A minisztériumok és az országgyűlési bizottságok megalakítása után szavazott az Országgyűlés a miniszterelnök személyéről, Magyar Pétert megválasztva a kormány élére (140 igen, 54 nem, 1 tartózkodás, 4 nem szavazat). Eskütételét követően a Tisza Párt elnöke azt mondta, az ünnepi pillanatban megrendülten áll. Egy olyan nemzet szolgálatára esküdött fel, melynek első miniszterelnöke a mártírrá vált Gróf Batthyány Lajos volt. Az ő sorsa és Nagy Imre mártírhalála minden magyar kormányfő számára figyelmeztetés és örök szimbóluma a magyar történelemnek.

„Magyarország miniszterelnökének lenni hatalmas politikai és emberi felelősséggel jár, de annak történelmi terhével is, hogy az ő áldozatuk, milliók áldozata a hazáért ne legyen hiábavaló. Hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fogok dolgozni azért, hogy megfeleljek az olyan elődök figyelmeztető hangjának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. Tisztesség, bátorság, bölcsesség, kellő alázattal ebben fogok példát venni és tanulni tőlük.

Érzem és értem a felelősségem. Láttam elődeim sorsát, nem csak a hősökét.

Láttam, hogyan lehet a miniszterelnöki pozíciót a nemzet szolgálata helyett a hatalom szolgálatába állítani. Láttam, hogyan válhat a politikus fokozatosan saját rendszerének foglyává. Hogyan veszítheti el a kapcsolatot azokkal, akik megválasztották” – fogalmazott, azt is megállapítva, hogy a hatalom mulandó, döntéseik következményei viszont generációkon át itt maradnak.

„Nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat. Antall József szavait idézem: »én szolgálok, addig, amíg a szolgálatom hasznos. Teszem a legjobb tudásom szerint, amíg tudom és a magyar nemzet igényli«. Nem azért állok most itt, mert különb vagyok bárkinél az országban. Nem vagyok. Azért állok itt, mert a magyarok milliói változást akarnak. Ez a bizalom megtiszteltetés, súlyos erkölcsi kötelesség, de csodálatos érzés is. Ezért az országért dolgozni felemelő dolog” – közölte.

Példátlan volt a több mint hárommillió rendszerváltó szavazat. Példátlan az az út, amit az elmúlt két évben a magyarok megtettek – ezt megköszönte Magyar Péter. Arra kért mindenkit, hogy az Országgyűlésben mindenki hallja és értse meg ezt az akaratot. Értékelése szerint arra kaptak felhatalmazást, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsanak, hogy kezdjék újra. De

újrakezdés nincs megbékélés nélkül, az viszont nincs igazságtétel nélkül, az pedig nincs szembenézés nélkül. Ezekre van szükség. Ha bármelyik hiányzik, a magyar embereknek újra csalódniuk kell majd.

„Szimbolikus, hogy az Orbán-Gyurcsány-korszak két névadó miniszterelnöke ma nem ül itt a padsorokban, hogy nyíltan, tisztán beszéljünk a ránk hagyott örökségükről. Nem mert pártjaik elveszítették a választást, hanem mert politikailag, emberileg, erkölcsileg megbuktak. Mert egymás ellenében mozgósítottak, miközben felélték Magyarország gazdasági, erkölcsi és társadalmi tartalékait” – mondta, közölve, hogy a hazát kifosztották, szétrabolták, elárulták és megvezették. És amikor vállalni kellene ezért a felelősséget saját politikai közösségük felé, elsomfordálnak, lemondanak, visszavonulnak, mossák kezeiket – fogalmazott Magyar Péter.

A felelősség elhárításának, az önvizsgálat teljes hiányának, a következmény nélküli hatalomgyakorlás példájának tartja azt, hogy a két korábbi miniszterelnök nincs itt. De a szembenézés nem maradhat el.

