Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Boris Pistorius német védelmi miniszter nyilatkozik az európai uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben 2024. november 19-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

A német védelmi miniszter benyújtotta a NATO-számlát: hatvanezer új katonát akar

Nem véletlen, hogy a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója elé időzítette a Bundeswehr fejlesztését követelő nyilatkozatát Boris Pistorius. Érvelése szerint a szövetség jelentősen bővíteni kívánja védelmi képességeit, és Németországnak lépést kell tartania.

A brüsszeli védelmi csúcs napirendjén az orosz fenyegetés, és ennek kapcsán egy átfogó újrafegyverkezési program előkészítése szerepel. A közvetlenül a találkozó előtt nyilatkozó Pistorius szerint a Bundeswehrnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a szövetség teljesítse céljait.

A nyilatkozatról beszámoló német portálok emlékeztettek arra, hogy a Bundeswehrben jelenleg valamivel több mint 180 ezer katona szolgál. A miniszter ugyanakkor úgy véli, hogy

akár 60 ezer további katonára van szükség a NATO-követelmények teljesítése érdekében.

Mark Rutte NATO-főtitkár a brüsszeli védelmi csúcs előtt hangsúlyozta, hogy a NATO-nak a folyamatos orosz fenyegetéssel szemben az elrettentés és a védelem érdekében bővíteni kell katonai képességeit, több erőforrásra és több katonára van szüksége. A legfontosabb prioritásokat szerinte a lég- és rakétavédelem, a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek, a logisztika és a szárazföldi erők eddiginél nagyobb alakulatai jelentik.

„Több erőforrásra, csapatra és képességre van szükségünk ahhoz, hogy felkészüljünk bármilyen orosz fenyegetésre, és teljes mértékben végrehajtsuk kollektív védelmi terveinket” – fogalmazott a NATO-főtitkár.

A német honvédelmi minisztérium legfrissebb adatai szerint a Bundeswehrben szolgáló katonák száma 2024 végén alig haladta meg a 180 ezret. A korábban kinyilvánított cél 203 ezer katona volt, amit most Pistorius kevesellt.

Németországban hosszabb ideje napirenden van a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetése, amit mindenekelőtt a szociáldemokrata SPD-vel közösen kormányzó konzervatív CDU/CSU sürget. A sorkötelezettséget takarékossági okokra hivatkozva 2011-ben szüntette meg az akkori védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg. A mai Bundeswehr így lényegében az aktív szolgálatot önkéntesen vállaló katonákból, továbbá tartalékosokból áll.

A NATO védelmi minisztereinek találkozóján az említettektől elválaszthatatlanul napirenden szerepel Donald Trump amerikai elnök korábbi követelése, hogy a tagállamok a bruttó hazai termék, a GDP 5 százalékára növeljék védelmi kiadásaikat. Értesülések szerint a brüsszeli találkozó kezdetekor ezt a követelést az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth megerősítette.

Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, és különböző alternatívák vannak. Németországban Friedrich Merz kancellár és Boris Pistorius védelmi miniszter eddig egyértelműen nem foglalt állást, mindketten ugyanakkor általánosságban a katonai-védelmi képesség erősítésére helyezték a hangsúlyt.

A védelmi miniszterek brüsszeli találkozójával egyidőben NATO-hadgyakorlat kezdődött a Balti-tenger térségében. Oroszország szinte azonnal elítélte a Baltops nevet viselő haditengerészeti manővert, azt „rendkívül provokatívnak” nevezte. Alekszandr Grusko moszkvai külügyminiszter-helyettes azzal vádolta a nyugati katonai szövetséget, hogy Oroszországgal való konfrontációra készül.

Több német portál ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy az oroszok jelenleg maguk is hadgyakorlatot folytatnak a Balti-tengeren.

Az évente tartandó Baltops manőver immár az 54. ilyen gyakorlat. Június 5. és 20. között mintegy 50 hadi-, illetve kisegítő hajó, több mint 25 repülőgép és mintegy 9000 katona vesz részt 17 országból, köztük az Egyesült Államokból is.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×