A Vatikán szokás szerint előre közölte a nagypénteki keresztutat kísérő elmélkedéseket. A szöveget tavalyhoz hasonlóan idén is Ferenc pápa írta. A kálvária útjával mostani utcáinkon is szembesülünk minden nap - hangoztatta az egyházfő a bevezetőben. Úgy vélte, a mai világban minden számítás szerint történik, és az emberek rabjai saját szerepüknek, amelyből "nem akarnak kilépni, mivel terhes számukra az irányváltás".

Az igazi köteléknek, az igazi szeretetnek ára van, és felelősséget követel, de az emberek fejvesztve menekülnek a felelősség elől, így világunkban "az egoizmusnak nagyobb a súlya, mint a keresztnek, a közöny nagyobb, mint az egymás közötti megosztás" - írta a pápa.

Ferenc pápa kiemelte: az élet bukások és újrakezdések sorozata, hiszen az ember nem hibátlanul működő gép, hanem egyedi teremtmény.

"A bukással szemben van, aki zavarba jön, tévedhetetlenséget mutat, van, aki eltitkolja bukásait, és nem bocsátja meg másokét" - tette hozzá az egyházfő. Embertelennek minősítette azt a gazdasági modellt, amelyben "kilencvenkilenc többet ér egynél", azt a világot, amely számítások és algoritmusok szerint működik, hideg logikát és könyörtelen érdekeket követ, amelyben az emberek csupán egy számok: "Isten gazdasága nem gyilkol, nem selejtez (senkit)".

Az emberek megállás nélkül élnek, üresjáratban körbe-körbe haladnak, és ez az automatizmus elpusztítja a teremtett világot, és kiöli a testvériséget. A pápa hangoztatta, lehet egész nap dolgozni, de Isten nélkül az ember értelmét veszti, nem képes meglátni azokat, akikkel útja során találkozik, nem képes meghatódni, akármilyen hírt is hall a világból.

Ferenc pápa megjegyezte, az emberi együttélés sebzett, a világ darabokban áll, és tettetés helyett őszinte könnyekre lenne szüksége.

"Vannak, akik még remélnek, és nem törődnek bele abba, hogy az igazságtalanság elkerülhetetlen" - hangoztatta a meditációkban Ferenc pápa.

A krisztusi szenvedést felidéző keresztút tizennégy stációja este negyed tíztől a római Colosseumtól az ókori amfiteátrummal szemközti Palatinus-dombig halad. A nagypénteki keresztutat Baldo Reina bíboros, a pápa római helynöke vezeti.

Az első állomáson a bíboros fogja kézbe a keresztet, majd fiatalok, a Caritas katolikus humanitárius szervezet tagjai következnek. Utánuk egy család tagjai, a beteg zarándokokat kísérő Unitalsi szervezet képviselői, szerzetesek, oktatók, gyóntatók, fogyatékossággal élők, a jubileumi szentév önkéntesei, migránsok, egészségügyi dolgozók viszik majd a keresztet, az utolsó stáción pedig ismét Reina bíboros. Minden állomáson a Ferenc pápa által írt meditációk egyik fejezetét olvassák fel.

Ferenc pápa nem lesz jelen, de tavaly sem vett részt személyesen a keresztúton.

A rendkívüli biztonsági gyűrűvel körbevett Colosseumhoz több tízezer hívőt és turistát várnak. A római keresztutat első alkalommal 1750-ben XIV. Benedek pápa helyezte a Colosseumhoz. Legközelebb 1959-ben XXIII. János pápa tartotta a via crucist az amfiteátrumnál, majd 1965-től VI. Pál tette minden évben megismétlődő hagyománnyá. Nemzetközi közvetítéssel 1977 óta sugározzák a televíziók, és ma már interneten is követhető.

A péntek délutáni liturgiát a Szent Péter-bazilikában Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériuma prefektusa vezeti.