Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Ferenc pápa hetenkénti általános kihallgatására érkezik a vatikáni VI. Pál-csarnokba 2023. december 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci

Elhunyt Ferenc pápa

88 éves korában, húsvéthétfőn meghalt Ferenc pápa – jelentette be Kevin Farrell bíboros, a vatikáni camerlengo. A katolikus egyház vezetője régóta súlyos betegségben szenvedett.

Egy nappal húsvét napi szokásos Orbi et Urbi köszöntése után a Vatikán szomorú hírt közölt hétfőn: 88 éves korában elhúnyt a Szentatya a vatikáni Casa Santa Martában található rezidenciáján.

„Ma reggel 7 óra 35 perckor Róma püspöke, Ferenc visszatért az Úr házába. Egész életét az Úr és az ő egyházának szolgálatára szentelte. Hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel tanított minket arra, hogyan éljük meg az evangélium értékeit – különösen a legszegényebbek és leginkább kirekesztettek javára” – idézte a Vatikán hírcsatornája, a Vatican News a bíboros szavait.

Ferenc pápa argentin jezsuita szerzetes, a 266. római pápa, az első latin-amerikai katolikus egyházfő. Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, 2013. március 13-án választották a katolikus egyház fejévé.

A Vatican News felidézi, hogy a pápánál februárban kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak, 38 nap kórházi kezelés után térhetett vissza otthonába, a Szent Márta-házba. Mint írják, 1957-ben, húszas évei elején Jorge Mario Bergoglión egy súlyos légúti fertőzés következtében tüdőműtétet hajtottak végre Argentínában, a tüdejének egy részét eltávolították. Idősebb korára Ferenc pápa gyakran szenvedett különböző légúti megbetegedésektől.

A Reuters első kommentárja az volt, hogy ezzel véget ért az első latin-amerikai pápa „gyakran viharos kormányzása, amelyet megosztottság és feszültség jellemzett, mközben megróbálta átalakiítani a változásnak ellenálló intézmény”.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×