eur:
401.58
usd:
346.98
bux:
96155.34
2025. június 16. hétfő Jusztin
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unio, a CDU elnöke a CDU és a szövetséges Keresztényszocialista Unió, a CSU közös frakciójának alakuló ülésén a törvényhozás berlini épületében 2025. február 25-én. A két nappal korábbi előrehozott német parlamenti választásokon a két párt a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Friedrich Merz: Volodimir Zelenszkij óriási engedményt tett

Az új német kormány előtt álló rendkívüli nemzetközi és hazai kihívásokról, az orosz és az ukrán elnök elmaradt tárgyalásáról beszélt a ZDF közszolgálati televíziónak adott interjújában Friedrich Merz. Alig másfél héttel hivatalos beiktatása után a kancellár kijelentette, hogy a Bundestag nyári szünetéig már az első mérleggel kíván előállni.

A konzervatív CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló nagykoalíció vezetője a legnagyobb kihívások között az ukrajnai béketeremtés elősegítését, a gazdaság fellendítését és az illegális bevándorlás elleni harcot említette.

A kancellár bírálta Vlagyimir Putyin orosz államfőt, amiért távol maradt az Isztambulban pénteken kezdődött tárgyalásoktól. Merz szerint az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij óriási engedményt tett azzal, hogy elutazott a török városba, Putyin viszont távolmaradásával semmivel nem igazolható hibát követett el.

A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett a tűzszünet érdekében tett nemzetközi erőfeszítésekre, utalva a francia elnökkel, valamint a brit és a lengyel kormányfővel közösen tett kijevi útjára. Elismerte, hogy nem számított a kedvezményezés azonnali sikerére. Céljuk ugyanakkor annak elősegítése volt, hogy Európa egységes álláspontot képviseljen.

A ZDF műsorvezetőjének, Maybrit Illnernek adott interjúban ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "lehetőség szerint" közös nyelven kell beszélni az Egyesült Államokkal is. Utalt arra, hogy a kijevi látogatás előtt konzultációkat folytattak Donald Trump elnökkel és több amerikai szenátorral is. "Mindent megteszek annak érdekében, hogy az Egyesült Államok a mi oldalunkon maradjon" – idézte a ZDF a kancellárt.

Merz közölte azt is, hogy a Putyinra gyakorolt nyomás érdekében Brüsszelben új szankciós csomag elfogadását tervezik. A kancellár szerint már csak a döntés van hátra. Hangsúlyozta, hogy a tervezett szankciók azonnal hatályba lépnének.

A német kancellár nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, vajon kormánya támogatja-e a legkorszerűbbnek számító, 500 kilométer hatótávolságú Taurus cirkálórakétákkal a több mint három éve tartó orosz agresszió sújtotta országot. Noha a korábbi Scholz-kormány a fegyverszállítások terén az Egyesült Államokat követően Ukrajna második legnagyobb támogatója volt, a Moszkvát is fenyegető Taurusok átadását elutasította.

Az indok az volt, hogy Németország ezzel közvetlenül belesodródhat a háborúba.

Merz úgy ítélte meg, hogy a Taurusokkal kapcsolatban zajlott nyilvános vita közvetve "stratégiai előnyt" biztosított Oroszország, illetve "stratégiai hátrányt" jelentett Németország számára. "Miért kellene folytatnunk mindezt?" – tette fel a kérdést a kancellár, aki napokkal ezelőtt jelentette be, hogy a fegyverszállításokról a jövőben a nyilvánosságot nem tájékoztatják. Ennek ellenére annyit elárult, hogy a Taurusok szállítása egyelőre nincs napirenden.

Az interjúban a kancellár érintette azt a vitát, amely a védelmi kiadások növelésével kapcsolatban közvetve immár a német kormánytagok között bontakozott ki. Az új külügyminiszter, a konzervatív Johann Wadephul ugyanis egy interjúban támogatta az amerikai elnök, Donald Trump arra vonatkozó követelését, hogy a NATO-tagállamai a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékával növeljék a katonai kiadásokat. A szociáldemokrata Boris Pistorius védelmi miniszter azonban úgy vélekedett, hogy nem a kiadások növelése a megoldás, hanem a hadsereg fejlesztése, a konkrét katonai képességek megerősítése.

A kancellár ezzel kapcsolatban a védelmi miniszter álláspontját támogatta, utalva a konkrét védelmi képesség biztosításának szükségességére.

Az új kormány migrációs politikájával kapcsolatban óvatosan foglalt állást. Az elmúlt napokban ugyanis a szomszédos országok elsősorban Lengyelország élesen tiltakozott a tervezett szigorítások, mindenekelőtt az illegálisnak minősített menekültek azonnali ki-, illetve visszatoloncolása ellen. Varsóval az élen arra figyelmeztettek, hogy az elhatározott német intézkedések ellentétesek az európai jogszabályokkal.

Merz szerint a tervezett német szigorítások meghatározott átmeneti időszakra vonatkoznak. Biztos abban, hogy a döntést "szilárd jogalapon" hozták meg. Állást foglalt amellett, hogy a határok nyitva maradjanak az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke mozgása előtt.

Az interjúban Merz hangsúlyozta a gazdaság fellendítésével kapcsolatban a szerdai kormánynyilatkozatban kiemelt feladatok végrehajtásának szükségességét. Kijelentette, hogy az első "átmeneti értékelést" már a parlament július 11-én kezdődő nyári szünet előtt be kívánja mutatni.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: Irán, Izrael és a végzetes láncreakció – modern háború a Közel-Keleten

Kis-Benedek József: Irán, Izrael és a végzetes láncreakció – modern háború a Közel-Keleten

Izrael elsődleges célja az iráni atomfegyverkezés szétzúzása, majd egy belső polgárháború kirobbantása – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: az Egyesült Államok nem akar háborút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×