Már minden szavazólap, urna, névjegyzék ott van a szavazókörökben?

A szavazólapok, az urnák, az egyéb kellékek már mind ott vannak a helyi választási irodáknál, zajlik a névjegyzékek nyomtatása. A szavazáshoz szükséges legfontosabb dokumentumok, névjegyzék, szavazólap rendelkezésre fog állni a választópolgárok számára, úgyhogy vasárnap reggel 6 és este 7 óra között várják őket a szavazókörök.

Az eszközöket ilyenkor szoros őrizet alatt tartják?

Így igaz.

Van-e még bárkire vonatkozó olyan határidő, amit akár a választópolgárnak, akár a választáson résztvevő szervezeteknek figyelniük kell, vagy innen már automatikusan megy a nyitásig minden?

Automatikusan megy, a választáson induló jelöltek, jelölőszervezetek számára már nincs ilyen határidő, visszalépni csütörtök délutánig lehetett. A választópolgárok szempontjából érdekes talán az, hogy a mozgóurnára vonatkozó kérelmet egészen a választás napján déli 12 óráig be tudnak nyújtani, ha úgy alakul az élet, hogy szükség van rá.

Hol nézze meg a választópolgár, hogy pontosan hova kell mennie szavazni? Az a papír, amit kapott?

Az értesítőt, amit kiküldtünk számukra papíralapon, illetve akinek van elektronikus tárhelye, ott az ügyfélkapun keresztül is. Aki ezt elvesztette menet közben, vagy nem találja, az a honlapunkon, a valasztas.hu-n a lakcímének a megadásával tudja ellenőrizni, hogy hova kell mennie szavazni, melyik szavazókörbe.

Minden választás előtt felteendő technikai kérdés, hogy mit vigyünk magunkkal. Ezt a papírt ugye nem kell, csak ha, mondjuk, menet közben elfelejtenénk, hogy hova is kell menni.

Igen, ezt a papírt nem kell vinni, és most új válasz következik az eddigiekhez képest, mert lakcímkártyát sem kell vinni, egy érvényes okmányt kell vinni, ami lehet személyi igazolvány, jogosítvány, vagy útlevél. Arra figyeljünk, azt ellenőrizzük, hogy ez érvényes legyen és ne lejárt.

Ez rajta van a plasztik kártyán, akinek ilyen típusú van. Vagy van a még forgalomban, régi típusú könyvecske?

Van még olyan is forgalomban néhány. Ha egyébként valamennyi okmányunk lejárt, akkor lehetőség van a hétvégén arra, a kormányablakok nyitva lesznek, hogy a kormányablakokba elmenjünk, és ott ideiglenes személyi igazolvány kiállítását kérjük, ami 30 napig érvényes. Kizárólag ezzel az ideiglenes dokumentummal lehet szavazni, de ennek az előfeltétele, hogy ne legyen érvényes okmánya az érintett választópolgárnak.

Több szervezet is dolgozik a választás lebonyolításán. A Nemzeti Választási Iroda, Nemzeti Választási Bizottság, a helyi választási bizottságok. Mi a kapcsolat, mi a hierarchia ezek között a szervezetek között?

El kell különítsük a választási irodákat és a választási bizottságokat egymástól. A választási bizottságok önmagukban független szervek, amelyeknek a legfontosabb feladata a szavazás napjára koncentrálva, konkrétan a választás lebonyolítása, a törvényes rend fenntartása, majd az eredménynek a megállapítása. A többi választási bizottságnak, így az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságoknak, területi választási bizottságoknak, illetve a Nemzeti Választási Bizottságnak a feladata szintén az eredménymegállapítás lesz, illetve mellette a felvetődő jogorvoslati kérdésekben a döntéshozatal.

Ez azt jelenti, hogy ezek a bizottságok egész nap üléseznek?

Lesz módjuk, illetve valószínű, hogy kötelezettségük is az ülésre és a döntéshozatalra, úgyhogy igen, de ezek egymástól függetlenül működő szervek, és mellettük működnek a választási irodák. A választási irodáknak a feladata az előkészítés, a szervezés, illetve a bizottságok mellett a titkársági feladatok ellátása. A választási irodákon belül már van egy létező hierarchia, mint a közigazgatási szervek legtöbbje esetében. Ennek az élén van a Nemzeti Választási Iroda, és így lépkedünk lefele a területi választási irodák, országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák, helyi választási irodák és minden egyes szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda tagjaként lesz ott a jegyzőkönyvvezető, aki segíti a bizottság munkáját, segíti a bizottság feladatellátásához szükséges jegyzőkönyvezési, illetve az eredményrögzítés kapcsán az ottani eredményrögzítési feladatokat.

Minden rendszert teszteltek, minden nyomtató működik, minden nyomtatóban van patron, minden nyomtatónak jó a zsinórja, ezt ilyenkor mind meg kell csinálni a választás előtt egyszer, többször?

Ezt többször megcsináljuk, több ütemben, gyakorlatilag tavaly ősszel elkezdtünk technikai próbákat végezni, de ami a legkomolyabb, az a múlt héten és azt megelőzően két héttel lefolytatott két országos főpróba, ahol a mai névjegyzék zárástól egészen az eredményközlésig terjedő folyamatot a teljes választási igazgatásban közreműködő választási irodák összességével, beleértve a külképviseleti választási irodákat is, elpróbáltuk. A névjegyzék nyomtatásától, a hitelesítésen, a jegyzőkönyvek nyomtatásán át, a szavazóköri jegyzőkönyvek, eredményjegyzőkönyvek kitöltése, rendszerbe vitele, sőt ezen jegyzőkönyvek szkennelése is a főpróba része, ahol az összes igazgatási folyamatelemet elpróbáljuk, illetve az összes ehhez szükséges technikai eszközt is alkalmazzuk, használjuk, ezáltal tesztelünk. Ez a két főpróba nagyon sikeresen zajlott le, semmilyen komoly fennakadásunk nem volt, úgyhogy azt tudom jelezni, hogy a választási igazgatás felkészült a szavazás napjára.