„Olyan országot örököltünk, ahol hárommillió ember él szegénységben, nyolcszázezer nyugdíjas létminimum alatt, négyszázezer gyermek nő fel társadalmi kirekesztettségben és nélkülözésben. A leköszönő kormány három hónap alatt összehozta az éves költségvetési hiány több mint kilencven százalékát. Ahol megbukott a hatalom, és az még az utolsó órákban is megkísérelt ellopni mindent, ami mozdítható. Több tízezer ember hal meg idő előtt azért, mert az egészségügyet kivéreztették. Kilencszázezer embernek nincs háziorvosa, hónapokat, éveket kell várni egy vizsgálatra vagy műtétre, öt évvel kevesebbet élnek az emberek az európai átlagnál. Újratermelődnek a társadalmi különbségek, már akár gyermekkortól. A felnőttek fele háromszázezer forintnál kevesebből kísérel meg megélni, miközben az árak elszabadultak, a pénzünk az értékének a felét elveszítette. Olyan országot örököltünk, ahol a gyermekvédelem sok esetben magára hagyta a legkiszolgáltatottabb gyerekeket” – sorolta, hozzátéve, hogy egy szűk gazdasági elit meggazdagodását segítette elő a hatalom, miközben ezermilliárdok tűntek el a Magyar Nemzeti Bankból, túlárazott beruházásokból, különféle klientúrák zsebében. Húszezer milliárd forintra becsülik az elmúlt másfél évtizedben a magyarok zsebéből kivont, ellopott pénzt. Nyolcezer milliárd forint uniós forrás vált elérhetetlenné a korrupció és a jogállam szándékos leépítése miatt – említette még. Úgy vélte, hogy az eddigi politika tudatosan fordította az embereket egymással szembe, családokat szakított szét az uszításra épülő hatalomgyakorlással. Ebben az országban emberek milliói veszítették el a hitüket abban, hogy még lehet igazságos, emberséges hazája Magyarország minden magyarnak – mondta.

A magyarok egy szűk politikai elit kivételével súlyos árat fizettek mindezért Magyar Péter beszéde szerint. „Ami történt, nem a magyar emberek hibája. Ők épp bebizonyították, hogy szemben az őket irányítókkal, ez az ország képes a megújulásra, a józanságra, a szabadság és az igazság iránti vágy, igény megfogalmazására. A tudósok, újságírók, véleményformálók által sokszor leírt, hibáztatott magyar nép jóval bölcsebb, demokratább, hazaszeretőbb, mint a saját politikai elitje, amely az elmúlt évtizedekben cserben hagyta őt” – mondta.

Minden politikai oldal politikusainak szembe kell nézniük a felelősségükkel,

hangsúlyozta. A kormánypártnak hosszú utat kell bejárnia a szembenézéshez. De az ellenzéknek is van elszámolni valója azzal, hogy hogyan tartotta fontosabbnak a saját politikai túlélését. Megelégedett a következmények nélküli ellenzékiséggel.

A Tisza képviselői megfogadják, hogy lezárják azt a történelmi korszakot, amely újra és újra egymással fordította szembe a magyarokat. Arra vállalnak közös kötelezettséget, hogy Magyarországon újra erősebb lesz az, ami összeköt minket annál, mint ami elválaszt. „Újra megtanulunk egy nemzetként gondolni magunkra, akkor is, ha különböző helyről jöttünk, mások a tapasztalataink, különböző politikai közösséghez tartozunk. A közéletet újra az együttműködés, a kíváncsiság, az egymás iránti tisztelet és a közös felelősség fogja áthatni” – ígérte.

A nemzethez való tartozás közös sors, történet és felelősség

– hangsúlyozta.

„Olyan országot építünk, ahol a politika képes közös célokat adni az embereknek, ahol a családok és közösségek újra képesek meghallgatni egymást és együtt örülni annak, hogy ugyanahhoz a hazához tartoznak. Megfogadjuk, hogy minden döntésünknél emlékezni fogunk arra a történelmi pillanatra, amikor magyarok milliói kimondták, hogy új korszakot akarnak nyitni, egy bizakodóbb, emberségesebb új korszakot” – közölte.

