Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök a Republikánus Párt alabamai szervezetének javára adományt gyűjtő rendezvényen az Alabama állambeli Montgomeryben 2023. augusztus 4-én. Az amerikai elnökválasztás 2024 őszén esedékes.
Nyitókép: MTI/AP/Butch Dill

Belengették a Nobel-békedíjat Donald Trumpnak

Négy vezető izraeli tudós bejelentette, hogy Donald Trump amerikai elnököt Nobel-békedíjra jelölik, ha sikerül elérnie az izraeli túszok visszatérését a Gázai övezeti fogságukból.

Három Nobel-díjas izraeli tudós – köztük a magyar származású Avram Hersko –, valamint az Izraeli Tudományos Akadémia elnöke szerdán levelet küldött Donald Trump amerikai elnöknek. Ebben kijelentették, támogatják a radikális iszlamista Hamászhoz intézett felhívását, hogy a palesztin szervezet engedje szabadon a Gázában fogva tartott összes túszt, és hozzátették, hogy Trumpot a Nobel-békedíjra jelölik, ha sikerül biztosítani szabadon bocsátásukat.

A levél aláírói Áron Ciechanover és Avram Hersko, akik 2004-ben közösen a kémiai Nobel-díjat nyerték el, Ada Jonat, aki 2009-ben ugyanezt az elismerést kapta, valamint David Harel informatikus, az Izraeli Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke.

„Osztjuk mély és őszinte aggodalmát a Hamász által 495 napja fogva tartott hetvenhat túsz biztonsága és túlélése miatt, és fenntartás nélkül támogatjuk azt a vágyát, hogy minél hamarabb szabadon engedjék őket, azokat is, akik még élnek, és (átadják) azokat is, akik nem” – írták levelükben.

Ha Trumpnak sikerül elérnie az összes túsz gyors szabadon bocsátását, akkor „mi négyen, számos más magas rangú személyiséggel együttműködve, nagy örömmel nyújtanánk be az ön jelölését a Nobel-békedíjra” – ígérték az izraeli tudósok az amerikai elnöknek.

A Nobel-békedíjra többek közt egyetemi tanárok, professzorok, egyetemi rektorok és egyetemi igazgatók, békekutató intézetek és külpolitikai intézetek igazgatói, valamint korábban Nobel-békedíjjal kitüntetett emberek adhatnak be jelöléseket.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×