A magyar választás az papíralapú választás, ezt minden alkalommal elmondják. Ezért akkor is meg lehetne csinálni egy választást, ha ne adj’ Isten nagy, országos áramkimaradás volna, és sehol egy számítógép nem működne, órákon keresztül?

Igen, onnantól kezdve, hogy a névjegyzék ki van nyomtatva, s ez már megvan, adott minden. A névjegyzék alapján fogják a szavazatszámláló bizottság tagjai azonosítani a választópolgárokat, akik felmutatják az érvényes igazolványukat, és a papíralapú szavazólapot kapják meg, és a szavazókörökben ott vannak a kinyomtatott jegyzőkönyvek, szavazatok megszámlálását, összesítését követően ezeket a papíralapú jegyzőkönyveket töltik ki a bizottságok, írják alá a jelenlévő bizottsági tagok. Ezeket az eredményeket, amennyiben és reményeink szerint működik az informatikai rendszer, akkor a jegyzőkönyvvezető segítségével az ő útján keresztül bediktálják, mi ezeket rögzítjük, és emellett egyébként, ami szintén fontos garanciális elem, valamennyi szavazóköri jegyzőkönyvet másnapig beszkennelünk és a valasztas.hu-n megjelenítünk. Minden egyes szavazókörnek minden jegyzőkönyve elérhető és teljesen nyilvános, és az alapján összeadható az az eredmény, amit egyébként mi a rendszerünkből kumuláltunk, és amit a valasztas.hu-n közzéteszünk.

Aki akarja, otthon, bármelyik szavazókör teljes választási jegyzőkönyvét megtekintheti és kiszámolhatja, hogy a közlésben ugyanaz van-e, mint amit ő a szkennelt adatok alapján kiszámolt?

Így igaz.

Továbbra is két párhuzamos rendszer működik egy belső, meg amit mi látunk, a valasztas.hu? Ezt hogy kell elképzelni?

Ezt úgy kell elképzelni, hogy van nekünk a belső, zárt rendszerünk, ahova természetesen csak megfelelő feljogosítottsággal lehet belépni, erre szigorúan figyelünk és őrizzük, hogy nehogy illetéktelenek hozzáférjenek. Itt zajlik az eredményeknek az összesítése, és amikor a feldolgozottság alapján már van jó néhány eredmény-jegyzőkönyvünk, akkor kezdjük el ütemezett adatátadással a valasztas.hu-ra ezt publikálni. Hozzáteszem: nem csak a valasztas.hu-ra, hanem valamennyi erre nyitott pártnak, országos médiumnak nyújtunk olyan szolgáltatást, hogy ugyanazzal a gombnyomással, amivel a valasztas.hu-ra publikáljuk az eredményeket, nekik is megküldjük. Ezért fordul az elő, hogy országos televíziók, internetes médiumok saját rendszereket és saját megjelenítési felületeket fejlesztettek le, és ott pontosan ugyanazokat az adatokat fogják közölni, ugyanolyan valós időben megkapva, mint az a valasztas.hu-ra érkezik.

Egyirányú a belső rendszer meg a nyilvános valasztás.hu közötti adatátadás? Magyarán én a valasztás.hu semmilyen buherálásával nem tudok bemenni a belső rendszerbe?

Nem.

Elegendő szavazatszámláló bizottsági tag van-e? Korábbi választásokon mindig, még az utolsó pillanatokban is küzdeni kellett azért, hogy menjenek, de aztán ez egy idő után megfordult, és már nagyon sokan jelentkeztek. Most mi a helyzet?

Most is ez volt a helyzet, és időben elkezdtünk kampányolni ebben a témában, úgyhogy bőven lesz szavazatszámláló bizottsági tag, a települési önkormányzatok időben megválasztották a választott tagokat, és természetesen az elmúlt időszakban az érintett jelöltek, jelölőszervezetek is sok-sok delegáltat jelentettek be. Negyvenezer körül van a delegált tagoknak a száma, összességében 90 ezer bizottsági tag fog dolgozni a választás napján a szavazás lebonyolításában.

Kikből szokott állni egy szavazatszámláló bizottság? A saját szavazókörömben én azt látom, hogy van olyan tag, akit már negyedik, ötödik szavazás alkalmával látok, de vannak mindig újak is. Ők a hivatásosok? A profik? A pártdelegáltak? Nem tudom mindig beazonosítani. Mindenki rendkívül elhivatottan dolgozik.

Abszolút. Ugyanazok a jogaik és kötelezettségeik a bizottsági tagoknak, akár választott, akár delegált tagról beszélünk. A választott tagok a helyi civil társadalomból kikerülő választópolgárok, akik hajlandók erre a feladatellátásra, megfelelnek a szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak, őket választják meg a települések képviselő-testületei, szavazatszámláló bizottság választott tagjaiként, őket osztja be az egyes szavazókörökbe a helyi választási iroda vezetője, aki a jegyző, és melléjük van lehetőség a választáson induló jelöltek, jelölőszervezetek számára, hogy a szavazókörökbe további két-két tagot delegáljanak. Jellemzően ezek a tagok cserélődnek, és a választott tagoknál pedig sokszor megfigyelhető az a trend, hogy aki egyszer csinálja ezt a feladatot, az kedvet kap hozzá, és a következő alkalommal is jelentkezik, és szívesen ellátja ezt a közszolgálatot.

