„Egészen korán, szinte másnap, hogy elkezdte a pápai szolgálatát, feltűnő módon képviselte a különböző döntéseivel azt, hogy miközben fontosnak tartja azt a nagyon magas rangot, amit a pápaság jelentett évszázadokon keresztül, de ő maga szerény életvitelű pápa akar lenni” – mondta a hétfőn elhunyt Ferenc pápa hagyatékáról Máté-Tóth András, és példaként említette, nem költözött be a fényes pompával kidíszített pápai rezidenciába, hanem a Szent Márta Házban, a bíborosok átmeneti szállásán élt, fekete kitaposott cipőben járt, és egyszerű autóval közlekedett.

A Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítója kiemelte Ferenc pápa munkásságából a szegénység gyakorlatát, az egyházon belüli és a világi irgalom kultúrájának a megerősítését és képviseletét. A vallástudós szerint ez a pápa származásából is fakad, mert olyan helyről jött, Latin-Amerikából, Argentínából, ahol nagyon jól ismert a nyomor, és egy olyan latin-amerikai katolikus kultúrából jött, ahol erre a nyomorra az egyházi jelenlét megpróbált nagyon érdemi választ adni. A teológus úgy látja, hogy a világ katolicitásának a súlypontja áttevődött Európából a déli féltekére, és a pápa ezt a „koordinátarendszert” jelenítette meg a szolgálatában.

Máté-Tóth András szerint három konkrét hagyatéka is van Ferenc pápának. Az egyik, hogy belső egyházi reformot indított el, amelyet konzekvensen folytatott, de még maradt tennivaló ebben. „Az összes intézkedésének az a lényege, hogy karcsúsított, célirányosabb, szorgalmas, tisztességes és átlátható működést folytasson a Vatikán összes intézményén belül” – magyarázta. A másik, hogy a pápa a természettel és a világban lévő konfliktusokkal kapcsolatban is folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy az embernek tisztelettel kell adóznia Szent Ferenc örökén, tisztelettel kell adóznia a természettel szemben, és vissza kell fognia magát a fogyasztás kultúrájában. „Tiltakozott az eldobhatóság kultúrája ellen, ami azt jelentette, hogy az ember egyszer használatos módon nyúl hozzá mindenhez, ami a teremtett világban jelen van, beleértve az embertársait is” – mondta a vallástudós, de a legfontosabbnak azonban az általa megteremtett szinódust tartja, amely szerinte messze túl fog mutatni Ferenc pápa idején.

„Ez az a terület, ahol a pápa nyomdokain fog haladni a katolikus egyház a további évtizedekben, szinte függetlenül attól, hogy ki lesz az utódja. Olyan súlya van ennek a szinódusnak, mint a második vatikáni zsinatnak”

– mondta Máté-Tóth András.

Arról is beszélt, hogy a Ferenc rendelkezett a temetésének a formájáról, és jelentősen egyszerűsítette a szertartást, mert at volt a kívánsága, hogy ne a Szent Péter-bazilikába helyezzék el, hanem a számára nagyon kedves Santa Maria Maggioréban. „A lehető legegyszerűbb liturgiát kérte és a lehető legegyszerűbb koporsó, a sírhelyre pedig ne legyen más írva, mint az, hogy Franciscus” – mondta.

A pápát a hétvégén eltemetik, majd összeül a pápaválasztó konklávé, és a teológus szerint két-három héten belül újra lesz vezetője a katolikus egyháznak. A lehetséges utódokról nem akart beszélni Máté-Tóth András, mondván nem bukméker, de azt nagyon valószínűnek tartja, hogy olyan pápát választanak, aki a Ferenc által elkezdett úton fog haladni, mert a bíborosok döntő többségét, 135-ből 105-öt már a most elhunyt egyházfő avatott bíborossá. Arra is emlékeztetett, hogy 2013-ban nagy szenzáció volt, hogy nem európai pápa lett XVI. Benedek pápa utóda,

most hasonló szenzáció lehetne, ha ázsiai vagy afrikai lenne az új pápa.

„Nagyon sok kiváló bíborosa van a katolikus egyháznak, a sok jó közül kell majd választaniuk az atyáknak” – mondta a tudós, és felhívta a figyelmet arra, hogy a pápaválasztás folyamata, maga a konklávé elsősorban vallási esemény, a bíborosok elsősorban imádkoznak. A tanácskozásukat ezért nem a politikai kalkuláció, a lobbitevékenység vagy a háttér-szövetségkötés jellemzi, hanem azon meditálnak az imádságokban, hogy milyen a jelenlegi katolikus egyház állapota, és ennek alapján adják le a voksukat.