Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Sz-350 Vityaz orosz légvédelmi rakéta rendszer
Nyitókép: Wikipédia

Ritka és drága orosz rakétarendszert lőhettek szét az ukránok - videó

Egy Sz-350-es légvédelmi rakétarendszer elpusztításáról jelent meg videó a közösségi médiában.

Több, katonai témákkal foglalkozó szakportál is beszámolt arról, hogy az ukránoknak valószínűleg sikerült kilőniük az első Sz-350 Vityaz (vitéz) ultramodern, orosz rakétarendszer egyik indító járművét. A The War Zone szerint ezt a fegyvert csak ritkán látni a hadszíntéren, mert annyira új, és egyelőre csak keveset tudtak gyártani belőle.

A most megjelent videót az ukrán fegyveres erők Csornyij Lisz (Fekete-erdő) nevű tüzérségi felderítő dandárja készítette egy megfigyelő drónnal. Az Sz-350-es egyik járművét állítólag a kelet-ukrajnai Donyeck régióban lőtték szét. Arra viszont csak következtetni lehet, hogy mindez mikor történt, mert az ukrán alakulat nem adta meg a pontos dátumot. A képeken látható zöld növényzet alapján biztosan nem mostanában, hanem valamikor még a tél előtt sikerülhetett elpusztítani az orosz rakétás járművet.

A videón orosz járműveket láthatunk egy fasor mellett, majd az egyik rakétaindítót közvetlenül a becsapódás előtt. Mivel az indítótubusok már függőleges helyzetben álltak, a rendszer minden bizonnyal harckész állapotban lehetett. A robbanás erejéből és a lökéshullám nagyságából szakértők arra következtetnek, hogy az amerikai eredetű HIMARS sorozatvető egyik rakétája pusztíthatta el az orosz indítójárművet.

Az S-350-et az orosz Almaz-Antej vállalat fejlesztette ki, és a 2017-es sikeres próbákat követően végül három évvel később került az orosz hadsereg arzenáljába. A rendszert terepjáró teherautókra telepítették. Indító-, illetve utántöltő járművek, egy fázisvezérelt lokátort hordozó felderítő, tűzvezető autó, illetve egy parancsnoki gépkocsi alkotja. Mivel sokféle rakétát képes indítani, ezért ezzel akarják majd leváltani a hidegháború idejéből származó, nagy hatótávolságú Sz-300P, a 9K37 Buk (bükk) közepes távolságú és a Pancir–SZ1 közeli légvédelemre szolgáló rendszereket.

A rendkívül korszerű és kimondottan sokoldalú Sz-350 Vityaz azonban nem olcsó fegyver. Egy teljes üteg megközelítőleg 135 millió amerikai dollárba, 51,5 milliárd forintba kerül. Ráadásul az Oroszország ellen bevezetett nyugati embargók miatt a gyártása is nagyon vontatottan halad. Dmitrij Sztefanovics, az IMEMO RAS Nemzetközi Biztonsági Központ kutatója szerint „a fő előnye az, hogy egy-egy indító jármű legalább 12 darab, viszonylag egyszerű rakétát tud, gyors egymásutánban kilőni, így alkalmas lehet tömeges drón- vagy rakétacsapások elhárítására is". Állítólag tavaly nyáron, egyetlen bevetés alkalmával, 12 HIMARS rakétát sikerült az egyik Sz-350 ütegnek lelőnie. Legalábbis ezt mesélte a Lev fedőnevet használó orosz tiszt a Ria Novosztyi hírügynökségnek.

Az ultramodern fegyvert az oroszok eddig csak ritkán vitték a frontvonal közelébe. Inkább az ország nyugati határai mentén található, fontos bázisaikat védték velük. Persze azért néhány üteget átküldtek a megszállt ukrán területekre is. Itt történt tavaly nyáron az a hatalmas baklövés is, amikor az egyik rakétás jármű személyzete egy orosz katonák által telepített aknamezőre hajtott. A robbanás következtében a teherautó annyira megrongálódott, hogy a kezelők kénytelenek voltak sorsára hagyni.

Mivel az oroszok a háború három éve alatt sem voltak képesek kivívni az Ukrajna feletti teljes légi fölényt, valószínű, hogy egyre több korszerű, légelhárító fegyvert kell a frontok közelébe küldeniük. Főleg, hogy az ukrán légierő fokozatosan harcba veti a nyugati szövetségesektől kapott F-16-os és Mirage 2000-es harci repülőit, valamint a rendkívül hatékony HIMARS sorozatvetőkhöz kapott ATACMS rövid hatótávolságú rakétáit, nem is beszélve a saját fejlesztésű csapásmérő drónjaik újabb generációiról. A most közzétett videó pedig azt mutatja, hogy már az oroszok legkifinomultabb légelhárító rendszereit is meg tudják semmisíteni.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×