Az igaz, hogy ez egy tanulást igénylő feladat, mert körülbelül 200 oldalas papírtömeget kellett megtanulniuk, és állítólag még vizsga is volt a végén?

Ez úgy működik, hogy mi elkészítjük a választási füzetek kiadványsorozat részeként a kézikönyvet a szavazatszámláló bizottságok tagjai számára, ez az elsőtől az utolsó lépésig tartalmazza, hogy mit és hogyan kell elvégezni a bizottságnak. Természetesen emellett a helyi választási irodák jelenléti képzéseket is tartanak a szavazatszámláló bizottsági tagoknak, mind a választott, mind a delegált tagoknak. Mindezek mellett a honlapunkon biztosítunk egy felületet valamennyi választási bizottsági tagnak, interaktív oktatóanyagokat tettünk föl, illetve egy vizsgateszt kérdéssornak a kitöltésére is, és ezáltal egy tanúsítvány megszerzésére is van lehetőségük a bizottsági tagoknak. A választási irodák tagjait kötelező jelleggel beiskoláztam, a bizottság tagjainál nincs ilyen kötelezettség, ez egy lehetőség a számukra, sokan éltek is vele, több tízezren, ugyanakkor nem kötelező, sokkal fontosabb az, hogy megismerjék ezt az anyagot előtte, és ez alapján készüljenek, egységes joggyakorlatot alkalmazzanak a bizottságok a választás napi feladatok ellátása során.

Úgy néz ki egy ilyen kézikönyv, mint a repülőgép-pilótáknál a vastag gépkönyv, hogy köhög a jobb hátsó hajtómű, akkor odalapozok, mit is kell csinálni? Vagy inkább az egésznek a dogmatikáját kell megtanulni egy szavazatszámláló bizottsági tagnak?

Az egésznek a folyamatát mutatja be lépésről lépésre, nagyon profi kollégáim szuperül készítették elő most már sokadik alkalommal ezt a füzetet, hogy a bizottság konkrétan tudja pipálni a feladatokat, amiket ellátott, jelöljük, hogy mi az, egy checklist van mellette. Távolról is fogjuk a kezüket, és ha ezt a füzetet követik, akkor nem tudják a folyamatot elrontani, természetesen adott helyzetekre vannak mutációk a füzetben is, hogyha előfordul valami, akkor milyen protokollt kell lefolytatni, hogyha nem, akkor lapozhatunk kettőt. Ez jól bevált módszere a választás lebonyolításának, hiszen tényleg néhány évente kerül rá sor, ezt senkinek nem kell fejből tudnia, ugyanakkor jó az, ha előtte tájékozódik az adott bizottsági tag, egy picit ismerkedik az anyaggal, hiszen ez alapján kell neki a törvényben foglalt kötelezettségeit végrehajtania.

Történt jelentős változás a lebonyolítási szabályokban az előző választáshoz képest?

Két lényegi változásról tudok beszámolni. Az egyiket már érintettük is, hogy lakcímkártyára nem lesz szükség a választópolgárok azonosítása során. A másik pedig, hogy a normál szavazókörökben borítékot a szavazólapok mellé most már csak a választópolgár kérésére fogunk adni. A bizottságok magukat a szavazólapokat pecsételik le, adják oda a választópolgároknak, akik azzal be tudnak fáradni a fülkébe. A kitöltés után félbe tudják hajtani a lapot és így bedobni az urnába, tehát a titkosság nem fog sérülni. A borítékhasználat elhagyásának, vagy fakultatívvá tételének, túl azon, hogy van egy környezetvédelmi aspektusa is, de a gyakorlati oldalról sokkal pozitívabb az a hozadék, hogy értékes perceket nyernek a bizottságok, hiszen nem kell tépegetni, nem kell azt külön pakolászni, úgyhogy a szelvény feldolgozása is gyorsul ezáltal.

Az átjelentkezési határidő már lejárt. Mit mutatnak a számok? Azt látják-e, hogy honnan, hova jelentkeztek át legtöbben a szavazás napjára?

Igen, 224 ezer átjelentkező választópolgár fog tudni szavazni vasárnap. A területi megosztás azt mutatja, hogy szinte mindenhonnan van átjelentkező választópolgár, ez nem is kérdés. A fővárosból, illetve Pest vármegyéből igényelték a legtöbben ezt a lehetőséget, és a főváros vezet a tekintetben is. A XI. kerületben lesz az a szavazókör, ahol a legtöbb átjelentkezéssel élő választópolgárt fogják fogadni. Itt több mint 9500-an vannak a névjegyzékben. A második helyen a XIII. kerület van 9100 fővel. Ezek a választási irodák felkészültek a választópolgároknak a fogadására. Itt a 2022-es választást követően volt a javaslatunkra egy törvénymódosítás, ami azt írja elő, hogyha a kétezer főt átlépi az átjelentkezéssel oda jelentkező választópolgárok száma, akkor a helyi választási irodának alszavazóköröket kell kialakítania, vagy egy nagy helyiségben szavazási asztalokat kell kialakítania, és egy-egy helyszínnél, egy asztalnál vagy alszavazókörben maximum 800 választópolgár lehet. Tulajdonképpen ezek a nagy számok le lesznek bontva, és mint egy-egy normál szavazókör, úgy fognak funkcionálni. Talán a bejutásnál kell arra majd jobban figyelnünk, hogy melyik asztalhoz kell, melyik alszavazókörbe kell mennünk, de erre is készülnek az érintett választási irodák, és egy kolléga kifejezetten abban fog segíteni, hogy a választópolgárnak az épületen belüli tájékozódását megkönnyítse, és megmutassa neki a megfelelő irányt.

