Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Radikálisan átalakul az amerikai külügyi tárca

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának gyökeres, a nagykövetségeket is érintő átalakítását jelentette be kedden Marco Rubio külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia vezetőjének közleménye szerint egy széleskörű átszervezési tervet dolgoztak ki, ami minden elemében érinti a minisztériumot, „irodáktól a nagykövetségekig”.

Marco Rubio szerint az amerikai külügyminisztérium a jelenlegi formájában túlduzzasztott, bürokratikus, és képtelen megfelelni a nagyhatalmi versengés új korszakában a tőle elvárt feladatának.

„Az elmúlt 15 évben a külügyminisztérium lábnyoma példátlan módon megnövekedett, a költségek megemelkedtek, de a befektetés távol áll a megtérüléstől, és az adófizetők egy kevésbé hatásos és hatékony diplomáciát láttak” – fogalmazott Marco Rubio. Hozzátette, hogy a kiterjedő bürokrácia „olyan rendszert teremtett, ami jobban ragaszkodott a radikális politikai ideológiához, mint Amerika alapvető nemzeti érdekeinek előmozdításához”.

A külügyminisztérium kiadott egy új szervezeti ábrát, ami szerint több, korábban működő államtitkárság és iroda megszűnik, köztük az amerikai demokratikus értékek külföldi megjelenítését hivatott államtitkárság (Under secretary for Civilian Security, Democracy, Human Rights). Az új minisztériumi szerkezet megerősíti, hogy

a miniszter a jövőben egyben az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége (USAID) vezetői pozícióját is betölti.

Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) külügyminisztériumba olvasztása felmerült a tárca keddi sajtótájékoztatóján, amivel kapcsolatban Tammy Bruce szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy független szervezetként több esetben olyan külföldi támogatásról határozott, ami „kártékony volt” Amerika számára, és amire az adott országban dolgozó amerikai diplomatáknak és nagykövetségnek nem volt ráhatása. A szóvivő hozzátette, hogy egyes irodák megszüntetése nem jelenti az adott funkció eltűnését is az amerikai diplomáciai tevékenységből.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×