Az Európai Bizottság 2025. március 18-án gyorsjelentést adott ki a közúti halálozások 2024. évi alakulásáról. Tekintettel arra, hogy a legtöbb országban jelenleg csak az előzetes adatok - néhány tagállamban a részleges, illetve az évközi, pl. az 1-6 havi, ill. 9-11 havi teljesítmény alapján becsült adatok - állnak rendelkezésre, így az összesített uniós helyzetértékelés előzetesnek tekintendő - írja a az EB közleménye nyomán a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.

A közzétett adatok alapján 2024-ben mintegy 19 800 ember vesztette életét közúti balesetben az Európai Unió úthálózatán, amely 3 százalékos csökkenést jelent 2023. évi helyzethez képes. Az Európai Bizottság közleményében hangsúlyozza, hogy számos tagállamban továbbra is akadozik az előrelépés a közúti halálozások számának visszaszorításában, ugyanakkor

néhány tagállamnak az időarányos teljesítménye alapján jó esélye van, hogy 2030 végére a felére csökkentse a balesetben meghalt személyek számát a 2019 évi adatokhoz képest.

Az egyes tagállamok teljesítményei között jelentős különbségek vannak. Az elmúlt öt évben a közúti balesetben meghaltak száma csak kis mértékben csökkent Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban, míg Írországban és Észtországban nőtt az áldozatszám.

Ezzel szemben Belgium, Bulgária, Dánia, Litvánia, Lengyelország és Szlovénia jelenleg jó úton halad afelé, hogy 2030-ra elérje a közúti halálesetek és súlyos sérülések számának 50 százalékos csökkentését célzó célkitűzést. Említésre méltó még Románia, ahol a halálos áldozatok száma 21 százalékkal csökkent a 2019 óta eltelt időszakban, de a halálozási adatok továbbra is itt a messze legkedvezőtlenebbek az Európai Unión belül.

A halálozási arányok összesített listájában nem történt jelentős változás, a legbiztonságosabb utak továbbra is Svédországban (20 haláleset egymillió lakosra), Máltán (21 fő/egymillió lakos), és Dániában (24 fő/egymillió lakos) találhatók. Bulgária (74 fő/egymillió) és Románia (77 fő/egymillió) jelentette a legmagasabb halálozási arányt 2024-ben. Az EU átlaga tavaly 44 közúti halálozás volt egymillió lakosra vetítve a 2023 évi 46 fővel szemben.

Magyarország az EU átlagánál gyengébb teljesítményével (52 halálos áldozat/egymillió lakos) az uniós sorrend 20. helyén szerepel, 3 hellyel visszaesve az egy évvel korábbi helyzethez képest.

A közúti halálozási mutatók terén kiemelkedő a skandináv országok teljesítménye. Svédország, Dánia és Finnország az uniós sorrend első, második, valamint hatodik helyén szerepel az EU átlagánál lényegesen jobb adatokkal, míg a nem európai uniós tagállam, Norvégia a 16 fő/egymillió lakos mutatóval továbbra is a világ a legbiztonságosabb úthálózatával rendelkező országa, folyamatosan, immár bő egy évtizede. Az előzőekkel szemben a legkedvezőtlenebb adatokkal a balkáni térség országai rendelkeznek.

A 2023. évi adatok alapján az Európai Unió területén továbbra is a vidéki utak a legveszélyesebbek. A közúti halálozások 53 százalékát vidéki utakon, 38 százalékát lakott területen belül, 9 százalékát pedig autópályákon okozták.

A férfiak közül került ki a közúti halálozások több mint háromnegyede (77 százalék), a legnagyobb kockázatoknak az idősebb korosztály tagjai, a 65 év felettiek vannak kitéve.

Az összes közúti haláleset 31 százaléka az időseket érinti (2019-ben ez az arány még 28 százalék volt), miközben a lakosságon belüli arányuk ennél jelentősen kevesebb, mindössze 21 százalék. Hasonló arányeltolódás van a 18-24 éves fiatalok esetében is, ugyanis ebből a korcsoportból került ki az összes halálos áldozat 12 százaléka, miközben a lakosságnak csak 7 százalékát teszik ki.

A balesetben meghalt személyek 44 százaléka, összesen 9 056 fő személygépkocsival utazott a tragédia bekövetkezésekor, annak vezetőjeként, illetve utasaként. Az ő részarányuk a legmagasabb a baleseti áldozatokon belül. Az elhunytak 20 százaléka kétkerekű motoros járművel (motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral), 18 százaléka gyalogosként, 10 százaléka pedig kerékpár hajtójaként közlekedett az esemény bekövetkezésekor. A gyalogosok 64 százalékát személygépkocsi, 23 százalékát tehergépjármű, 3 százalékát pedig motorkerékpár ütötte el a balesetkor. Továbbra is magas a "magányos" balesetek aránya (33 százalék, akárcsak egy évvel korábban), amikor a balesetnek más külső résztvevője nem volt. Ezeknek a tragédiáknak a hátterében többnyire az érintett jármű pályaelhagyása, felborulása, vagy szilárd tárgynak ütközése áll.

A városi területeken a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, kerékpárosok, motoros kétkerekű járműveket, illetve személyi mobilitási eszközöket használók) köréből kerül ki az összes halálos áldozat mintegy 70 százaléka.

Különösen a gyalogosként meghaltak száma magas (2 612 fő az összes 7 807 főből, ami az összes áldozat 33 százalékát jelenti). A városi utakon bekövetkezett balesetek túlnyomó részében a veszélyeztetett úthasználók személygépkocsi, vagy tehergépjármű általi elütéskor, illetve a velük való ütközés során szenvedték el halálos sérülést. Mindez arra enged következtetni, hogy a közúti közlekedés legsérülékenyebb képviselőinek a védelmét tovább kell javítani, és ennek érdekében mielőbb hatékony intézkedéseket kell hozni közösségi, nemzeti és helyi szinten egyaránt.

Az Európai Bizottság hatályban lévő közlekedésbiztonsági programja meghatározza, hogy 2030-ig 50 százalékkal kell csökkenteni a közúti balesetben meghalt, valamint - a közösségi programok történetében első alkalommal - a súlyosan sérült személyek számát. A célkitűzés báziséve az Európai Bizottság beavatkozását követően az eredetileg megjelölt 2020. év helyett a pandémia előtti utolsó esztendő, 2019 lett.

A közösségi közlekedésbiztonsági célkitűzés akkor teljesül, amennyiben a közúti balesetben meghalt személyek száma 2030 végén nem haladja meg a 11 400 főt (a 2019. évi 22 800 halálos áldozat felét). Az ábrán látható, hogy a közúti halálozások számában 2019 és 2024 között mért csökkenés üteme egyre inkább elmarad attól, mint ami az uniós célkitűzés időarányos teljesítéséhez szükséges.