Mi az irányítás elve? ABC-sorrend? Név szerint?

Vármegye szerint és azon belül ábécé szerint.

Tehát én, mondjuk, Szegedről jövök, akkor Csongrád-Csanád vármegye lesz kiírva, tudom, hogy onnan jövök, és utána már csak a kezdőbetűmet kell megkeresni, hogy hova menjek, és azt ott látni fogom az asztalnál.

Igen, illetve lesz olyan is, hogy több megye kerül egy asztalhoz

Külképviseleteknél kell-e bárhol sorban állásra számítani? Ott milyenek a jelentkezési számok?

A külképviseleti választásnál 93 ezer választópolgárt vettünk nyilvántartásba, külképviseleti névjegyzékre, a nagy helyszínek London, 9500 választópolgárral, Hága 6300 választópolgárral, München 5500 választópolgárral. Itt is megfelelő helyszíneket választottak a külképviseleti választási irodák, és itt is hasonló rendszerben fogják lebonyolítani a szavaztatást, ugyanakkor azt hozzá kell tennem, hogy természetes, hogy biztosan lesznek sorok, hiszen sok választópolgár fog élni a választójogával, országgyűlési választásokon jellemzően 70 százalék körüli, vagy afölötti a részvétel, úgyhogy biztos, hogy lesznek olyan napszakok, ahol sorok lesznek. Ezúton is kérem a választópolgároknak a türelmét. Ez nem magyar sajátosság, valamennyi nyugati állam, amikor választásokat bonyolít, annak a velejárója, hogy vannak időszakok, ahol bizony sorba kell állni ahhoz a választópolgároknak, hogy a választójogukkal élni tudjanak. Kérjük szépen a türelmüket, de mindent megteszünk azért, hogy minél gördülékenyebben bonyolítsuk le a szavaztatást.

Nemzetközi megfigyelők jelentkezését hogy látják? Vannak elegen, vagy egyáltalán van-e elég nemzetközi megfigyelő? Mitől függ, hogy mikor elég?

Ebben én nem vagyok kompetens nyilatkozni, én csak azt tudom mondani, hogy akárhányan jönnek, mindenkit szeretettel fogadunk, nincs semmi titkolnivalónk a szavazás lebonyolítását illetően. Az idei választásra 879 nemzetközi megfigyelő regisztrált. Nálunk van egy regisztrációs kötelezettség, és akkor ők is kaptak egy nemzetközi megfigyelői kártyát, úgyhogy ezzel már vannak, akik régebb óta itt vannak, az EBESZ megfigyelői, illetve több egyéb nemzetközi szervezet Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének van itt egy nagyobb delegációja, már sok vidéki helyszínt is meglátogattak. Figyelemmel kísérték a választási felkészülést, és természetesen a szavazás napján is sok helyütt jelen lesznek, lehetőségük van minden folyamatot megfigyelni, szavazókörökben ott lenni, szavazatok összesítésénél jelen lenni, nekik is több alkalommal tartottunk tájékoztatókat, felkészítőket, hogy ők is megfelelően tudják ellátni a munkájukat, sőt a 2024-es választáshoz hasonlóan angol nyelven elkészítettünk egy információs füzetet a számukra, amivel a választás legfontosabb tudnivalóit írtuk össze számukra.

Mindent megnézhetnek, kivéve, hogy én hogy szavazok, de egyébként bekukucskálhatnak, megnézhetik a jegyzőkönyvet fölülről, akár még beszélhetnek is a szavazatszámláló bizottság tagjaival?

Természetesen. A feladatellátást nem akadályozhatják.

Egyébként nagyjából ugyanazt csinálhatja, mint a magyar sajtó?

Igen.

A szavazóhelyiségek nyitása és zárása az a megszokott 6 és 19 óra?

Pontosan.

Ha 6 órakor odamegyek, akkor talán lehetek első szavazó, kapok valamit, ha én vagyok az első szavazó?

Azt a lehetőséget, hogy aláírja az urnazáró jegyzőkönyvet, mert az első választópolgár jelenlétében történik az urnák zárása, és ő tanúsítja azt a bizottság tagjai mellett, hogy az urnában nem volt semmi, üres volt, amikor azt lezárták. A mozgóurna esetében ugyanígy járunk el, csak ott annyi többlet van, hogy egy kis ellenőrző szelvényt behelyezünk. A szavazókörben maradó urna esetében erre nincsen szükség, hiszen az végig a bizottság tagjainak a látókörében van, de a mozgóurnánál, amikor este bontják a szavazatszámláláshoz, az az első számú feladat, hogy ezt az ellenőrző szelvényt megkeressék, és csak ha ez benne van, akkor lehet számolni a benne található szavazatokat.

Ennek az az értelme, hogy nehogy valaki gyártson menet közben egy másik mozgóurnát, és azzal nekiálljon mindenfélét csinálni.

Így igaz. Az első választópolgár ezt tanúsítja, úgyhogy neki túl azon, hogy a névjegyzéket alá kell írnia, ezt az urnazáró jegyzőkönyvet is alá kell írni.

Az első szavazók szoktak ajándékot kapni. Valami kis szimbolikus ajándékot fognak most is kapni?

Most is lesz több mint 180 ezer először szavazó választópolgár a névjegyzékben, és számukra egy piros-fehér-zöld karkötővel készülünk. Bízom benne, hogy az első választóink büszkén fogják viselni, és a következő napokban sok ilyet látunk az utcákon.

