Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Szavazók a szavazófülkében az országgyûlési választáson Magyarország kolozsvári fõkonzulátusán 2026. április 12-én.
Nyitókép: Kiss Gábor

Változott a választási törvény: ez lett a következmény

A választási eljárásról szóló törvény változtatása értelmében már az eredménymegállapítás előtt is lehetőség van az egyéni szavazatok újraszámlálására.

A jogszabály-változás nyomán az idei választáson már lehetőség van az egyéni választókerületi szavazatok újraszámlálására még azelőtt, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megállapította volna a választókerületi eredményt.

Közvetlenül a szavazás napját követően 10 óráig a második legtöbb szavazatot kapó jelölt kérheti a szavazatok újraszámlálását, ha az átjelentkezők és külképviseleteken szavazók szavazatainak megszámlálására kijelölt szavazókör kivételével már minden szavazókör jegyzőkönyve rendelkezésre áll és az első két helyen végzett jelölt között száz, vagy annál kevesebb a szavazatkülönbség.

Az újraszámlálást az egyéni választókerületi választási bizottság rendeli el, és erről tájékoztatni kell valamennyi érintett jelölőszervezetet és független jelöltet, mert ők jogosultak úgynevezett újraszámlálási megfigyelők megbízására.

Az újraszámlálást a helyi választási bizottságok végzik el, amennyiben szükséges, a helyi választási iroda tagjainak segítségével. Az újraszámlálás helyét és idejét közzé kell tenni és legkésőbb szerdán újra kell számolni a szavazatokat.

Lehetőség van az újraszámlálást kérni a voksolást követő hetedik napon is, az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók szavazatainak megszámlálását követően.

Ebben az esetben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (oevb) elrendeli a szavazatok újraszámlálását, ha a legtöbb szavazatot kapó jelöltek szavazatszámának különbsége száz vagy annál kevesebb és a második legtöbb szavazatot szerző jelölt ezt kéri április 19-én 10 óráig, vagy hivatalból, ha szavazategyenlőség alakult ki az első helyen végzett jelöltek között.

Ezekben az esetekben újra kell számolni valamennyi szavazatot, ha közvetlenül a szavazás után nem került sor újraszámlálásra.

Ha már volt közvetlenül a szavazás után újraszámlálás, akkor csak az átjelentkezéssel és külképviseleten leadott szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókörben leadott voksokat kell újraszámolni. Az újraszámlálást április 19-én, vasárnap kell elvégezni.

Amennyiben újraszámlálásra kerül sor, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni választókerület eredményét legkésőbb a szavazást követő 8. napon, hétfőn állapítja meg. A 2022-es országgyűlési választáson a legszorosabb eredmény Budapest 14. számú (XVII. kerületi székhelyű) egyéni választókerületében volt, itt végül 381 szavazat volt az első és második helyen végzett jelölt között.

Az újraszámlálásra vonatkozó jogszabályi változás nem érinti a választás eredménye elleni "rendes" jogorvoslatot. A szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, csak az egyéni választókerületi választási bizottság eredménymegállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt lehet jogorvoslattal megtámadni.

Fellebbezni lehet az egyéni választókerületi választás szavazóköri eredményét megállapító döntés törvénysértő voltára, illetve a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva.

Például törvénysértés lehet, ha valamelyik szavazatszámláló bizottság rosszul számlálta össze az egyes jelöltekre leadott szavazatokat vagy érvényesnek fogadott el érvénytelen voksot. Szintén lehet fellebbezni, ha az oevb rosszul adja össze a beérkezett szavazóköri jegyzőkönyvekben szereplő számokat vagy elírja az egyik számot.

A fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését (vagy azt, hogy a fellebbező szerint a bizottság rosszul mérlegelte a körülményeket), a fellebbezést benyújtó nevét, lakcímét, postai értesítési címét (ha eltér a lakcímétől), személyi azonosítóját, azaz személyi számát (külföldön élő választópolgár esetében a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, jelölő- vagy más szervezetek esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számot).

A fellebbezés elbírálására három napja van a Nemzeti Választási Bizottságnak. Az NVB határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására három nap áll rendelkezésre, és a Kúriának ugyancsak három napja van a kérelem elbírálására.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×