A szembenézés után igazságtételre van szükség, ez a demokratikus újjáépítés előfeltétele. Nem épülhet új korszak elhallgatott bűnökre, eltitkolt szerződésekre, magánérdekek szolgálatába fordított közvagyonra és hatalmi visszaélésekre. A magyaroknak joga van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogyan lett állami vagyonból politikai befolyás, közbeszerzésből hűbéri rendszer, koncessziókból kiváltság – közölte Magyar Péter.

Ezért az

új Országgyűlés megalakulását követően az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -Védelmi hivatalról szóló törvényt.

Az intézmény majd 20 évre visszamenőleg vizsgálja ki a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciókat, segíti a büntetőeljárásokat, minden törvényes eszközzel fellép a közvagyon visszaszerzéséért. Autonóm állami szervként fog működni, mely kizárólag az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolással. A függetlensége, szakmaisága és átláthatósága a hiteles igazságtételhez fontos. Fel fogja tárni az állami közbeszerződések rendszerét, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, az MNB-hez kötődő visszaéléseket, a tao-rendszer visszaéléseit, a magántőkealapok és offshore konstrukciók hátterét – sorolta. Előkészíti és támogatja a nyomozószervek munkáját, polgári eljárásoknál vagyonzárolási eljárásokat is kezdeményezhet, külföldre vitt vagyonnál nemzetközi jogsegélyt és segítséget fog igénybe venni – mondta még a leendő szervezet munkájáról.

Ezután arról beszélt az új miniszterelnök, hogy az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai veszítették el a függetlenségükbe vetett bizalmat, mert kiüresítették a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ezért Magyar Péter ismét felszólított több közjogi méltóságot és intézményvezetőt, hogy mondjanak le még ma, de legkésőbb május 31-ig.

„Azok, akik az előző politikai rendszer kiszolgálóivá váltak, nézzenek szembe politikai felelősségükkel és álljanak félre Magyarország demokratikus megújulásának útjából. Kezdje a sort Sulyok Tamás”

– emelte ki az Országgyűlésben ülő köztársasági elnök személyét. Ironikus dologként közölte, hogy szerinte két év után most először aggódik a jogállamért, nem tette akkor, amikor bírókat, művészeket vegzáltak, amikor a gyermekvédelemben tönkretett kiskorú gyermekek mellett kellett volna kiállni, sem amikor a most megbukott kormány a titkosszolgálatokat küldte a legnagyobb ellenzéki pártra. Sem amikor Orbán Viktor közpénzmilliárdokból öntött háborús gyűlöletet minden magyarra, a gyerekekre is. Úgy értékelt, hogy az alkotmányellenes jogszabályokat sem küldte vissza a köztársasági elnök, aki ezek után szerinte nem tudja megtestesíteni a nemzet egységét.

A szembenézés és az igazságtétel után jöhet a megbékélés, de „nyílt, vérző sebű emberektől nehéz kérni a megbékélést” – fogalmazott azokkal az emberekkel kapcsolatban, akik szerinte bíztak az intézményekben, de azok cserben hagyták őket.

„Ki kell mondani, hogy ami sok honfitársunkkal történt, az elfogadhatatlan. Ezért engedjék meg, hogy a jogfolytonosság segítségével, Magyarország miniszterelnökeként bocsánatot kérjek először is a bicskei áldozatoktól. Magyarország miniszterelnökeként bocsánatot kérek a szőlő utcai áldozatoktól is. A gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától, akik gyermekek, és akik felnőttként hordozzák magukban, amit velük tettek és amit a magyar állam elmulasztott megakadályozni. Azt üzenem nekik, hogy nincsenek egyedül. Magyarország mostantól nem fordítja el a fejét. Az állam kötelessége, hogy megvédje a rá bízott gyermekeket, és ez nem tűr politikai mellébeszélést. Bocsánatot kérek mindazoktól, akik azt tapasztalták, hogy az állam nem egyformán védi és tiszteli állampolgárait. Az előző évtizedek elvesztegetett lehetőségeiért” – sorolta. Bocsánatot kért azon civilektől, tanároktól, újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól és közéleti szereplőktől, akiket megbélyegeztek, meghurcoltak vagy ellenségként kezeltek azért, mert fel merték emelni a hangjukat, ki mertek állni az elesettek mellett, mert kritikát fogalmaztak meg, vagy csak más véleményt képviseltek.