Az urna ugyanolyan, mint legutóbb volt?

Szürke műanyagurnák lsznek, illetve mindenhova biztosítunk, szükség esetére, ott, helyben összeszerelhető papírurnákat.

Hogy fog kinézni maga a szavazófülke?

Ez a helyiekre van bízva. Fülkék legyenek a szavazókörben, legalább kettő, illetve egy mobil paraván is, de az, hogy a fülke hogy néz ki, illetve milyen módon állítják elő, legyártják saját maguk, beszerzik, ez a helyi választási irodák dolga. A legfontosabb az, hogy ott kell, hogy legyen a fülke, hiszen így tudnak titkosan szavazni a választópolgárok.

Saját toll lehet, vihetek ceruzát, minden választás előtt szoktak terjedni a világhálón mindenféle elméletek, hogy milyen íróeszközt vigyünk magunkkal. Kapunk vagy vigyünk?

Kapnak tollat, de nyugodtan lehet vinni saját tollat is, és azt használni. Egy érvényességi kritérium van, tollal kell kitölteni a szavazólapot. Ez lehet akár filctoll is, de alapvetően sima tollat szoktak használni a választópolgárok, ceruzával nem szabad kitölteni, arra figyeljünk, a ceruzával kitöltött szavazólap az érvénytelen lesz.

A toll színe mindegy?

Mindegy.

Csak az a lényeg, hogy a számlálásnál világos legyen, hogy metszi egymást a két vonal?

Igen.

Ennyiben tudunk segíteni a szavazatszámlálóknak, hogy normális tollalt használunk, ha már a magunkét visszük, olyat, ami látszik.

Igen.

Hány szavazólapot fogunk most kapni, és nagyjából hogy fognak kinézni a szavazólapok? Volt olyan szavazás, amikor konkrétan lepedőket kellett forgatni a szavazófülkében.

Most ennél sokkal jobb lesz a helyzet. Két nagyjából A4-es méretű szavazólapot fogunk kapni. A pártlistás szavazólap biztosan ez a méret, öt pártlista közül tudunk választani, egyet kell kiválasztanunk, és a lista neve melletti karikába kell az egymást metsző vonalakat elhelyeznünk. Van közel 80 ezer nemzetiségi választópolgárunk, aki az országgyűlési választásra is kiterjesztette a nemzetiségi regisztrációját, ők az adott nemzetiségnek az országos listás szavazólapját fogják megkapni, az is egy A4-es méretű szavazólap. Egyébként pedig az egyéni jelöltek vonatkozásában szavazunk. Ott a legtöbb jelölt Borsodban található, tíz jelölttel, a legkevesebb, ebből több helyütt is van az országban, négy jelölt. Ha hét vagy annál kevesebb jelölt van a szavazólapon, akkor szintén A4-es méretű a szavazólap, de ahol több van, az is csak egy picivel hosszabb ennél, és ugyanaz a metódus, egy jelöltet tudunk kiválasztani, és a jelölt neve melletti karikában a két egymás metsző vonalat kell elhelyeznünk ahhoz, hogy érvényesen szavazzunk.

Mindig egyoldalas a nyomtatás? Tehát nem lesz olyan meglepetés, hogy esetleg a másik oldalon is kellett volna néznem, de oda nem néztem át. Egyoldalas mindig?

Két külön szavazólapot kapunk, és mind a kettő egyoldalas.

Mi lesz a különböző időpontokban visszalépett jelöltekkel? Van, akit már fizikailag nem lehet lehúzni a lapról, mert az ki van nyomtatva. Olyankor ki húzza ki és milyen módon a jelöltet, hogy a választópolgár biztos lehessen abban, hogy ez egy szabályos dolog?

Volt jó néhány olyan visszalépés, ahol annak ellenére, hogy már ki volt nyomtatva a szavazólap, újat nyomtattunk, és azokat a jelölteket levettük a szavazólapokról. Miután a szavazást megelőző két héttel elkezdődött a szavazóköri dobozok, benne a szavazólapok kiszállítása, így az ezt követően visszalépő jelölteket a helyi választási irodáknak kell lehúzniuk. A hivatalos visszalépésre csütörtök délutánig volt határidő. Volt is az utolsó órákban is néhány visszalépés, ezzel kapcsolatban megkapták a választási irodák a tennivalókról a felhívásunkat. Kihúzni több módon lehet, egyrészt az A4-es méretű szavazólapot be lehet tenni a nyomtatóba, és a kiesett jelölt nevét, a jelölőszervezetet, illetve a karikát is teljes egészében fedő fekete csíkot lehet ezekre a szavazólapokra nyomtatni, egyébként pedig az ettől eltérő méretű, de akár ugyanezen méretű szavazólapon is lehet tollal is kihúzni. Itt mi igazgatási úton azt írtuk elő valamennyi választási iroda számára, hogy filctollat kell használni, és legalább kétszer át kell húzni két egymás alatti vonallal, teljes terjedelmében az adott jelöltnek a nevét, a karikát, illetve a jelölőszervezetnek a feltüntetését, amennyiben egy párt jelöltjéről van szó. Úgyhogy jól látható lesz valamennyi kiesett jelöltnek a kezelése. Természetesen a kiesett jelöltek kihúzása a szavazókörben kihelyezett szavazólapon is megtörténik, úgyhogy értesítik a szavazatszámláló bizottságok a választópolgárokat az ilyen eseményekről, így ha egyébként ők erről nem értesültek volna, akkor legkésőbb a szavazókörben ez világossá fog válni számukra.

De akkor is, ha a szavazás napján hat óráig lép vissza valaki?

