Infostart.hu
eur:
379.69
usd:
322.04
bux:
131343.2
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Egyetemisták követelik a szerb médiahatóság tagjainak megválasztását a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épülete előtt Belgrádban 2025. április 15-én. Az egyetemisták előző este vonták blokád alá a szerbiai és a vajdasági közszolgálati televízió épületét arra hivatkozva, hogy a közszolgálati média nem az emberek érdekeit szolgálja. Szerbiában 2024 novemberében kezdődtek kormányellenes tiltakozások azt követően, hogy az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője november elsején leszakadt, tizenhat ember halálát okozva. A tüntetők a baleset felelőseinek felkutatását és felelősségre vonását követelik, az újvidéki felsőügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupciós ügyek gyanúja miatt indított nyomozást.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Véget ért a blokád a szerb közmédia épületénél

Zavartalanul tudták megkezdeni a munkát a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) munkatársai kedden, azt követően, hogy az országban hónapok óta tiltakozó egyetemisták hétfő késő este felhagytak a közmédia épületének blokádjával.

Két hétig tartották zárlat alatt az egyetemisták a közmédia épületét, ellehetetlenítve a munkát. A tiltakozók arra hivatkoztak, hogy a közszolgálati média nem az emberek érdekeit szolgálja, hanem „ellenük” dolgozik.

Az egyetemisták azt követelték, hogy írjanak ki új pályázatot a szerbiai médiahatóság (REM) tagjainak megválasztására, mert – mint mondták – amíg nem működik a REM, addig nincs, aki megfékezze az RTS „rosszindulatú tudósításait”. Azt mondták, mindaddig maradnak, amíg új pályázatot nem írnak ki, vagy amíg meg nem szűnik az RTS.

A szerbiai parlament illetékes testülete hétfőn megsemmisítette a korábbi pályázatot, és újat írt ki.

Az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője tavaly november 1-jén szakadt le 16 ember halálát okozva. Ezt követően országos tiltakozások kezdődtek, amelyek a mai napig tartanak. Az illetékes szervek 16 ember ellen emeltek vádat mulasztás és veszélyeztetés miatt, az újvidéki felsőügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupciós ügyek gyanúja miatt indított nyomozást.

Civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők a tragédia után tiltakozásba kezdtek. A követelések között szerepelt a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala, az elmúlt hónapokban a tüntetőkre támadók felelősségre vonása, a tiltakozások miatt őrizetbe vett diákok és tanárok szabadon engedése, valamint a felsőoktatásra szánt költségvetési keret 20 százalékos növelése.

A kormány szerint már teljesültek a követelések, hiszen az illetékes szervek folyamatosan nyilvánosságra hozzák a felújítási munkálatok dokumentumait, eljárás indult azok ellen, akik a tiltakozókra támadtak, az államfő közbenjárására szabadon engedték a korábban őrizetbe vett diákokat és tanárokat, a költségvetési pénzek átcsoportosításával pedig biztosították a felsőoktatásra szánt büdzsé 20 százalékos növelését, ezért a további tiltakozások indokolatlanok.

A diákok szerint viszont még nem teljesült minden kérés, a velük rokonszenvező építésügyi szakemberek például

úgy vélik, még mindig hiányoznak kulcsfontosságú iratok, amelyekből kiderülhetne, ki a felelős az újvidéki tragédiáért, ezért folytatják a tiltakozást.

Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021-2022-ben több hullámban újították fel, és a munka tavaly is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható.

A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását. Az új miniszterelnököt és a kormányt április 16-án választotta meg a parlament.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×