Infostart.hu
eur:
379.11
usd:
322.01
bux:
125271.92
2026. február 24. kedd Mátyás
Sz-350 Vityaz orosz légvédelmi rakéta rendszer
Nyitókép: Wikipédia

Ritka és drága orosz rakétarendszert lőhettek szét az ukránok - videó

Egy Sz-350-es légvédelmi rakétarendszer elpusztításáról jelent meg videó a közösségi médiában.

Több, katonai témákkal foglalkozó szakportál is beszámolt arról, hogy az ukránoknak valószínűleg sikerült kilőniük az első Sz-350 Vityaz (vitéz) ultramodern, orosz rakétarendszer egyik indító járművét. A The War Zone szerint ezt a fegyvert csak ritkán látni a hadszíntéren, mert annyira új, és egyelőre csak keveset tudtak gyártani belőle.

A most megjelent videót az ukrán fegyveres erők Csornyij Lisz (Fekete-erdő) nevű tüzérségi felderítő dandárja készítette egy megfigyelő drónnal. Az Sz-350-es egyik járművét állítólag a kelet-ukrajnai Donyeck régióban lőtték szét. Arra viszont csak következtetni lehet, hogy mindez mikor történt, mert az ukrán alakulat nem adta meg a pontos dátumot. A képeken látható zöld növényzet alapján biztosan nem mostanában, hanem valamikor még a tél előtt sikerülhetett elpusztítani az orosz rakétás járművet.

A videón orosz járműveket láthatunk egy fasor mellett, majd az egyik rakétaindítót közvetlenül a becsapódás előtt. Mivel az indítótubusok már függőleges helyzetben álltak, a rendszer minden bizonnyal harckész állapotban lehetett. A robbanás erejéből és a lökéshullám nagyságából szakértők arra következtetnek, hogy az amerikai eredetű HIMARS sorozatvető egyik rakétája pusztíthatta el az orosz indítójárművet.

Az S-350-et az orosz Almaz-Antej vállalat fejlesztette ki, és a 2017-es sikeres próbákat követően végül három évvel később került az orosz hadsereg arzenáljába. A rendszert terepjáró teherautókra telepítették. Indító-, illetve utántöltő járművek, egy fázisvezérelt lokátort hordozó felderítő, tűzvezető autó, illetve egy parancsnoki gépkocsi alkotja. Mivel sokféle rakétát képes indítani, ezért ezzel akarják majd leváltani a hidegháború idejéből származó, nagy hatótávolságú Sz-300P, a 9K37 Buk (bükk) közepes távolságú és a Pancir–SZ1 közeli légvédelemre szolgáló rendszereket.

A rendkívül korszerű és kimondottan sokoldalú Sz-350 Vityaz azonban nem olcsó fegyver. Egy teljes üteg megközelítőleg 135 millió amerikai dollárba, 51,5 milliárd forintba kerül. Ráadásul az Oroszország ellen bevezetett nyugati embargók miatt a gyártása is nagyon vontatottan halad. Dmitrij Sztefanovics, az IMEMO RAS Nemzetközi Biztonsági Központ kutatója szerint „a fő előnye az, hogy egy-egy indító jármű legalább 12 darab, viszonylag egyszerű rakétát tud, gyors egymásutánban kilőni, így alkalmas lehet tömeges drón- vagy rakétacsapások elhárítására is". Állítólag tavaly nyáron, egyetlen bevetés alkalmával, 12 HIMARS rakétát sikerült az egyik Sz-350 ütegnek lelőnie. Legalábbis ezt mesélte a Lev fedőnevet használó orosz tiszt a Ria Novosztyi hírügynökségnek.

Az ultramodern fegyvert az oroszok eddig csak ritkán vitték a frontvonal közelébe. Inkább az ország nyugati határai mentén található, fontos bázisaikat védték velük. Persze azért néhány üteget átküldtek a megszállt ukrán területekre is. Itt történt tavaly nyáron az a hatalmas baklövés is, amikor az egyik rakétás jármű személyzete egy orosz katonák által telepített aknamezőre hajtott. A robbanás következtében a teherautó annyira megrongálódott, hogy a kezelők kénytelenek voltak sorsára hagyni.

Mivel az oroszok a háború három éve alatt sem voltak képesek kivívni az Ukrajna feletti teljes légi fölényt, valószínű, hogy egyre több korszerű, légelhárító fegyvert kell a frontok közelébe küldeniük. Főleg, hogy az ukrán légierő fokozatosan harcba veti a nyugati szövetségesektől kapott F-16-os és Mirage 2000-es harci repülőit, valamint a rendkívül hatékony HIMARS sorozatvetőkhöz kapott ATACMS rövid hatótávolságú rakétáit, nem is beszélve a saját fejlesztésű csapásmérő drónjaik újabb generációiról. A most közzétett videó pedig azt mutatja, hogy már az oroszok legkifinomultabb légelhárító rendszereit is meg tudják semmisíteni.

Címlapról ajánljuk

Ezt a levelet küldte Orbán Viktor António Costának, az Európai Tanács elnökének

Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének, 2026. február 23-án. A levelet a kormányfő 2026. február 24-én tette közzé közösségi oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Vizsgálódik az MNB, nagyot esett a Mol árfolyama

Vizsgálódik az MNB, nagyot esett a Mol árfolyama

Eladási hullám söpört végig tegnap az amerikai tőzsdéken, a hangulatot rontották Donald Trump vámintézkedései, melyeket az után hozott nyilvánosságra, hogy az Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette viszonossági vámjainak nagy részét. Emellett az AI körüli bizonytalanság is nyomást helyezett a piacra, az elmúlt hetekhez hasonlóan újabb részvényeket ütöttek meg a mesterséges intelligencia potenciális diszruptív hatása miatt. Ezt követően az ázsiai piacokon vegyes mozgásokat lehetett látni, a befektetők óvatosabbá váltak az újabb amerikai vámfegyegetések miatt. Európában vegyes mozgások láthatók, nincs határozott irány a piacokon. Ma itthon a Magyar Nemzeti Bank délutáni kamatdöntése a kiemelt esemény, az előzetes várakozásoknak megfelelően kamatot csökkentett a jegybank. Emellett a Mol részvényeiben látható nagyobb elmozdulás, miután az MNB bennfentes kereskelem gyanúja miatt indított vizsgálatot a céggel szemben. A Telekom ezzel szemben nagyot emelkedett a holnapi gyorsjelentés előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×