A csütörtök délután négy óra után történő visszalépéseket a szavazólapon már nem kezeljük.

Ha rá szavaz, akkor az egy érvénytelen vagy fölösleges szavazat? Egyáltalán van-e ennek jogi kategóriája, hogy milyen, a menet közben visszalépettre adott szavazat?

Jogilag érvényes lesz.

Tehát a visszalépett jelölt kap egy szavazatot. Ha annyi szavazatot kap, teljesen elméleti feltételezés, hogy megnyeri a választást az adott körzetben, akkor elvileg mandátumot is kap?

Igen, de azt nem köteles átvenni.

Mi annak a következménye, ha két vagy több jelöltet ikszelünk be? Automatikusan érvénytelen? Ha ezt még ott érzékeljük, akkor lehet kérni rontás esetén új szavazólapot? Hányszor?

Egyszer.

Segítőt vihetünk be magunkkal, ha otthon hagytuk az olvasószemüvegünket?

Igen. Segítő bárki lehet, a segítő bemehet velünk a fülkébe, és ott segíthet a választójog gyakorlásában, illetve ha nem kísért el bennünket segítő, akkor a szavazatszámláló bizottságtól is kérhetünk segítséget, és ilyen esetben a bizottság két tagja lesz az érintett választópolgárnak a segítségére.

Ez törvényi kötelezettség, hogy mindig kettőnek kell lenni? A szavazófülke nem túl nagy, de két bizottsági tagnak kell bejönnie velem, vagy ha a bizottsági tagok megbíznak egymásban, akkor lehet egy is?

A Nemzeti Választási Bizottságnak van egy iránymutatása, amit még a 2024-es választás eljárásában a szavazás napját megelőzően adott ki, és pont ezt a problémakört járta körül. Egyrészt, amikor külső segítőt viszünk magunkkal, akkor az jogszerű és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás keretein belül maradó mértékű segítségnyújtás legyen. Magyarul ne egy személy segítsen a fél falunak a szavazás lebonyolításában, hanem az életszerű, hogy én mondjuk segítek az édesanyámnak, vagy a testvéremnek, vagy a szomszédomnak, de egy bizonyos pont fölött az már a bizottság számára érzékelhető, hogy nem a rendeltetésszerű joggyakorlásról van szó, és akkor igenis lehetőségük van felhívni erre a figyelmet, lehetőségük van akár a szavazás felfüggesztésére is, hogy a törvényes rend helyreálljon.

Mondhatják azt, hogy de Feri, én már 26. alkalommal látom, hogy segítesz valakinek. Rendben van ez így? Ezt megteheti a bizottság?

Meg. Javaslom is, hogy tegye meg, és amikor nincs külső segítő, akkor pont ugyanazt a gyakorlatot javasolja ebben az iránymutatásban a Nemzeti Választási Bizottság, hogy ahogy a mozgóurnáztatáshoz is két bizottsági tag megy el, ugyanígy ebben a segítségnyújtásban is két bizottsági tag legyen a választópolgár segítségére. Pont azért, hogy ha egyedül lenne ott egy bizottsági tag, akkor ő ne befolyásolja az adott választópolgárt, tehát a bizottsági tagok ilyen módon ellenőrzik egymást az ilyen típusú feladatellátás során.

Tud-e valamit a választás lebonyolításáért felelős bármelyik választott vagy hivatásos tisztségviselő tenni annak érdekében, hogy ez a segítség, aminek a legdurvább formája a láncszavazás, ami ugye nem bent a választóbizottság orra előtt történik, hanem árokparton, furgonban, kocsmában, itt-ott-amott, ne történjen meg?

Miután nem látják, és nem ott történik, a bizottság ezzel kapcsolatban sok mindent nem tud tenni. Az érintett választópolgárok tudnak ezzel kapcsolatban jelzést adni, és amennyiben ilyen típusú kifogás érkezik az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz, akkor a kifogások mértékét, súlyát, az abban előadott bizonyítékokat mérlegelve tudnak megfelelő jogkövetkezményt levonni.

Ha valaki olyasmit lát, ami a saját megítélése szerint sérti a választás tisztaságát, hova menjen? Rendőrt hívjon? Menjen be a helyi választási bizottsághoz? Mit csináljon?

Rendőrt is lehet hívni, de természetesen az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság felé kell az ilyen sérelmes helyzeteket jelezni.

Van technikai útja a sérelmes helyzet jelzésének? Telefonáljak? Írjak egy e-mailt?

A kifogás benyújtását javaslom, amit e-mailben is lehet tenni.

Rövid elintézési határidők vannak ilyenkor. Ne várjunk három napot, hanem ha látunk valamit, akkor azt lényegében azonnal jelezni kell, mert onnan indul a határidő?

Három napon belül lehet ezzel a jelzéssel élni, és egyébként, hogyha ilyen ügy indul valamelyik választási bizottságnál, akkor neki három napon belül kell döntést hoznia.

Mi a teendő, hogyha valamelyik választókör előtt hét órakor még sor van?

Aki megérkezik hét óráig és beáll a sorba, az jogosult lesz leszavazni. Ilyenkor a választási bizottságnak egy tagja beáll hét órakor a sor végére, és aki azt követően érkezik, sajnálattal arról fogja értesíteni, hogy már későn jött és nem fog tudni szavazni. Mindenki, aki előtte áll, szépen le fog tudni szavazni, és egész addig nem fog bezárni az az adott szavazókör, amíg valamennyi időben érkező választópolgár nem gyakorolta a választójogát.

Nincs kampánycsend most már talán két választás óta, de a szavazókörök környezetében mégis más szabályok vannak. A 150 méteres sugarú körre vonatkozó szabály él még?

