teljes kifutópályahosszt, akkor nyilván kevesebb lehetősége volt arra, hogy megálljon.

A felmerülő kérdésekre választ adhat a feketedoboz és a hangfelvevő, ha sértetlenül előkerül. A fő kérdés, hogy mennyire tudják kinyerni az adatokat.

Pető György számára nagyon meglepő és rejtélyes, hogy a 11A számú ülésén utazó férfi hogyan élhette túl a balesetet, mert szerinte nem életszerű. A repülő becsapódott a földbe, hatalmas lángok csaptak fel, egy ember mégis életben maradt, mindenki más meghalt, a szakértőnek ez minden fantáziáját túlszárnyalja.

Végül megjegyezte: mindazok, akik egy kicsit értenek a repüléshez, kellő tapasztalatokkal rendelkeznek és otthonosan mozognak ebben a közegben, eleve nem választják az Air India légitársaság gépeit, de a mostani eset után lehet, hogy akik mégis így döntenek, először a 11A jelzésű ülést fogják keresni.

(A nyitóképen: repülőgéproncsok a Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőtér közelében 2025. június 13-án, miután előző nap röviddel a felszállás után lakott területen lezuhant az Air India indiai légitársaság Londonba induló Boeing 787-es Dreamliner gépe az északnyugat-indiai Gudzsarát államban fekvő Ahmedabadban.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Wekerle Plusz: az energetikai korszerűsítés dupla hasznot hozhat a szakértő szerint

Wekerle Plusz: az energetikai korszerűsítés dupla hasznot hozhat a szakértő szerint

A Wekerle Plusz program keretében az ingatlanvásárlások mellett új lehetőség nyílhat a használt lakások energetikai korszerűsítésére. A kormány által tervezett lakossági energiahatékonysági programban a társasházak lakásonként legfeljebb 5 millió forint támogatáshoz juthatnak, maximum 200 ezer forint önerő mellett. Minderről az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László nyilatkozott az InfoRádióban.

Az Arsenaltól elküldték, mégis ma a világ legjobb játékosaként ünneplik

Harry Kane pályafutása a modern labdarúgás egyik legkülönösebb sikertörténete. Egy olyan csatáré, akit gyerekként nem tartottak elég tehetségesnek, kamaszként nem tekintettek kiemelkedő ígéretnek, fiatal felnőttként pedig többször is kölcsönadtak, mert saját klubjánál nem látták biztosítottnak a helyét. Nem rendelkezett a leggyorsabb támadók robbanékonyságával, nem volt különösebben látványos cselgép, és sokáig még az sem látszott egyértelműnek, milyen poszton válhat belőle igazán jó futballista. Ehhez képest a 2020-as évek közepére az angol válogatott történetének legeredményesebb gólszerzője, a Tottenham Hotspur legendája, a Bayern München meghatározó alakja és a világ egyik legkomplexebb középcsatára lett. S mindennek a tetejébe a XXI. század első brit aranylabdása.
inforadio
ARÉNA
2026.10.28. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Árokszállási Zoltán az MBH Elemzési Centrum igazgatója
A sóba zárt napsütés: hatalmas tartályokkal írják át a napenergia játékszabályait

A sóba zárt napsütés: hatalmas tartályokkal írják át a napenergia játékszabályait

A fotovoltaikus technológiával való hibridizáció, a fejlesztések és a globális költségcsökkenés új lendületet adnak a koncentrált naperőművek vagy naphőerőművek (CSP) piacának. Noha a PV-rendszerek és az akkumulátoros energiatárolók 4 órás időtávon már a gázos csúcserőműveknél is gazdaságosabban üzemeltethetők, hosszabb tárolási igény esetén azonban a hatékonyság romlása jelentősen növeli a költségeket. Ugyanakkor a CSP-k könnyedén biztosítanak 6–16 órányi folyamatos energiatermelést napnyugta után is, a legintenzívebb technológiai fejlesztések pedig a tárolási időtartam további meghosszabbítására irányulnak, ami alaposan felértékeli a technológiát az ingadozó időjárásfüggő erőművek terjedése és a hagyományos technológiák kihívásai által jellemezhető időszakban. Bár a CSP-erőművek telepítése és üzemeltetése itthon gazdaságtalan, Európa mediterrán térségében a fosszilis erőművekkel és a hagyományos naperőművekkel+akkumulátorokkal is versenyképesek lehetnek, ami az integrálódó európai villamosenergia-rendszer részét képező Magyarország számára is jó hír.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×