Infostart.hu
eur:
379.53
usd:
322.14
bux:
0
2026. február 24. kedd Mátyás
Tűzoltók egy megrongálódott épületben a Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőtér közelében 2025. június 13-án, miután előző nap röviddel a felszállás után lakott területen lezuhant az Air India indiai légitársaság Londonba induló Boeing 787-es Dreamliner gépe az északnyugat-indiai Gudzsarát államban fekvő Ahmedábádban. A hatóságok a fedélzeten tartózkodó 242 személyből 241 halálát megerősítették. Az egyedüli túlélőt, egy indiai gyökerekkel rendelkező brit állampolgárt kórházban kezelnek.
Nyitókép: MTI/EPA/Radzsat Gupta

Így zuhant a halálba a 242 ember – szimuláción az Air India katasztrófája

Számítógépes szimuláció segítségével rekonstruálták az Air India AI 171-es járatának tragikus utolsó perceit. A videón látható, hogyan vesztette el irányítását a 242 emberrel fedélzetén közlekedő gép Ahmadábád felett.

Tragikus légi baleset rázta meg Indiát múlt csütörtökön, amikor az Air India AI 171-es járata néhány perccel a felszállás után lezuhant Ahmadábád város egyik sűrűn lakott negyedében. A 242 emberrel – 230 utassal és 12 fős személyzettel – fedélzetén közlekedő Boeing 787 Dreamliner mindössze egyetlen túlélőt hagyott maga után a fedélzeten lévők közül. A katasztrófa azonban további mintegy 30 földi áldozatot is követelt, amikor a gép a közeli épületekbe csapódott. Egy szimuláció most percről percre mutatja be, mi történhetett a repülőgép felszállását követően.

A délután 1 óra 39 perckor a 23-as kifutópályáról felszálló Londonba tartó gép stabil időjárási körülmények között, tiszta égbolt és jó látási viszonyok mellett hagyta el Ahmadábád Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőterét. A repülőgép mindössze 625 láb, azaz körülbelül 191 méter magasságot ért el, amikor váratlanul gyors magasságvesztésbe kezdett.

Délután 1 óra 42 perckor a pilóták vészhelyzeti hívást indítottak, „Mayday” jelzést küldve a légi forgalmi irányításnak. Ez volt az utolsó kommunikáció a géppel. Két perccel később, 1 óra 44 perckor a radar már nem mutatta a repülőgépet, amely Mean Nagar lakónegyedben, közvetlenül a repülőtér kerületén kívül zuhant le.

A gép a BJ Orvostudományi Főiskola egyik épületébe csapódott, ahol diákok tartózkodtak. A becsapódás hatalmas robbanást okozott, majd fekete füstfelhő emelkedett fel a katasztrófa helyszínéről.

A baleset egyetlen túlélője Vishwash Kumar Ramesh volt, aki a 11A ülésben, az első osztályú gazdasági kabin első sorában foglalt helyet, közvetlenül egy vészkijárat mellett. A férfi beszámolója szerint a felszállás után körülbelül 30 másodperccel hangos zajt hallott, majd a gép gyors magasságvesztésbe kezdett – idézi föl az Index.

A tragédia lehetséges okai

A vizsgálat még folyamatban van, de a szakértők több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak. A túlélő által hallott hangos zaj hajtómű-meghibásodásra utalhat. Különös, hogy a felvételeken nem látható füst, ami arra enged következtetni, hogy mindkét hajtómű egyidejűleg veszíthette el a tolóerejét.

Egy másik lehetséges ok a repülőgép vezérlőfelületeinek, különösen a szárnyak féklapjainak meghibásodása lehet. A Boeing 787 Dreamliner normál felszállási eljárása szerint a féklapokat meghatározott állásba kell állítani – jellemzően „flaps 5” vagy magasabb beállításra. Az ahmadábádi esetben úgy tűnik, a féklapok vagy teljesen be voltak húzva, vagy egyáltalán nem voltak kinyitva a felszálláskor.

A behúzott féklapokkal történő felszállás drasztikusan csökkenti a felhajtóerőt alacsony sebességen és magasságon, veszélyeztetve a gép emelkedési képességét és jelentősen növelve az átesés vagy a teljes irányítás elvesztésének kockázatát.

A vizsgálat legújabb eredményei szerint a repülőgép vészhelyzeti áramfejlesztőt használhatott, ami kérdéseket vet fel a hajtóművek működésével kapcsolatban a felszállás pillanatában – idézi a Daily Mailt a magyar hírportál.

Ez a felfedezés megerősíteni látszik a szakértők által korábban felvetett kettős hajtómű-meghibásodás elméletét. A repülőgépekben használt vészhelyzeti rendszerek, az úgynevezett „ram air turbine” kis propellerek, amelyek a gép törzsének alján helyezkednek el, és tartalék áramfejlesztőként működnek. Ezek a vészhelyzeti rendszerek automatikusan aktiválódnak repülés közben, ha mindkét hajtómű meghibásodik, vagy ha a hidraulikus rendszer nyomása lecsökken.

A vizsgálat eredményeit az indiai hatóságok a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. A feketedoboz elemzése már megkezdődött, amely remélhetőleg teljes képet ad a tragédia pontos okáról.

India légügyi biztonsági felügyelete napokkal a tragédia után, kedden közölte, hogy az Air India Boeing 787-es flottáján végzett felügyeleti ellenőrzések nem tártak fel jelentős biztonsági problémákat – írja a Reuters. A Polgári Repülési Főigazgatóság (DGCA) nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „a repülőgép és a kapcsolódó karbantartási rendszerek megfeleltek a jelenlegi biztonsági szabványoknak”.

A hatóság azt is közölte, hogy az Air India 33 darab Boeing 787-es repülőgépéből 24-en már elvégezte a „fokozott biztonsági ellenőrzést”, amelyet a tragédia után rendelt el a légitársaság számára. A DGCA az Air India vezető tisztségviselőivel tartott megbeszélésen aggodalmát fejezte ki a légitársaság által nemrégiben jelentett karbantartással kapcsolatos problémák miatt.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától
Négy éve tart az ukrajnai háború

Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától

A háború még akár évekig eltarthat – mondja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki az ukrajnai háború közelgő negyedik évfordulója apropóján elmondta, a négy év Oroszország szempontjából nem hozott hasznot, a támadó fél nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett, bizonyos területeket megszerzett, de talán erre nem akart négy évet elpazarolni. Oroszország embervesztesége milliós, Ukrajnáé sok százezres lehet. Nagyjából tiszta az is, mi áll a tűzszünet, így a béke útjában.

„PR-fogyasztás” – Szakértő a plug-in hibridek csalódást keltő gyári adatairól

Egy németországi vizsgálat szerint a plug-in hibrid autók üzemanyag-fogyasztása jelentősen magasabb annál, mint amennyi a gyári értékek alapján várható lenne. Krepsz Zoltán, Az Autó című szaklap főszerkesztő-helyettese az InfoRádióban elmondta: a különböző autómárkák „szívesen kommunikálnak” nullával kezdődő értékeket száz kilométeren, és arról is beszélt, hogyan zajlanak ezek a mérések. Kiemelte, hogy az eltéréseket egy újfajta mérési módszer bevezetése okozza.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×