Igen, ez a relatív kampánytilalom, arra figyelni kell, hogy a szavazókör bejáratától számított 150 méteres körön belül tilos mindennemű kampányolás, illetve a választás napján már választási gyűlést sem lehet tartani.

Ilyenkor az új kampányolás tilos, vagy le kell szedni az adott választó csapatnak a táblákat, amiket esetleg korábban odatett?

Nem, ami korábban lett kihelyezve, az maradhat, az új típusú kampányolás tiltott, és egyébként valamennyi választási plakátot 30 napon belül kell eltávolítaniuk a szavazás napját követően az illetékeseknek.

Látott már olyan választást, ahol ezt sikerült megcsinálni, 30 napon belül eltávolították a plakátokat?

Igen, az önkormányzati választást követően a legtöbb helyütt ez sikerült, ahol egyébként nem sikerül, ott az önkormányzat elvégzi, és a költségeket továbbszámlázza az érintett jelöltnek, jelölőszervezetnek.

Kialakult arra már jó gyakorlat, hogy mi számít 150 méteres sugarú körön belüli kampányolásnak? Nyilván, hogyha arra megyek egy hangos walkmannel és éltetem valamelyik jelöltet, az már ebbe a kategóriába tartozik.

Persze, az abszolút az.

Ezt bejelenthetem?

Igen.

Volt erre példa?

Volt erre több példa, ezt utána az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok bírálják el, és hoznak döntést. Az itt a kérdés, hogy milyen fokú bizonyítékokkal tudja ezt alátámasztani a kifogásoló

Mindenkinek ott van a kezében a mobiltelefon, nyilvánvalóan, ha valami ilyesmit lát, akkor azt tudja bizonyítékként kezelni a választási bizottság?

Természetesen. Ilyenkor az a jó, ha az is kiderül belőle, hogy ténylegesen hol történt, hiszen az alapján lehet megállapítani, hogy a szabály szerinti 150 méteres határhoz képest kívül vagyunk-e vagy belül.

Mi történik az urnazárás után a szavazókörben? Mivel kezdik?

Elpakolnak mindent, ami az urnákon kívül van. Most nem kötegelő csíkokat, hanem kötegelő borítékokat fognak használni a szavazatszámláló bizottságok. Elpakolják a fel nem használt szavazólapokat, kötegelve, megszámolva, lezárva az adott borítékot. Ráírva, hogy melyik típusú szavazólapból mennyi van benne, elpakolva a rontott szavazólapokat, elpakolva minden egyéb kelléket, a tollakat. Ezt követően lehet az urnát kibontani, felnyitni, szétválogatni a szavazólapokat típus szerint, illetve ha van benne boríték, akkor természetesen a borítékból kivéve elvégezni ezt a feladatot, és utána elkezdődik az egyéni jelöltekre leadott szavazatok összesítése. Ha azzal végeztek, akkor pedig a pártlistás, azt követően pedig a nemzetiségi listás szavazatoknak az összesítése, illetve jelentése a helyi választási irodák felé.

Először az érvényteleneket veszik ki, vagy azokat már menet közben?

Menet közben, persze. Az érvénytelenekről külön dönt a bizottság, ott alapvetően világos, ha valamelyik szavazólapon a szavazat érvénytelen, de természetesen előfordulnak vitás esetek is, hogy az éppen a körön belül van-e, vagy a kör vonalát csípte-e még vagy sem, és ilyenkor a bizottság hoz döntést arról a szavazatról, és rá is írja az érvénytelenség okát, azt rávezeti a szavazólap hátuljára.

Ilyenkor elővesznek egy lupét, és megnézik, hogy csípi-e a körön belül az egymást metsző két vonal?

Ha szabad szemmel nem megállapítható, akkor azt oktatjuk, hogy egy mobiltelefon kamerájával rá lehet nagyítani, és akkor teljesen egyértelműen eldönthető a kérdés.

Szokott ebből még vita lenni? Mert én a legutolsó választáson már nem nagyon hallottam erről vitát, de korábban voltak arról, hogy mi számít érvénytelennek.

Miután a jogi környezet állandó és most már a többedik választást bonyolítjuk le így, nagyjából a bizottság tagjai is hozzászoktak, a választópolgárok is természetesen, úgyhogy egyre kevesebb, de azért mindig akad vita.

Semmi mást nem kell nézniük, csak a kört, és hogy azon belül van-e két egymást metsző vonal. Sem a művészeti alkotásokat, sem az üzeneteket, semmit, csak erre a kis körre fókuszálnak?

Illetve azt is meg kell nézni, hogy lepecsételték-e az adott szavazólapot. Az az ő feladatuk, úgyhogy bízunk benne, hogy ilyennel nem fognak találkozni.

Mikor kerül be az elektronikus jegyzőkönyvbe az adott szavazókör eredménye?

Az elektronikus rendszerbe úgy kerül be, hogy a jegyzőkönyvvezető még onnan a szavazókörből betelefonál a helyi választási irodába, és bediktálja az adott szavazókörnek az eredményét. A helyi választási irodában ül egy másik választási irodatag, aki megfelelő jogosultsággal belépett a rendszerbe, és beviszi ezeket az adatokat. Ezt követően, amikor végeztek minden feladattal a szavazókörben, lezárták az urnákat, kitöltötték az urnazáró jegyzőkönyvet is, bemennek a helyi választási irodába, ahol jellemzően még egyszer az ott dolgozó választási iroda tagok átnézik a jegyzőkönyveket, számszakilag stimmelnek-e, ha valami eltérés van, akkor azt tudják javítani, és ez alapján, ha szükséges, akkor az elektronikus rendszerben is lehet javítani az előzetesen bediktált eredményeket. Ezeket az eredményeket összesítjük, és utána ezeket az eredményeket publikáljuk.

