A 10 órás adatok alapján az országos részvétel az elnökválasztáson 10,2 százalék. Ez jóval magasabb, mint tavaly novemberben az elnökválasztás első fordulójának 7,2 százalékos adata. Ám a magyar részvétel jelentősen elmarad az országostól – nyilatkozta Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szóvivője a Maszol.ro szerint. Azt is mondta még, hogy a külföldi magas szavazási kedv a tavalyi elnökválasztás tanúsága szerint a magyarellenes jelöltnek kedvez.

„Arra kérünk mindenkit, vegyen részt az elnökválasztáson és szavazzon. Juttassuk be azt a jelöltet a második fordulóba, aki meg tudja állítani, hogy magyarellenes elnöke legyen Romániának!” – tette hozzá Csoma Botond.

A későbbi, vasárnap délelőtt 11 órás adatok szerint a választási névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár 12 százaléka adta le voksát.

Az átlagnál nagyobb volt a részvétel az ország déli részén, míg Székelyföldön és a Partiumban átlagosnál alacsonyabb volt a részvétel.

A legkevesebben Szatmár megyében szavaztak, ott a részvétel 8,3 százalék alatt volt. Kovászna megye volt hátulról a harmadik 8,7 százalékos, Hargita megye pedig hátulról a negyedik 9,6 százalékos részvétellel a délelőtti órákban.

A magyarlakta térségekben a 2014-es és a 2019-es elnökválasztáson is jóval kisebb volt a részvétel az országos átlagnál.

Románia 41 megyéje közül a legnagyobb (16,1 százalékos) arányban a fővárost körülvevő Ilfov megyében járultak a jogosultak az urákhoz. A Duna-menti Olt megyében 15,4, Teleorman megyében 15,3 százalékos volt a részvétel a voksolás első négy órájában.

A megismételt romániai elnökválasztás vasárnap zajló első fordulójának tétje az, hogy

lesz-e olyan jelölt a második fordulóban, aki képes legyőzni azt a George Simiont, akinek a győzelme semmi jót nem ígérne az erdélyi magyaroknak

– mondta az RMDSZ elnöke a Kossuth rádió vasárnapi újság című műsorában.

Kelemen Hunor szavai szerint a magyarellenes George Simion az úzvölgyi katonai temető meggyalázásával kezdte karrierjét, pártjának, az AUR-nek ma "20 százalék fölötti frakciója" van a parlamentben, sikere az elnökválasztáson a magyarok szempontjából brutális visszalépést jelentene, olyat, mintha "legalább 35 évet visszaugranánk a történelemben".

Kitért arra, hogy az AUR-nek, az SOS-nek és a POT-nek összesen "33 százaléka van a román parlamentben". Ezen szélsőséges pártok programja az első pillanattól arra épült, hogy nincs szükség magyar iskolákra, kizárólag vegyes iskolák működhetnek, nincs szükség a magyar nyelvhasználatára a közigazgatásban, és nincs szükség etnikai képviseletre a parlamentben.

A közvélemény-kutatások és a diaszpórából érkező hírek alapján

Kelemen Hunor attól tart, hogy Simion eredménye közelebb lesz a 40, mint a 30 százalékhoz. Úgy látja, a szavazók így akarják büntetni az előző évek kormányzatait, politikai pártjait, de - fűzte hozzá - egy ilyen eredményben ott van egy nagyon erős magyarellenes réteg is.

Az RMDSZ-elnök emlékeztetett rá, hogy az RMDSZ és a kormánypártok közös államfőjelöltje Crin Antonescu, akit soknemzetiségű vidékről származó, alapvetően konzervatív beállítottságú, tapasztalt, a magyarokat, a kisebbségi közösségeket tisztelő politikusként jellemzett.

"Két alkalommal is Székelyföldön kampányolt, az egyedüli jelöltként egyébként, aki nem félt és nem rettegett attól, hogy szavazatokat veszít, hogy ha elmegy Székelyföldre. Volt Hargita megyében, Kovászna megyében, Maros megyében, és olyan üzeneteket fogalmazott meg, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, azt mondják, hogy ő a magyar közösséget nemcsak tiszteli, hanem az identitáshoz kapcsolódó törvényeket, intézményrendszereket is megtartani, megerősíteni akarja, és a román-magyar viszonyt javítani szeretné" - tette hozzá Kelemen Hunor.

Azt mondta, "a magyar közösség vele jól jár, a magyar közösség vele nem fog veszíteni, és én bízom benne, hogy a második fordulóban ő lesz ott", "össze tudja gyűjteni, össze tudja fogni a társadalomnak azokat az erőit, akik képesek lesznek az elnökválasztáson őt megválasztani".

Az RMDSZ elnöke a választók mozgósításáról azt mondta, már december végétől, január elejétől "beleálltak a kampányba", mert érezték és a mai napig érzik, milyen veszély van és "még mindig megtörténhet egy olyan fordulat", amire nem számítanak.

Úgy érzi, mozgósítani tudták a magyar közösséget, és megmozdult a román közösség is - tette hozzá.

Kelemen Hunor úgy becsülte, hogy a választásra jogosult magyarok 57-60 százaléka vesz részt a választáson, és a románok is hasonló százalékban járulnak az urnák elé.