Infostart.hu
eur:
362.77
usd:
310.88
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Repülőgéproncsok a Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőtér közelében 2025. június 13-án, miután előző nap röviddel a felszállás után lakott területen lezuhant az Air India indiai légitársaság Londonba induló Boeing 787-es Dreamliner gépe az északnyugat-indiai Gudzsarát államban fekvő Ahmedábádban. A hatóságok a fedélzeten tartózkodó 242 személyből 241 halálát megerősítették. Az egyedüli túlélőt, egy indiai gyökerekkel rendelkező brit állampolgárt kórházban kezelnek.
Nyitókép: MTI/EPA/Radzsat Gupta

Pető György: valószínűleg emberi mulasztás okozta az indiai repülőgép-szerencsétlenséget

Azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a gumikerekek helyett tévedésből a fékszárnyat húzták be a pilóták, és ezért történt tragédia Ahmedabadban – mondta az InfoRádióban Pető György. A repülési szakértő hozzátette: minden repülőgépet úgy terveznek meg, hogy ha az egyik hajtómű leáll, akkor is tud tovább repülni a másik hajtóművel, így ezzel nem lehet magyarázni a történteket, arra pedig még nem is nagyon volt példa, hogy mindkét hajtómű leálljon.

Csütörtökön nem sokkal a felszállás után lakóépületekre zuhant egy, Indiából az Egyesült Királyságba tartó utasszállító repülőgép. Az Ahmedabad repülőteréről felszálló gépen 242 személy tartózkodott, csütörtök estig a helyi hatóságok mintegy háromszáz halálos áldozatról adtak hírt. Az egyik brit állampolgárságú utast sikerült élve kimenteni a roncsok közül. A túlélő a Boeing 787-8 Dreamliner 11A számú ülésén utazott, amikor a tragédia történt.

Pető György repülési szakértő az InfoRádióban elmondta: a kivizsgálás szempontjából nem bonyolult az ügy, a tragédiát két ok okozhatta. Az egyik opció, hogy egyszerre mind a két hajtómű leállt, de ennek szerinte minimális a valószínűsége. Egyrészt azért, mert nem nagyon volt még ilyenre példa, másrészt a gépeket eleve úgy tervezik, hogy bizonyos rendszereket szétválasztva építenek be. Éppen azért, hogy ha például a gép egyik hajtóműve leáll, akkor azonnal működésbe lehessen hozni a másikat, ugyanis a kettő egymástól függetlenül funkcionál.

A másik verzió szerint valamilyen emberi mulasztás történhetett, és a szakértő is ezt tartja valószínűnek. Mint mondta, az illetékes hatóságoknak először azt kell kideríteniük, hogy az Air India légitársaság gépe kihasználta-e teljesen a kifutópálya hosszát, valamint azt is, hogy a meleg idő, a magas hőmérséklet hogyan befolyásolta a gép repülési tulajdonságait. Vélhetően annak is utánajárnak, miért maradtak kint a kerekek, továbbá feltehetően azt is kivizsgálják, hogy a fékszárnyakat abban a helyzetben tartották-e, ami a felszálláshoz kell. Pető György szerint

még azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a gumikerekek helyett tévedésből a fékszárnyat húzták be.

A felvételeken ugyanis azt látszik, hogy a repülőgép mintegy tíz másodpercen át a megszokott módon emelkedik, majd vagy a tolóerő szűnt meg, vagy a felhajtóerő a szárnyon, melynek következtében süllyedni kezdett a gép. Az is látszik a felvételeken, hogy a pilóták megpróbálják emelkedési szögbe állítani a gépet, de mindez hatástalannak bizonyult, lezuhant.

Pető György hozzátette: ha mégis mind a két hajtómű leállt, annak nem is lehetett más a vége, csak tragédia. Ebben az esetben és ilyen magasságban a világ legzseniálisabb pilótája sem tudja fenntartani a gépet. A szakértő azonban inkább emberi mulasztásra gyanakszik, mint technikai hibára. A pilótafülkében egy pilot flying pilóta ül, aki „repüli a gépet”, és egy pilot non-flying, aki kiszolgálja a repülőgépet, illetve a mellette ülő főpilótát. A szerepeket a felszállás előtt osztják ki egymás között. Pető György megjegyezte: megkerülhetetlen kérdés lesz a vizsgálatok során, hogy túlsúlyos volt-e a repülőgép.

Pető György úgy fogalmazott, nincsenek megoldások arra az eshetőségre, ha mind a két hajtómű leáll, a szakma erre nincs is felkészülve, mert nincs realitása. A csütörtöki tragédia abban az esetben következhetett be műszaki hiba miatt, ha mindkét hajtómű leállt,

ha az egyik vagy mindkettő működött, akkor szinte biztosan emberi mulasztás történt.

A szakértő arról is beszélt, hogy a repülő csak akkor emelkedhet fel a betonról, ha a pilóta vagy a kapitány megbizonyosodik róla, hogy a hajtómű működési paraméterei teljesen rendben vannak. Amíg az utasok azt érzik az utastérben, hogy a felszállás során folyamatosan gyorsul a betonon a gép, addig a pilóta monitorozza a hajtóművek teljesítményét. Ha pedig olyan problémát észlel, ami teljesítménycsökkenést idéz elő, akkor megállítja a gépet a pályán. Ami ilyenkor a legfontosabb, hogy a gép mindig a pálya elejétől kezdjen el gyorsulni, mert ha onnan indul el, akkor több hely van a megálláshoz.

Ha a csütörtöki esetnél a pilóta úgy döntött, hogy nem használja ki a teljes kifutópályahosszt, akkor nyilván kevesebb lehetősége volt arra, hogy megálljon.

A felmerülő kérdésekre választ adhat a feketedoboz és a hangfelvevő, ha sértetlenül előkerül. A fő kérdés, hogy mennyire tudják kinyerni az adatokat.

Pető György számára nagyon meglepő és rejtélyes, hogy a 11A számú ülésén utazó férfi hogyan élhette túl a balesetet, mert szerinte nem életszerű. A repülő becsapódott a földbe, hatalmas lángok csaptak fel, egy ember mégis életben maradt, mindenki más meghalt, a szakértőnek ez minden fantáziáját túlszárnyalja.

Végül megjegyezte: mindazok, akik egy kicsit értenek a repüléshez, kellő tapasztalatokkal rendelkeznek és otthonosan mozognak ebben a közegben, eleve nem választják az Air India légitársaság gépeit, de a mostani eset után lehet, hogy akik mégis így döntenek, először a 11A jelzésű ülést fogják keresni.

(A nyitóképen: repülőgéproncsok a Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőtér közelében 2025. június 13-án, miután előző nap röviddel a felszállás után lakott területen lezuhant az Air India indiai légitársaság Londonba induló Boeing 787-es Dreamliner gépe az északnyugat-indiai Gudzsarát államban fekvő Ahmedabadban.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×