Mikor lehet és mikor kell újraszámlálni a szavazatokat?

A szavazatok újraszámlálása vonatkozásában most már él egy új jogintézmény. Egyrészt ha szavazategyenlőség lenne egyéni jelöltek között, akkor kötelező újraszámolni. Ha a szavazatok számában az első és a második jelölt között száz vagy annál kisebb a különbség, akkor a második helyen lévő jelölt kérheti az újraszámlálást. Ehhez neki semmit nem kell bizonyítania, a kis különbségre való tekintettel hétfő tíz óráig kérheti ezt. Ha ezt kéri, akkor valamennyi szavazatot, ami az adott egyéni választókerületben lett leadva, újra kell számolni. A harmadik lehetőség pedig, hogy ha valamilyen jogorvoslati eljárásban egy választási bizottság vagy bíróság elrendeli a szavazatok újraszámlálását.

Nagyjából mikorra számítanak első magas arányú eredményre? Mi az elejétől fogjuk figyelni, de 5 százalék még nyilvánvalóan semmit nem mond. 25 százaléknál szoktak az emberek lelkesebbé válni, de azért 90 százalékot szoktuk komolyan venni.

Azt gondolom, a késő esti órákban el fogunk jutni eddig az állapotig, hiszen a szavazatszámláló bizottság dolga abból a szempontból egyszerűbb lesz, mint négy éve volt, amikor volt egy népszavazás is, és azokat a szavazólapokat is fel kellett dolgozniuk. Most kizárólag az egyéni jelöltes, illetve a pártlistás vagy nemzetiségi listás szavazólapokkal kell foglalkozniuk. Bízunk benne, hogy a késő esti órákban már lesz olyan fokú feldolgozottság, ami a 80 százalék fölötti számokat, eredményeket fogja mutatni, és ez szépen halad majd idővel előre. A választás estéjén nagyjából az országos listás szavazatok 92-95 százalékát fogjuk megjeleníteni, és az egyéni szavazatoknak pedig a 92-94 százalékát, ez a részvételtől függ. Ezt annyival egészítem ki, hogy ezzel párhuzamosan maga a Nemzeti Választási Iroda végzi este hét órától a levélszavazatok felbontását, feldolgozását, és azzal is fogunk haladni az este folyamán, ott is fokozatosan tesszük közzé a levélszavazás eredményét, ami szintén látható és követhető lesz a honlapunkon. Mind a 106 egyéni választókerületben van egy-egy kijelölt szavazókör, ahol a helyi lakosok napközben leszavaznak, ugyanakkor a szavazókör zárását követően az a bizottság a zárt urnát beviszi a helyi választási irodába felbontás nélkül, és vár. Megvárja, hogy a külképviseleteken leadott, zárt borítékban hazaérkező szavazatokat mi 106 kupacba szétválogassuk. Ugyanezt megtesszük az átjelentkező választópolgárok zárt borítékjaival. Azt látjuk, hogy melyik vármegye, melyik választókerületéről van szó, ez alapján fogjuk 106 kupacba rendezni. Ezt április 17-én, pénteken visszaküldjük a 106 helyszínre, és pénteken vagy szombaton végzik el a meg nem számolt urnával egybekeverve az utolsó szavazókör eredményének a megállapítását az érintett bizottságok, ezt követően lesz 100 százalékos a feldolgozottság, és ezt követően fognak tudni az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok az egyéni jelölt vonatkozásában eredményt megállapítani. Ekkor válik az is biztossá, hogy pontosan mennyi töredékszavazat vándorol föl az országos pártlistákra, és ezt követően fognak tudni a területi választási bizottságok először részeredményt megállapítani a listás eredmények vonatkozásában, majd a Nemzeti Választási Bizottság már a levélszavazatok eredményét is figyelembe véve az országos listás végeredményt megállapítja.

Elemzők régóta arra figyelmeztetnek, hogy ennek, amit most elmondott, szoros választási eredménynél van rendkívül nagy jelentősége, mert akkor lehet, hogy csak jövő szombaton fogjuk megtudni, hogy mi is történt ezen a választáson. Ha nagyon egyértelmű a választási győzelem, akkor ennek kisebb a jelentősége, gondolom.

Pontosan, legutóbb is előfordult, hogy a 97-98 százalékos feldolgozottsághoz képest az eredmény változott.

Egy mandátum fordult, ha jól emlékszem.

Igen, az utolsóként számláló szavazókör eredményei alapján. Jellemzően mindig szokott lenni nagyjából tíz olyan választókerület, ahol kifejezetten szoros a verseny, és matematikailag benne van a pakliban, hogy akár változhat is az eredmény. Úgyhogy ezekben az esetekben, ezeknél a választókerületeknél noha lehet valószínűsíteni, hogy mi lesz a végeredmény, de biztosak mégiscsak a kijelölt szavazókör számlálását és eredmény megállapítását követően lehetünk a mandátum sorsát illetően.

Azt valaki ki tudja matekozni, hogy az odaérkező külső szavazatok vajon fordíthatnak-e?

Az elméleti maximumokkal lehet számolni. A gyakorlat az mindig kevesebb, és ha az elméleti maximum már alapból kevesebb, mint amennyi a fordításhoz szükséges lenne, akkor nagyjából megjósolható, hogy mi lesz a végeredmény az adott választókerületben.

De szoros eredménynél plusz egy hét izgalom?

Igen.