Szabadkereskedelem helyett kereskedelmi háborúba taszította a világot, hogy Oroszország három évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát – egyebek mellett erről és az Ukrajnában zajló háború további gazdasági hatásairól is szó esett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány kerekasztal-beszélgetésén. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója megrengette a világrendet.

Az orosz–ukrán konfliktus gazdasági következményeiről tartott panelbeszélgetésen Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza egy szokatlan aspektusról is beszélt. Mint fogalmazott, csúnyán hangzik, de most már az emberek hozzászoktak a háborúhoz. Úgy véli, megfigyelhető egyfajta normalizálódás, ugyanakkor mégis vannak olyan következmények, amelyek velünk maradnak, ezekkel pedig megtanultunk együtt élni. A közgazdász hozzátette: a háború egyértelműen hátráltatja, nehezíti a gazdasági életet, illetve visszafogja a növekedést. Mint mondta, ez látszik a magyar és az európai adatokon is.

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari szakértője az európai energiabiztonság szempontjából elemezte az orosz politikát a kerekasztal-beszélgetésen. Kijelentette, a 2022-es év „drasztikus változást hozott”, mert kiderült, hogy Oroszország nem megbízható és nem is stabil. Ezt azzal indokolta, hogy Moszkva nem tartotta be azt a korábbi ígéretét, hogy nem használja a gázt fegyverként a Nyugat ellen. Felidézte, hogy az orosz vezetés gyakorlatilag lekapcsolta a gázt Európa felé arra válaszul, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben. „Jogilag az oroszok szegték meg a legfőbb szerződéseket, megállapodásokat” – jegyezte meg az elemző.

Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője pedig arról beszélt a rendezvényen, hogy a háború alapjaiban változtatta meg a világgazdaság működését. Mint fogalmazott, a szabadkereskedelem helyett jelenleg a kereskedelmi háború a vezérlő szála a nemzetközi gazdasági gondolkodásnak. „Nem az a lényeg, hogy minél hatékonyabbak legyünk, hanem az, hogy minél jobban el tudjuk választani a különböző országok gazdaságát egymástól.

Vita szintjén már nemcsak az Oroszországról, hanem a Kínáról való leválás is előkerült”

– tette hozzá a kutató.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint Európa irányt tévesztett, amikor megpróbálta kezelni az orosz–ukrán háborút. Kiemelte, hogy „a világ legsikeresebb békeprojektje maga az Európai Unió”, ugyanis a második világháború után a nagyhatalmak rájöttek, hogy úgy lehet Franciaországot tartósan kibékíteni Németországgal, ha gazdaságilag – amennyire csak lehet – összekötik a két államot. A különböző gazdasági együttműködések révén ugyanis egyik országnak sem éri meg, hogy ártson a másiknak, mert ezzel saját magának is sérülést okoz.

Molnár Dániel úgy véli, jelenleg éppen ennek a folyamatnak az ellenkezője zajlik a blokkosodás miatt. A Nyugat ugyanis összefogott, az egyes államok megszakították gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal, illetve Kínáról is levált több ország. A Makronóm Intézet elemzője szerint

nincs logika abban, hogy a Nyugat elvárná az oroszoktól és a kínaiaktól, hogy ne ártsanak neki, miközben szankciókat vezet be ellenük vagy megszakítja velük a különféle kereskedelmi együttműködéseket.

„Pont az ellenkezőjét csináljuk annak, ami a történelmi példák alapján működne” – figyelmeztetett Molnár Dániel.

A gazdasági szakértők szerint teljesen bizonytalan, hogy a háború után ki fogja finanszírozni Ukrajna újjáépítését, ahogyan azt sem lehet tudni, hogy Magyarországnak jut-e szerepe ebben a projektben.