Az elmúlt évek legsúlyosabb bűnének azt nevezte, hogy a politika szándékosan szembe fordította egymással az embereket, a családokat, szétszakítva közösségeket.

Emberek millióit taszították bele a félelem és a lelki bizonytalanság állapotába. Gyerekek nőttek fel állandó politikai gyűlöletkampányok közepette, idős emberek rettegtek a háborútól. A politika cinikusan játszadozott a szándékos félelemkeltéssel, de a magyar kormány ilyet nem tehet többé, ez a korszak lezárult – jelentette ki.

Olyan pillanat ritkán adódik, amikor a magyarok ilyen világosan döntenek a változás mellett. Ezt az esélyt kötelesség megőrizni és azzal jól sáfárkodni.

Azt kérte a rájuk szavazóktól, hogy tanuljanak a múlt hibáiból, ne hagyják magukra a politikusokat a politikával.

„Figyeljenek bennünket, kérjék számon az ígéreteinket, vitatkozzanak velünk, és soha ne engedjék, hogy bárki visszaéljen azzal a felhatalmazással, amelyet önök adtak. Kezdjük meg a nemzet újraegyesítésének munkáját is” – mondta. Ne meggyőzni akarjuk egymást, ne újabb politikai vitát akarjunk nyerni, hanem akarjuk megérteni egymást. Újra kell tanulni a közös nemzetben élés legegyszerűbb szabályait, lehet vitatkozni úgy, hogy közben nem akarjuk a másikat eltörölni a föld színéről. Lehet egyformán szeretni Magyarországot úgy is, hogy közben teljesen mást gondolunk a világról és a politikáról. A nemzeti megbékélés ezért azon múlik, hogy a magyar emberek képesek lesznek-e újra bizalommal fordulni egymás felé, feltételezni a jó szándékot, meghallgatni a másikat anélkül, hogy árulót vagy ellenséget látnának a másikban. Magyar Péter hisz ennek a megvalósulásában, szerinte a magyarok egy emberként várnak ennek a közös történetnek az elkezdésére.

A megalakuló Tisza-kormány ígérete szerint minden magyar kormánya lesz. A céljuk, hogy minden magyar valódi polgára lehessen a hazának. „Mert a haza nem kiváltság, hanem közös otthon. A magyar államnak végre minden ember felé ugyanazzal a tisztelettel, méltósággal és felelősséggel kell fordulnia” – mondta.

Polgár, aki szabadon gondolkodhat, vállalkozhat, gyakorolhatja hitét, szerelme, politikai, vallási nézetei miatt nem érheti hátrány – mondta, közölve, hogy a kormány minden magyar emberért fog dolgozni. Újraépítik az államot, a bizalmat, a közszolgáltatásokat, a tisztességes versenyt, a nemzeti összetartozást és a reményt – ígérte. Olyan országot, amelyben a szegénységben élőknek esélyük lesz a felemelkedésre. Olyat, ahol az idősek megbecsült polgárok, a nyugdíj újra biztonságot jelent, ahol egy élet munkája után senkinek sem kell választania a fűtés és az élelmiszer között. Ahol az egészségügy időben érkező segítséget jelent, ahol az ember sorsáról lehetőleg szakvizsgázott szakemberek, működő kórházak gondolkodnak. A bölcsőde, az óvoda és az iskola újra a felemelkedés kapuja lesz, a dadus, az óvónő és tanár megbecsült ember. A tudás nem lesz kiváltság. Olyan országot kívánnak építeni, amely hazavárja a külföldre távozott magyarokat, mert biztonságban lehet jövőt tervezni, gyermeket vállalni. Ahol a külföldre költözöttek a nemzet élő részei maradnak. Ahol a munka ismét tisztes megélhetést biztosít, a bérek felzárkóznak az európai szinthez, az adórendszer igazságosabbá és kiszámíthatóbbá válik, és a magyar gazdaság gyarapodásából a magyar családok is részesülnek.

