A választási eljárási törvény szerint a szavazás napjához képest 30 napon belül, tehát május 12-án 16 óráig kell eltüntetni a plakátokat. A jogszabály szerint a plakátot annak kell eltávolítania, aki azt elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték.

Amennyiben ez nem történik meg, akkor a helyi önkormányzatok a határidő lejártát követően maguk is eltávolíthatják a plakátokat, majd annak költségét kiszámlázhatják; ez alapvetően nem bírság, hanem költségvetési kötelezettség. De ha a szabályszegés más jogszabályt is sért, akkor külön bírság is felmerülhet az adott önkormányzat rendelete alapján.

Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke korábban az InfoRádió Aréna című műsorában jó példaként említette az az önkormányzati választásokat, amit követően a legtöbb helyütt sikerült a plakátok eltávolítása.

A legtöbb önkormányzat a választási időszakra hirdetőtáblákhoz hasonló „kampányoszlopokat” helyezett ki a közterületekre; a jelöltek és a pártok ezekre ingyenesen ragaszthatták fel plakátjaikat, szóróanyagaikat. Az önkormányzatok így próbálták megelőzni a „vadkampányolást”, vagyis azt, hogy a pártok aktivistái a plakátokat házfalakra, villanyoszlopokra, telefonfülkékre, aluljárók falára vagy hidakra ragasszák fel.

Pártfinanszírozás

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, a korábbi országgyűlési választásoktól eltérően idén már nem korlátozta jogszabály a jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek kampányra fordítható pénzét. A központi költségvetésből több mint 1,7 millió forint támogatás illette meg őket kampánytevékenységük támogatására. A jelöltek nyilatkozhattak arról is, hogy lemondanak erről a támogatásról és azt a jelölő párt rendelkezésére bocsátják.

Emellett az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt is jogosult támogatásra a központi költségvetésből, ennek mértékénél figyelembe veszik, hogy a párt hány egyéni választókerületben állított jelöltet. Ehhez először megszorozzák a megszerezhető összes mandátumot a 2014-es ötmillió forint fogyasztói árindexszel növelt összegével, ez idén 199-szer mintegy 8,6 millió forint, vagyis valamivel több mint 1,715 milliárd forint. Az a párt, amely legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet, az az összeg 40 százalékára volt jogosult (körülbelül 686 millió forint), amelyik legalább 80 egyéni választókerületben, az 50 százalékra (857 millió forint), amelyik pedig mind a 106 egyéni választókerületben, az a 60 százalékára (1 milliárd 29 millió forint).

A jelölteknek a választókerületi eredmény jogerőre emelkedését követő 15 napon belül el kell számolniuk az állami támogatás felhasználásával. Aki a határidő lejártáig ezt nem teszi meg, annak az állami támogatás kétszeresét kell visszafizetnie. Ha a jelölt a szavazás előtt kiesett – például azzal, hogy lemondott a jelölésről vagy elveszíti a választhatóság jogát –, akkor vissza kellett fizetnie a központi támogatást. Annak a jelöltnek is vissza kell fizetnie, aki elindult ugyan a választáson, de nem szerezte meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2 százalékát. Az országos listánál ez a határ 1 százalék.

A fentiek alapján az országgyűlési választáson induló, de a parlamenti bejutási küszöböt nem elérő Demokratikus Koalíció, ami listán 1,16 százalékot ért el (a hétfő reggeli, 98,94 százalékos feldolgozottság szerint) az április 12-i választáson, pénzügyi túlélése biztosított, tehát nem kell visszafizetnie a kampánytámogatást. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,82 százalékos eredménye viszont komoly pénzügyi kudarcot is jelent.