A külföldön élő vagy ideiglenesen tartózkodó román állampolgárok már péntek óta voksolhatnak. A több milliós román diaszpóra számára - a korábbi torlódások elkerülése érdekébe - minden korábbinál több, 965 szavazókört rendeztek be külföldön. Pénteken és szombaton mintegy kétszerannyian mentek el szavazni külföldön, mint az elnökválasztás tavaly novemberi, utólag érvénytelenített első fordulójának első két napján.

A hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár számára belföldön 18 979 szavazóhelyiséget rendeztek be.

Az elnökválasztás első 2 órájában több mint 750 ezren szavaztak az országban, így a részvétel belföldön is jóval nagyobb, mint a novemberi első fordulón, mutat rá a Maszol romániai lap cikke. Akkor 540 ezren járultak az urnák elé helyi idő szerint reggel 9 óráig.

Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.

A szavazókörök - külföldön és belföldön egyaránt - romániai (kelet-európai) idő szerint 21 órakor zárnak. Azokon a helyeken, ahol záráskor még szavazók várakoznak a bejáratnál, hogy leadhassák voksukat, a szavazókör nyitva maradhat éjfélig.

Amennyiben a szavazólapon szereplő 11 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választás első fordulójában a névjegyzékben szereplő választók több mint felének - csaknem 9,5 millió szavazónak a - támogatását, akkor május 18-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot megszerző jelölt részvételével.

Az eredetileg 2024 végére kiírt román elnökválasztást azért kell megismételni, mert az alkotmánybíróság tavaly december 6-án érvénytelenítette a november 24-én megrendezett első forduló eredményét, és elrendelte a teljes választási eljárás elölről kezdését arra hivatkozva, hogy a választás korrektségét sértő, a jelöltek esélyegyenlőségét csorbító illegális befolyásolást és kampányfinanszírozást tapasztalt. Előzőleg a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a legtöbb szavazatot megszerző független jelölt kizárólag közösségi platformokon folytatott, törvénytelenül finanszírozott kampányát nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.