Kritizálta a külföldi beruházásokra költött száz- vagy ezermilliárdokat, melyek nyomán összeszerelő üzemként kezelték Magyarországot. Egyes cégek úgy viselkedtek, mintha rájuk nem vonatkoznának a magyar szabályok, és ezt a kormány hagyta. Ez nem maradhat így, és a helyi közösségeink biztonsága lesz az első.

Azt mondta, olyan országot kíván építeni, ahol a közvagyon ismét a közé lesz, és ahol párthűséggel vagy személyes lojalitással nem lehet megszerezni azt, ami minden magyaré. Olyan országot épít, amely nem sodródik ki a maga által választott szövetségi rendszerekből, nem hajbókol idegen érdekek előtt. Helyreállítják Magyarország nemzetközi hitelességét és hazahozzák az uniós forrásokat – ígérte még.

Akik kihasználni akarják az országot, befolyást, kiszolgáltatottságot vagy függőséget akarnak építeni, azokkal szemben a leghatározottabban fel fognak lépni, Magyarország valóban szuverén ország lesz

és az is marad – közölte. Hozzátette: az ország azért fog működni, mert az állam végre elvégzi a munkáját, biztonságot és esélyt teremt, elszámol a rá bízott vagyonnal, valamint emberséges, mert nem felejti el, hogy minden döntés mögött emberi sorsok vannak.

„A magyar történelemben túl sokszor fordult elő, hogy összekeverték a választási győzelmet a politikai, erkölcsi tévedhetetlenséggel, ezt nem szabad elkövetni, a saját hatalmunkra is korlátként tekintünk. Elindítjuk Magyarország alkotmányos rendszerének felülvizsgálatát, hogy ne alakulhasson ki az eddigiekhez hasonló mértékű hatalmi koncentráció az országban. Meg fogjuk erősíteni a fékek és ellensúlyok rendszerét, helyreállítjuk a valódi intézmények függetlenségét és kezdeményezni fogjuk a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását” – ígérte. Hozzátette: a szabadságot nem elég kivívni, meg is kell védeni a mindenkori hatalomtól.

A hatalom első kísértése mindig az, hogy elfeledteti velünk, honnan hova indultunk és miért vállaltuk mindezt – jegyezte meg.

A Fidesz soraiban ülő képviselőkhöz fordulva elmondta: van egy ügy, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Ágh Péter mandátumának körülményei túlmutatnak egyetlen választókerületen. Olyan politikai machináció jelent meg ott, amely méltatlan a magyar demokráciához, és amelyet a magyar közéletből ki fogunk vezetni – közölte, hangsúlyozva, hogy a helyiek érdekei is képviselve lesznek.

„Nem éri őket hátrány, akkor sem, ha a magyar demokrácia és a jogállam védelmében kimondjuk, hogy manipulatív, piti és jogellenes választási módszerekre nem lehet jogállamot és demokráciát építeni” – mondta, hozzátéve, hogy a felvidéki születésű tiszás Strompová Viktória történetét (akit szlováknak nevezett Lázár János) előállító korszaknak is vége lett.

Akik más jövőt képzeltek el Magyarországnak, őket elsősorban a fideszesek képviselik, ahogy a tiszások is, de ezért az ellenzéknek is jelentős felelőssége van. Megemlítette az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, a közvagyon sorsának feltárását, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását, melyek nem egyetlen politikai oldal ügyei Magyar Péter szerint, hanem a magyar embereknek joguk van ismerni az ügyeket és a felelősöket.

Nagy súlya lesz, hogy ezekben a kérdésekben az ellenzék hogyan szavaz majd.

Ezért arra kérte a fideszes képviselőket, hogy legyenek ellenfeleik, szigorú bírálóik, de legyenek partnereik abban, hogy „Magyarország végre tiszta, átlátható, és minden magyar közös országa legyen”. Az ellenzékiek történelmi szerepe az, hogy megmutassa választóinak, a vereségből nem újabb gyűlölet, hanem felelős, hazafias, alkotmányos ellenzékiség is születhet.

Alázattal, szolgálattal és közös munkával fogunk dolgozni minden egyes nap – ígérte.